Belföld koronavírus

De hogyan lesz több ápoló és orvos az intenzív osztályokon a második hullámban?

Évekbe telik, amíg az intenzív terápiás orvosok és ápolók megszerzik azt a tudást és gyakorlatot, amivel biztos kézzel kezelnek lélegeztetőgépen lévő beteget. Éppen ezért rendkívül nehéz – egyes vélemények szerint lehetetlen – a létszámukat átképzéssel rövid idő alatt növelni. A 24.hu-nak az érintettek mondták el, milyen összetett és bonyolult munkát végeznek az intenzív osztályon dolgozók. A Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara elnöke viszont lehetségesnek tartja az átképzést, bár belátja, nem minden ápoló alkalmas az intenzíves munkára.

 Persze, bő két év alatt

– válaszolta Máté-Horváth Nóra a 24.hu-nak arra a kérdésre, hogy át lehet-e képezni egy nem intenzíves ápolót arra, hogy intenzív osztályon, gépi lélegeztetett betegek mellett dolgozzon. Márpedig a koronavírus-járvány egyre durvuló második hullámában a szakápolók létszáma kulcskérdés, ahogy arra nemrég az az aneszteziológus-intenzív terápiás szakorvos hívta fel a figyelmet, akinek a Facebook-kifakadása már 16 ezer megosztásnál tart.

Az intenzíves munka nehézségére mutatott rá lapunknak egy másik, névtelenséget kérő orvos forrásunk is, aki már több mint tíz éve van a szakmában, de állítja, még mindig csak tanulja a gépi lélegeztetést, ami annyira összetett feladat, hogy az aneszteziológiai és intenzív terápiás szakképzésre érkező orvosok számára

ez számít a mumusnak.

Ápoló egy koronavírussal fertőzött, lélegeztető gépről lekerült beteget lát el az Országos Korányi Pulmonológiai Intézetben. Fotó: Balogh Zoltán /MTI

Az egyébként is folyamatosan napirenden lévő orvoshiány újra reflektorfénybe került a járvány miatt, és a humánerőforrás-problémán belül is leginkább az intenzív osztályon dolgozók létszáma lett a fő probléma. Nem véletlenül: a kórházba kerülő koronavírus-fertőzöttek egy része olyan súlyos állapotú, hogy intenzív ellátásra szorul és lélegeztetőgépre kerül, ezért kulcskérdés, hogyan állunk intenzív ágyak, orvosok és szakápolók terén.

Szakértőkkel és orvosokkal beszélgetve kijelenthető, nem túl jól. Azaz az Orbán Viktor által elmondott legrosszabb forgatókönyv (1600-an lélegeztetőn, 32 ezren kórházban) megvalósulása nélkül is feszítő a helyzet, mert már most nehézségek adódnak az intenzív osztályok működésében, ezért biztos, hogy ilyen napi fertőzöttszám-növekedés mellett a rendszer nem tudja tartani a lépést. Ennek több okát sorolták fel az általunk megkérdezett szakemberek:

  • Az egyre több fertőzött beteg ellátása mellett teljes kapacitással működnek a kórházak.
  • Folyamatosan esnek ki az ellátásból az orvosok és az ápolók, mert megfertőződnek, nagy részük nem is a kórházban.
  • Folyamatosak az átszervezések, átcsoportosítások, ezek bizonytalanságot szülnek az egészségügyi dolgozókban. Hova kerülnek, mit fognak csinálni és milyen körülmények között?

Egy intenzíves orvos lapunknak nyilatkozva arra hívta fel a figyelmet, hogy az egészségügyi rendszer humánerőforrás-hiánya ismert tény volt a járvány előtt is a döntéshozók számára, akik azzal is tisztában lehettek, hogy járványhelyzetben a legszűkebb a dolgozói létszám. Amíg azonban a tavasszal még nem volt meg az előzetes tudás a vírusról, addig az őszi hullámra már ismerjük a járvány dinamikáját, és kiszámítható, mennyi beteg kerülhet be az ellátórendszerbe.

Minden a kezünkben van ahhoz, hogy tervezni és irányítani lehessen a folyamatokat

– tette hozzá.

Katonák a Dél-Pesti Centrumkórház (DPC) udvarán felállított sátorban 2020. szeptember 21-én, ahol újból üzembe helyezik a sátorrendszert. Itt végzik a koronavírus-fertőzöttek előzetes szűrését. Fotó: Koszticsák Szilárd /MTI

1166 intenzíves ágy és 2022 intenzíves orvos – papíron

Ezzel szemben tanácstalanság és feszültség uralkodott el a kórházakban, ahol már a járvány előtt is problémás volt az intenzíves orvosok és ápolók létszáma. Előbbi globális hiányszakma, a magyarok iránt óriási a kereslet külföldön, és sokan éltek is a jól fizető lehetőséggel. A Magyar Orvosi Kamara által nyilvántartott intenzív aneszteziológus és terápiás szakorvosi létszám 2022, ám egyikük lapunknak azt mondta: valójában kevesebb, mert egy részük külföldön van, sokan pedig már nem is ezen a területen gyógyítanak (hanem például háziorvosként praktizálnak), vagy éppen nyugdíjasok. Erre jön még rá az is, hogy fertőzés miatt folyamatosan esnek ki az ellátásból – ahogy a hétvégén a győri kórház igazgatója is elmondta: náluk két intenzíves szakorvos került ki a rendszerből, és a számuk emelkedni fog.

Győri kórház főigazgatója: egymás után fertőződnek meg az intenzíves orvosok
Tamás László János szerint miközben emelkedik a betegek száma, kulcskérdés, hány orvos tud talpon maradni.

Aneszteziológus és intenzív orvosokból a koronavírus előtt sem bővelkedett az egészségügyi rendszer, amelyet úgy kapott telibe a járvány, hogy nem volt tartaléka. Már a járvány előtt is előfordult a kisebb kórházak intenzív osztályán, hogy nem volt orvos, mert épp a műtőben altatott. Jelenleg is az aneszteziológus és az intenzív terápiás orvosok mintegy 80 százaléka a napi munka során a műtőben tevékenykedik, vagy olyan helyen altat, ahol a beavatkozásokat, vizsgálatokat csak narkózis alatt tudják elvégezni. Ilyen lehet egy kisgyermek MRI-vizsgálata vagy akár egy felnőtt béltükrözése is – magyarázta egy névtelenséget kérő orvos forrásunk.

Arra is felhívta a figyelmet, az intenzív orvoslás helyzetét tovább árnyalja az is, hogy bár a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő országosan 1166 intenzív ellátásra fenntartott kórházi ágyat tart nyilván, valószínűsíthető, hogy ezen ágyak egy részét az intézmények nem erre használják. Az intenzív terápiás ágyak valós számát valahol 800 körülire teszi a járvány előtti időszakban, ezek 60–70 százaléka pedig már eleve foglalt volt. A második hullám éppen ezért állítja nagy nehézségek elé a kórházakat, amelyek a teljes kapacitás mellett viszik a hátukon az egyre növekvő számú koronavírusos betegek ellátását is.

A tempó olyan, mint a Forma-1-ben a kerékcserénél

Máté-Horváth Nóra szakorvos a 24.hu-nak azt is ecsetelte, egy intenzíves ápolónak amellett, hogy magas elméleti tudása van, a munkája megbízható gyakorlati képzettséget is igényel, és az évek alatt olyan „szakmai szaglása” alakul ki, ami életeket menthet.

Egy intenzív osztályon sok az instabil beteg, és az ápoló észleli a keringésmegállást, összeomlást, a lélegeztetés elakadását, vagy ha a tubus megtelik váladékkal, és le kell szívni. Előfordul, hogy ő ismeri fel, ha vérzik, fullad, verejtékezik a beteg, és érzi, valami rossz készül

– ad betekintést az orvos az intenzíves ápoló munkájába, és egyúttal magyarázatot arra is, miért nem lehet néhány hét vagy hónap alatt megszerezni ezt a gyakorlatot. Kiemelte, a gyorsaság is elengedhetetlen feltétele az intenzíves ápolásnak, és a Forma-1-es kerékcseréhez hasonlította az intenzíves ápoló munkáját.

Ápoló és orvos a koronavírussal fertőzött betegek fogadására kialakított intenzív osztályon a Szent László Kórházban. Fotó: Balogh Zoltán /MTI

Az intenzív ágy mellett is másodpercei vannak arra, hogy egy életfenntartó gyógyszeres pumpát kicseréljen. Vagy egy szétcsúszott lélegeztetőkört újra összedugjon, a megfelelő csövet a megfelelő helyre. Vagy a váladékot leszívja, ha egy roncsolt tüdejű covidos betegnél eltömődik a lélegeztető csöve.

A tapasztalat és a gyorsaság mellett az összeszokottságot emeli ki az orvos az intenzíves orvoslás és ápolás kulcsösszetevőjeként.

Az intenzív osztályos gyógyítás egy csapatmunka, és minél összeszokottabb a team, annál nagyobb a betegbiztonság. Egy összeszokott gárda kezében sokkal jobb kimenetelű egy kritikus beteg ellátása, mint egy egymást nem ismerő csapat kezében

– magyarázza. Ezért is kerül nehéz helyzetbe az átvezényelt orvos vagy ápoló, mert egy olyan csapatba csöppen, aminek korábban nem volt a tagja, így sok energiájába kerül, amíg feltérképezi az új körülményeket, és elsajátítja az új team saját protokolljait.

Egy szintén intenzíves orvos egy másik hasonlattal érzékelteti, miért ütközik nehézségbe az ápolók átképzése: ha a rendőrségnek vészhelyzet miatt hirtelen 15 ezer autót kell beszereznie, akkor hiába van rengeteg embernek B kategóriás jogosítványa, azok közül nem lehet bárkit beültetni a rendőrségi autóba, mert nem tud 120-szal száguldani vészvillogóval, ráadásul a fegyvert sem tudja kezelni.

Nem mindenki bírná

A kórházon belüli áthelyezés nem számít újdonságnak az egészségügyben: a járvány előtt egyenesen követelmény volt, hogy ha valakit alkalmaztak ápolásra, akkor azt változó munkaterületre vették fel, hogy bármikor áthelyezhessék az egyik osztályról a másikra. Sőt, vannak olyan ellátási formák, ahol eleve forgórendszerben dolgoznak az ápolók, szakdolgozók, és félévenként más osztályra kerülnek, hogy minden területen naprakész tudásuk legyen, például a gépek kezeléséről – fejtette ki a 24.hu-nak Balogh Zoltán, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara elnöke annak kapcsán, hogy mi vár az egészségügyi dolgozókra a koronavírusos betegek számának növekedésével. Az átcsoportosítások már javában zajlanak, múlt héten a minisztérium azt közölte, 18 kórházból vezényelnek át orvosokat és szakápolókat a Covid-centrumokba. A tárca azt is kérte az összes járó- és fekvőbeteg-ellátást nyújtó intézménytől – így a magánszolgáltatóktól is –, hogy egy Excel-táblába felvezetve írják össze a koronavírusos betegek átvezénylésére bevethető egészségügyi dolgozókat.

Megkerestünk több magánszolgáltatót is arról érdeklődve, hány orvost és ápolót tudnának biztosítani szükség esetén. Kérdésünkre csak a Rózsakert Medical Center válaszolt: kizárólag a főállású munkavállalók rendelhetők ki szükség esetén, ám mivel orvosaik vállalkozói jogviszonyban vannak, őket nem rendelhetik át. Szakszemélyzetből viszont „kölcsön tudnak adni”: 4 szakasszisztenst és 6 ápolót írtak fel a minisztériumnak küldött listára.

Ahogy az a tárca utasításából is kitűnik, az áthelyezésnek komoly jogi kritériumai vannak. Írásban kell megkapni a dolgozónak, ugyancsak írásban kell a dolgozót tájékoztatni a munkavégzés idejéről, helyéről és a bérezésről. Ugyanakkor nem rendelhető ki az egészségügyi dolgozó, ha gyermeket vár vagy három év alatti gyermeket nevel, hozzátartozójának tartós, személyes gondozását végzi, vagy legalább 50 százalékos egészségkárosodása van, illetve, ha az Országos Mentőszolgálat alkalmazottja.

Nőtt az ápolók létszáma

A tavaszi veszélyhelyzet kihirdetésekor 1970 volt az intenzív terápiás szakápolók létszáma, a két héttel ezelőtt lehívott adatok szerint pedig jelenleg 2003-an dolgoznak ebben a munkakörben. Jóval nagyobb mértékben nőtt viszont az ápolói összlétszám, ami fél év alatt közel ezer fővel, 69 ezerre duzzadt – ismertette az adatokat Balogh Zoltán, a MESZK elnöke. Szerinte az előző évek hasonló időszakában regisztrált 5–600-as növekedéséhez képest a mostani jelentősnek mondható, és nem csak annak köszönhető, hogy erre az időszakra esik a képzések befejezése, illetve az ösztöndíjak kifutása. Az elnök valószínűnek tartja, hogy a bérfelzárkózási program egyre több ápolót csábít vissza a szociális ágazatból az egészségügybe, de a járvány miatti határzár, sőt a brexit is hatással lehetett a létszámgyarapodásra.

Ami az intenzív ápolást illeti, arra Balogh Zoltán szerint sem alkalmas mindenki. Egy krónikus osztály ápolója nem valószínű, hogy bírná az intenzíves tempót, ami különösen gépi lélegeztetett betegnél szerinte is jelentős: folyamatos a sürgés-forgás, szigorú protokollok vannak arra, mit hogyan kell tenni, állítani, leszívni, bekötni, megmérni. Nem véletlen, hogy az intenzivisták nagy része az 50 alatti korosztályból kerül ki.

Az intenzíves ápolók képzésének meghatározott és szigorú elméleti, illetve gyakorlati követelményei vannak. Viszont az, hogy gépi lélegeztetett beteg ellátásában szakavatottan működjön közre egy olyan OKJ-s vagy főiskolát végzett szakember, akinek eddig nem ez volt a specialitása, az teljes mértékben elképzelhető. Át lehet képezni, be lehet tanítani, fel lehet készíteni őket – véli a MESZK elnöke.

Arra nem tudott pontos választ adni, mennyi időt vesz igénybe a nem intenzíves ápolók átképzése és betanítása, mert ez szerinte nagyban függ attól, hogy az adott feladatkörét milyen szinten és hány éves szakmai gyakorlattal végzi az ápoló. Az egyetemi oktatás során azonban mindenki tanul a védőeszközök speciális használatáról és a fertőző betegek ellátásának szakmai standardjairól, csak az elmúlt években nem arra volt felkészítve, hogy ezeket a tudásokat napi szinten használja, ám Balogh Zoltán szerint elő lehet hívni ezeket az ismereteket.

Ápolók hagyják el a koronavírussal fertőzött betegek fogadására kialakított intenzív osztályt a pulmonológiai intézetben. Fotó: Balogh Zoltán /MTI

Egy sürgősségin dolgozó akár órákon belül be tud illeszkedni egy másik rendszerbe, míg vannak olyanok, akik több éve ápolnak egy másik szakterületen, nekik több idő kell az átképzésére. Ám ezt meg lehet úgy is tenni, hogy már az intenzíves csapatban, a szakmai feladatok elvégzése alatt tanulja meg, mik lesznek a további feladatai. Amíg beletanul, kisegíti azt a csapatot, ez a fajta fokozatosság viszont időigényes – magyarázza Balogh Zoltán, hozzátéve, a géppark megismerése is idő, mert ez egyes osztályok között eltérő gépek lehetnek.

Bele kell tanulni és szokni, pont úgy, amikor egy újfajta mobilt tanulunk meg használni.

Az elnök szerint jelenleg a legnagyobb kihívást az jelenti az intenzív osztályokon, hogy megnövekedett az egy műszakban szolgálatot teljesítő ápolói igény. Az ő létszámukat kell már most növelni, mert a covid-ellátás miatt speciális öltözékben és eszközök alkalmazásával négyóránként váltani kell őket, emiatt növekszik az egy műszakban hadra foghatók száma.

Pörögnek a műtők, és ez baj

Balogh Zoltán szerint az is problematikus, hogy ha többszörösére nő a kórházban ápolt és lélegeztetőgépet igénylő koronavírusos betegek száma. Ebben az esetben a tavaszi működéshez hasonlóan meg kellene fontolni az elektív (vagyis a halasztható) beavatkozások csökkentését, többek között azért, hogy az így felszabaduló személyzet átcsoportosítható legyen. Az elektív ellátások felfüggesztését kérte a Magyar Orvosi Kamara is, amely Kásler Miklósnak címzett levelében fogalmazta meg, hogy az egészségügyi rendszert érő fokozott terhelés már észlelhető létszámhiányt okoz.

Máté-Horváth Nóra is kiemeli, hogy amíg tavasszal a minisztérium leállította az elektív ellátást, addig ez most nem történt meg, ezért nagy a feszültség a kórházakban. A mindennapi terhelés mellett ugyanis folyamatosan nő a koronavírusos betegek száma, az egészségügyi dolgozók megfertőzési esélyét pedig növeli a sok orvos–beteg találkozó.

Félnek a kollégák attól, hogy ki tudják-e szolgálni az elektív program humánerőforrás-igényét, félnek attól, hogy megfertőződnek, hiszen az elektív program rengeteg orvos–beteg találkozót eredményez. És nem tudják, hogy a kieső személyzet munkáját ki és hogyan veszi át

– mondja, hozzátéve: bár szűkös a létszám intenzív orvosokból, szükség esetén a tapasztaltabbak egyszerre akár 5–10 beteget is menedzselni tudnak. A rendszer előbb fog összedőlni ápolóhiány miatt, mert ők állnak a betegágy mellett, tette hozzá. 

Kiemelt kép: Védőfelszerelést viselő dolgozó a János Kórház egyik koronavírussal diagnosztizált betegével 2020. április 29-én. Fotó: Árvai Károly / Pool /AFP

Ajánlott videó

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.