Belföld

Müller Cecília nem árulta el Hadházynak, hogy hivatalának konzorciuma mire költött 11,4 milliárdot

Vasvári Tamás / MTI
Vasvári Tamás / MTI

Kétmilliárd forinttal toldotta meg a kormány a felhasználható pénzkeretet az Országos Tisztifőorvosi Hivatal (OTH) uniós gigaprojektjének utolsó hónapjaiban. Az október 27-én közzétett szerződésmódosítás szerint Az egészségügyi ellátórendszer szakmai módszertani fejlesztése elnevezésű hároméves programban így nem 11,4, hanem 13,4 milliárd forintos vissza nem térítendő támogatásból gazdálkodhat a Müller Cecília vezette hivatal és a mögött felsorakozó konzorcium.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma 2017-ben kötött szerződést az OTH jogelődjével. A kormányzati felhívással indított projektbe az Állami Egészségügyi Ellátó Központot, a Semmelweis Egyetemet és a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőt is bevonták. A projekt most decemberben zárult volna, de a koronavírus-járvány miatt meghosszabbították a futamidőt, így a végleges zárás 2021-re csúszik.

A konzorcium szerteágazó célok megvalósítására vállalkozott. A többi között a népegészségügy rendszerét kellett megújítaniuk, illetve olyan fejlesztéseket is végre kellett hajtani, amelyek javítják a lakosság egészségi állapotát és biztonságosabbá teszik a betegellátást. Októberben, a már említett szerződésmódosítással került be a feladatlistába, hogy a korábbiakon túl egy nemzeti egészségügyi telefonos ügyfélszolgálati és online információs központot is létre kell hozni. Erről az ősszel rendelet adott ki a kormány, amely kimondta, hogy az országos rendszer kiépítésére kétmilliárd forintot szánnak.

A teljes finanszírozást uniós pénzből oldották meg, de a módosításokkal végül a hazai költségvetésből is hozzácsaptak a kerethez 600 millió forintot.

A program számára weboldalt indítottak, ahol az olvasható, hogy a projekt négy részből áll. Az uniós keretből az alapellátás, a népegészségügy, a betegbiztonság és a környezet-egészségügy átfogó módszertani fejlesztésével kívánnak „nagymértékben hozzájárulni a lakosság és a jövő generáció egészségi állapotának javításához”.

Az efop180.antsz.hu oldalon számos dokumentum megtalálható, publikáltak néhány kisebb tanulmányt is, de a háziorvosi rendszer megváltoztatására vonatkozó elképzelésekről például mindössze egyoldalnyi összefoglaló olvasható. Bővebb anyagokat tartalmaz az iskolai egészségnevelési rész, ám a három év alatt elvégzett munkákról sehol sem közölnek összesítést. Az oldalról azt sem lehet megtudni, hogy a konzorcium tagjai és az egyes szakemberek között hogyan oszlottak meg a feladatok, illetve ki milyen költséggel dolgozott.

A hivatalos weboldalon kívül is próbáltunk rákeresni, vannak-e olyan nagyobb, a nyilvánosság előtt lezajlott programelemek, amelyek magyarázhatják a stadionnyi pénz elköltését. Egy nagyobb összegű részprogramra bukkantunk rá, ez a hazai csapvizek ólomtartalmának vizsgálata volt. A Nyitott laboratórium elnevezésű részprogram május 31-éig működött a Nemzeti Népegészségügyi Központban, és 500 milliós keretet különítettek el rá. Jóval kisebb tétel a Semmelweis Egyetem betegbiztonság témakörében kiírt közbeszerzése, amelyen húsz településre kiterjedő lakossági fórum megszervezése és lebonyolítása volt a feladat. A tendert a nézőpontos Mráz Ágoston Sámuel cége, a Kutatópont Piac – és Véleménykutató Kft. nyerte, de az mindössze 35,5 millió forintba került.

A 11,4 milliárdos támogatás elköltésének részleteiről Hadházy Ákos levélben kért információkat Müller Cecíliától. Az ellenzéki képviselő arra kérte a tiszti főorvost, foglalja össze a projekt eddigi eredményeit, adja meg, hogy a módszertani fejlesztések milyen tartalommal, kinek a közreműködésével valósultak meg. Arra is kíváncsi volt, hogy az eddigi pénzfelhasználásból mekkora részt tettek ki a személyi kifizetések, bérköltségek, kivel, illetve milyen cégekkel kötöttek egymillió forint feletti értékben szerződéseket.

A független képviselő tájékoztatása szerint Müller a múlt héten postázott válaszlevélben egyetlen kérdésre sem válaszolt érdemben. Nagyobb részüknél egy alkotmánybírósági döntésre hivatkozott, amely szerint az adatkezelő kizárólag az adatkérés teljesítése érdekében nem köteles adatokat kigyűjteni vagy rendszerezni.

A 24.hu a megrendelőt, az Emberi Erőforrások Minisztériumát is megkereste, hogy megtudjuk, szerintük mik voltak a projektek legnagyobb eredményei, de a tárcától nem kaptunk választ.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik