Az elmúlt hetekben a koronavírus körüli vitákban elég gyakran előkerülő magyarázat volt, hogy a járvány második hullámában azért tapasztalunk sokkal magasabb fertőzésszámot, mint tavasszal, „mert elkezdtek tesztelni”. Amellett, hogy ezt a száz mintavételre eső azonosított fertőzöttek számának megugrása önmagában is cáfolja, valójában állami szinten maga az alapállítás sem állja meg a helyét. Bár a központilag kezdeményezett mintavételek száma is nőtt, a megugrás jelentős részben azonban nem ennek, hanem a magánszolgáltatóknál saját zsebből finanszírozott vizsgálatoknak köszönhető. Az operatív törzs által közölt adatokba ugyanis – bár ezt eddig nem hangsúlyozták – elvileg ezek is bekerülnek.
Az operatív törzs mindent lát
Biztosat azért nem lehet mondani, mert hiába ez a legellentmondásosabb statisztikája a kormányzati tájokoztató oldalnak, az illetékes hatóságok a járvánnyal kapcsolatos más kérdéseinkhez hasonlóan a tesztekre vonatkozóakra sem reagálnak semmit. Pedig itt tényleg rengeteg kérdés merül fel már csak azzal kapcsolatba is, hogy mit takar maga a napról napra közzétett, a járványügyi szakemberek számára tényleg fontos szám*.
Az elmúlt napokban számos piaci és állami szereplőt kerestünk meg a rendszer különböző szintjein, és a beszélgetések, illetve a kapott információk alapján a – teljes mértékben kevesek által átlátott – rendszer valahogy így működik:
- Az első lépés mindig a mintavétel, amelyre alapvetően négy helyen kerülhet sor. A hivatalos központi protokoll szerint a fertőzötteket az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) teszteli. Ha valaki tüneteket észlel magán, akkor ezt jelzi a háziorvosának, aki elvileg megrendeli a tesztet az OMSZ-től. A mentő kimegy, a mintát leveszik, mehet a laborba, a költségeket pedig az állam állja. A mentősökön kívül azonban kórházakban, egyetemeken és magán egészségügyi szolgáltatóknál is történhet a mintavétel. Ezeknél pedig már nem feltétlenül közfinanszírozású a dolog. A magánszolgáltatóknál adott, hogy a páciens maga fizeti a procedúrát, de van ilyen fizetős szolgáltatása számos állami kórháznak, és például a Semmelweis Egyetemnek is. A mintavételi helyekről a Nemzeti Népegészségügyi Központ elég részletes listát vezet, amelyen már több mint 250 intézmény szerepel.
- Ha megtörtént a mintavétel, akkor a mintát kiértékelik, ez ugye maga a tesztelés. Ez történhet a mintavétel helyén, ha a szolgáltatónak van laboratóriuma, ha nincs, akkor szerződés alapján valamelyik akkreditációval rendelkező laboratóriumban végzik el.
- Ha megvan a teszt eredménye, akkor függetlenül attól, hogy hol vették le a mintát, és ki értékelte ki, feltöltik az adatokat az állami fenntartású Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térbe, azaz az eeszt-be. Arról, hogy az infó hogyan kerül be az eeszt-be, több verziót is hallottunk*, a lényeg, hogy a magyar állam minden koronavírusteszt eredményéről értesül.
- Az eeszt-ből pedig állítólag ezeket az adatokat nagyon egyszerűen le lehet hívni, így már nem nagy kunszt naponta összesíteni őket az operatív törzs számára.
Rákérdeztünk az operatív törzsnél és az eeszt-ért felelős Állami Egészségügyi Ellátó Központnál is, hogy ez a folyamat valóban így zajlik-e, illetve, hogy milyen adatok szerepelnek a statisztikákban, válaszokat azonban egyik helyről sem kaptunk. A rendszer működésének ezeket a sarokpontjait azonban a lapunknak nyilatkozó magánszolgáltatók és laborok is megerősítették, akárcsak a folyamatra állami részről rálátó forrásunk.
A kormányzati tanácsadók ezerrel tesztelnének
Ezen a ponton válik érdekessé, hogy mi is történt az elmúlt néhány hétben Magyarországon a koronavírus-tesztelés területén. A napi adatokból ugyanis csak annyi látszik, hogy hirtelen emelkedni kezdett a mintavételek száma, ami első ránézésre arra utal, hogy a kormányzat ezúttal is megfogadta saját szakértői tanácsait, és elkezdett nagyobb számban tesztelni. A tesztelés kiterjesztését augusztus végén ugyanis több olyan szakember is elég határozottan sürgette, aki tavasszal aktívan segített a kormánynak a járványkezelési stratégia kidolgozásában.
Azt követően, hogy március-áprilisban csak nagyon korlátozottan jutottak el információk a lakossághoz a kormányzati döntések hátteréről, április végén egy minisztériumi konferencián* elég sok mindent helyretettek az ott előadó, a kabinet felkérésére dolgozó szakértők.
Közülük Oroszi Beatrix, a Nemzeti Népegészségügyi Központ epidemiológusa augusztus legvégén tartott egy konferenciát a SOTE-n (.pdf). Ezen az újabb leállás elkerülése érdekében egy olyan négyszintű megelőzési stratégiát javasolt, amelyben kiemelt szerepet kapott az egyéni tesztelések azonnali bővítése és az ingyenes tesztek elérhetővé tétele az ország minden területén. Egy egy héttel későbbi keltezésű, szintén Oroszi Beatrix neve alatt futó diasorban – amely a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetségének honlapján érhető el (pdf) – pedig szó szerint az szerepel, hogy
a laboratóriumi tesztelések a nemzetközileg elfogadott indikátorok alapján a minimálisan elégséges szint alatt vannak jelenleg. Az aluldetektálás nagysága becsléseink szerint jelentős, és növekvő tendenciát mutat (tehát a fertőzötteknek csak kicsi, sőt egyre kisebb hányadát találják meg ténylegesen – a szerk.).
Nagyon hasonló gondolatokat fogalmazott meg a már említett tavaszi konferencián szintén előadó Röst Gergely is a Portfóliónak adott augusztus végi interjújában. A Szegedi Tudományegyetem matematikus professzora tulajdonképpen az aktuális tesztelési protokoll felülvizsgálatát sürgette a fertőzöttek mielőbbi megtalálása és elkülönítése érdekében.
Nem az történt, amit elsőre gondolnánk
Mivel ezek időben nagyon közel voltak a tesztelés felpörgéséhez, így tényleg elég könnyű közöttük ok-okozati kapcsolatot feltételezni, pedig valószínűleg nincs ilyen. Már az is eléggé árulkodó, hogy a „minimálisan elégséges szint alatti” tesztelést emlegető előadás idején már viszonylag magas volt a mintavételek napi száma. Az előadás napján konkrétan több mint 11 ezer tesztet jelentett le az operatív törzs, ami addigi rekordnak számított, de már a megelőző néhány napban is 7 és 10 ezer között alakult a közölt adat.
Az ellentmondás egész biztosan nem véletlen, ugyanis minden jel arra utal, hogy az állam nem pörgette fel érdemben a tesztelést. Bár a központilag kezdeményezett mintavételek száma is nőtt, a protokoll – a szakértők határozott javaslatai ellenére – nem változott, így a cél továbbra sem a megelőzés és a fertőzöttek felderítése, hanem az esetkövetés. Azaz állami részről a tesztek és a fertőzöttek számának emelkedése között az általánosan feltételezettel épp ellentétes ok-okozati összefüggés van:
Az biztos, hogy a mentőszolgálat (akiket ugye a háziorvosok küldenek ki az őket tünetekkel megkereső betegekhez, tehát az esetek lekövetését végzik) a korábbi hetekhez képest sokkal több megkeresést kap. Az OMSZ-nél a hét elején lapunk kérdésére azt írták, hogy
július és augusztus hónapokban országosan napi mintegy 400-500 mintavételezést végeztek el, azonban az elmúlt napokban ugrásszerűen megnőtt a mintavételi megrendelések száma, ami akár napi 2500 mintavételezést is jelent.
A munkához jelenleg a mentési kapacitáson felül 80 plusz egységet vontak be, és statikus mintavételi pontokat is működtetnek, illetve a jövőbeli további bővítés lehetőségét is megteremtették.
Ennek ellenére valószínűleg teljesen nem sikerül lefedni az igényeket. Legalábbis több háziorvostól is azt hallottuk, hogy ha nem veszélyeztetett korosztályba tartozó beteg jelentkezik, akkor még tipikus covid-tünetekkel esetén sem feltétlenül küldenek mentőt, mert nem akarják ezzel is terhelni a rendszert. Inkább azt kérik az érintettektől, hogy maradjanak otthon 10 napig, és naponta-kétnaponta adjanak helyzetjelentést magukról.
Magunknak fizetjük a teszteket
Mindenesetre az OMSZ által végzett 2500 mintavétel, ha a nyári szintnél több is, az elmúlt napokra jellemző 8-12 ezer teszthez képest egyáltalán nem sok, és azt jelenti, hogy
A többit – ahogy ezt korábban említettük – kórházakban, egyetemeken vagy magánszolgáltatóknál végzik. Az első két kör esetében nehéz visszafejteni, hogy az elmúlt időszakban hogyan alakultak a számok, de a rendszer szereplőinek elbeszélése alapján sokkal többet ezek az állami intézmények sem tesztelhetnek, mint az OMSZ.
A magánszolgáltatóknál viszont teljesen egyértelműen megugrott az elmúlt hetekben a mintavételek száma. Több szereplő is azt mondta lapunknak, hogy a korábbinál sokkal többen jelentkeznek tesztelésre, és hasonló trendekről számoltak be (a feldolgozást végző) laboros körökben is. Ez egyébként valószínűleg nem független a szeptember elsejétől életbe lépő beutazási szabályoktól, amelyek szerint a külföldről hazatérők csak úgy kerülhetik el a kéthetes karantént, ha produkálnak két negatív tesztet. A mintavételek száma pedig pont szeptember legelején lőtt ki.
Ezeknek a magánszolgáltatóknál végzett teszteket ugyanis nem közfinanszírozásban végzik, sőt – ahogy erről korábban szintén volt már szó -, még az egyetemeken és a kórházakban levett mintákért is sokszor a páciens fizet.
Sokkal kevesebb embert teszteltek a hivatalos adatnál
Ezzel egyébként furcsa mód épp az az előfelderítés valósult meg magánfinanszírozásban, amit a szakértők az államnak javasoltak. A magánszolgáltatók ugyanis csak tünetmentes embereket fogadnak, azaz olyan fertőzötteket lehet így kiszűrni és elkülöníteni – meggátolva ezzel a kór terjedését -, akik amúgy az adott pillanatban nem jelennének meg a rendszerben. Ebből a szempontból érdekes adalék, hogy Székely Tamás, a Kelen Kórházat vezetője szerint náluk az elmúlt időszakban a napi 150 mintavételből négy és nyolc közötti volt a pozitív esetek aránya, ami nagyjából összhangban van a szakértői becslésekből Budapestre számítható 3-4 százalékos átfertőzöttséggel.
A kialakult helyzet ugyanakkor egy elég nehezen feloldható ellentmondást is eredményez:
A háziorvos sok esetben a rendszer túlterheltsége miatt ugye nem küld mentőt, magánintézménybe pedig nem mehetnek, mert ott tünetekkel nem fogadják őket. Elvileg néhány magánszolgáltató házhoz is kimegy mintát venni, de itt elég korlátozottak a kapacitások, és a betegség ebben az esetben is bezavarhat.
Ha viszont valakit letesztelnek, az többször is bekerül a statisztikákba. Oroszi Beatrix egy korábbi előadásában legalábbis az szerepelt, hogy augusztus végéig nagyjából 434 ezer mintavételt végeztek (ami megfelel az operatív törzs által közölt adatoknak), ténylegesen azonban csak 269 ezer embert vizsgáltak. Az nem teljesen egyértelmű, hogy ezek a számok hogyan jönnek ki, hiszen korábban a gyógyulttá nyilvánításhoz is két negatív teszt kellett, de az biztos, hogy a mintavételek száma nem azonos a tesztelt személyekével.
Ez pedig a hazautazók számára előírt kettős mintavétel miatt szintén elég fontos az elmúlt hetek számainak értelmezésében, hiszen azt jelenti, hogy a közölt adatokból láthatónál valójában csak jóval kisebb mértékben nőtt a szűrések száma. A kevesebb érintett ember pedig a járványügyi szakemberek által kiemelten követett teszt/eset mutatónál nagyon fontos információ, és arra utal, hogy a tényleges adatok még a jelenlegi kiugróan magas hányadosoknál is nagyobbak.
Kiemelt kép: Mohos Márton /24.hu
