Belföld

Milliárdos pezsgőkirály szállt be a gellérthegyi siklóba, amit Karácsony is támogat

Hiába az engedély, évek óta nem indult meg az építkezés. A városvezetés azonban támogatja a turistabuszok kiváltására szolgáló siklót, az új résztulajdonosnak, Kreinbacher Józsefnek pedig bőven van pénze és építőipari tapasztalata is.

Pár hete új, fajsúlyos tulajdonos jelent meg az évek óta ígért, ám az építési fázisba eddig el nem jutó gellérthegyi sikló projektcégében – értesült a 24.hu. Csupán ettől aligha mordulnak fel a fúrógépek, kivált, hogy a beruházásban éppen aktuálisan érdekeltek legalább egy évtizede ígérik az indulást, némi előrelépésről azonban nem túlzás beszélni.

Arról a cégről, a sikló megépítéséről a fővárossal még 2004-ben megállapodó Gellérthegyi Sikló Kft.-ről van szó, amelyben 25 százalékkal kisebbségi tulajdonos a Budapesti Közlekedési Központ Zrt., míg 75 százalék a Sikló-Beruházó Kft.-é. Az Opten adatai szerint az utóbbi cégben tűnt fel május végén – a Bató Csaba érdekeltségébe tartozó S-2018 Eszközkezelő, valamint a kétszeres olimpiai bajnok kajakozó Horváth Gábor-féle High Latitude Kft. mellett – új, egyelőre kisebbségi tulajdonosként a Gellért Hill Experience Kft., Kreinbacher József egyszemélyes cége.

Kreinbacher ismert üzletember, vagyonát az idén 8 milliárd forintra becsülte a leggazdagabb magyarokat listázó kiadvány. Cégbirodalmának zászlóshajója a Metal Hungária Holding Zrt., amely alapvetően ipari, kereskedelmi, logisztikai célú épületek építésével foglalkozik. A vállalkozásnak 2018-ban 23 milliárd forint árbevétele volt, és 1,5 milliárd hasznot termelt. Emellett Kreinbachernek van mezőgazdasági, turisztikai és ingatlanos érdekeltsége is, a Somlón pedig borászata, sőt pezsgőpincészete is. 2018-ban a pezsgők világbajnokságán a nem hagyományos szőlőfajtákból készült pezsgők között, 2013-as, furmintalapú magnum pezsgőjével a Kreinbacher-birtok világelső lett.

A projektcég egyelőre nem akart nyilatkozni a fejleményekről, mégis úgy tudjuk, abban, hogy az ígéretekkel ellentétben az elmúlt években nem történt előrelépés a gellérthegyi sikló történetében, szerepe volt annak, hogy a cég nem tudta az építkezéshez szükséges fedezetet előteremteni. Az Index 2018 februárjában arról írt, hogy egy önmagát felfedni nem akaró keleti befektető tenne pénzt a siklóba, Bató pedig csak tanácsadó, de úgy fest, végül nem ez a forgatókönyv valósul meg. Kreinbacher feltűnése után viszont a forráshiány már kevésbé valószínű.

Buszok helyett sikló

Pozitív a hozzáállás a projekthez, semleges a beruházóhoz

– ezt mondta fővárosi önkormányzati forrásunk, akit azért kérdeztünk meg Kreinbacher személyéről, mert a főváros nemcsak partner, de a BKK révén tulajdonostárs is a projektben, mégha a beruházásban és a kivitelezésben alapvetően nem akar is szerepet vállalni. „Nem egy kifejezetten balos ember, de nem is NER-lovag. Tud építeni, ez biztos” – szól tovább a városházi jellemzés a nyugat-magyarországi vállalkozóról.

Turistabuszok a Gellért-hegyen. Fotó: Ivándi-Szabó Balázs/24.hu

Az építkezés elindulására azért is van esély, mert Karácsony Gergely a projektet támogatva nyilatkozott a 444.hu-nak májusban, amikor azt mondta: a Gellért-hegyről a turistabuszokat ki kell tiltani, és

valamilyen siklót kell építeni.

A Citadellához főként a fantasztikus panorámáért feljáró tömött turistabuszok azért problémásak, mert a szezonban százas nagyságrendben hajtanak fel a keskeny utcákon, ami – a légszennyezettséggel együtt – érthetően zavarja az ott lakókat.

Régi tervek

A G7 már két évvel ezelőtt írt arról, hogy úgy tűnik, elindult a gellérthegyi sikló építése. Tavaly aztán már arról számolt be a portál, hogy a tervekkel ellentétben mégsem akar elkezdődni a beruházás, a konkrét okok ugyanakkor nem derültek ki.

Pedig a gellérthegyi sikló ötlete már a 19. században előkerült, ám a libegővel, a fogaskerekűvel és a budavári siklóval ellentétben nem valósult meg. A rendszerváltás után Kaszab Ákos építész dolgozott ki koncepciót a Tabán környékének megújítására, összekapcsolva a Rác Fürdőt és a mellőle induló sikló tervét. A 2000-es évek közepén aztán ez a koncepció elesett, a fürdő felújításából pedig évtizedes hercehurca lett.

A Gellérthegyi Sikló Beruházó Kft. ügyvezetője egyébként az a Walton Imre építész, aki a 2000-es évek közepén kezdett foglalkozni a projekttel.

Ki miben illetékes?

A siklóépítés hatalmas méretű közterületet érint, ezért több hivatallal is meg kell állapodni, és rengeteg engedélyre lesz szükség addig, amíg utasokat szállíthat. A Hegyalja út a fővároshoz tartozik, ahogy a sikló építéssel érintett részek is az Orom utca kivételével. Az alsó bejárat és az Orom utcai rész az I. kerület illetékességi köre. A beruházó cégnek érvényes építési engedélye van, most a hosszabbítás iránti kérelem ügyében folyik eljárás, amit a fővárosi kormányhivatal jogosult kiadni. És mivel a Gellért-hegy világörökségi rész, be kell vonni a Miniszterelnökséget is. A tárcánál érdeklődtünk a projekthez való viszonyáról, de cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ, mint ahogyan a Citadella átalakítását tervező Várkapitányságot is kerestük, de ők sem mondtak semmit.

Kerületi feltételek

Pontos költségvetési becslést nem ismertünk meg, bár a korábban felhozott 4-5 milliárd forint ma már karcsúnak tűnik a beruházás egészére.

A Rác Fürdő mellett ugyanis kialakítanának egy kávézóval, padokkal, mellékhelyiséggel ellátott „fogadóteret”, onnan vezetne egy folyosó a Hegyalja út alatt a sikló indulóállomásához, amely a Gellért-hegy gyomrában lenne. Onnan mintegy 100 métert menne a felfelé kötött pályán a siklókabin, ami az Orom utcánál jönne ki a felszínre, így jutna el a Citadella mellett lévő parkolóhoz. Az összesen 300 méteres utazás néhány percet venne igénybe.

Fontos kérdés az is, lesz-e buszparkoló az Erzsébet híd budai hídfőjénél. Úgy tudjuk, az I. kerület ezt nem támogatja – így az, hogy a turistabuszok hol álljanak meg, sok más részlet mellett, még tisztázásra vár. Ahogy az is komoly kihívás lesz, ha az építkezéshez le kell zárni az autósforgalom elől a Hegyalja utat.

V. Naszályi Márta, az I. kerület polgármestere ezzel együtt azt mondta a 24.hu-nak, hogy alapvetően támogatóan áll a siklóprojekthez. Három szempontja, feltétele van:

  • akkor lehet megépíteni, ha a sikló kiváltja a Gellért-hegyre felmenő turistabuszokat,
  • csak annyi fát szabad kivágni, amennyi az építkezés nyomvonalánál szükséges, a fák pótlását pedig csak helyben, illetve a Tabánban lehet megoldani.
  • Határozottan ellenzi, hogy buszparkoló épüljön a Rác Fürdő mellett. „Csak egy leszálló-felszálló állomás kialakítását tudjuk támogatni, a turistabuszok parkolását ott nem lehet megoldani. Erre vannak más ipari területek a kerületben” – jelentette ki a polgármester.
A Rác Fürdő. Fotó: Marjai János/24.hu

Hol ebben az üzlet?

Úgy fest tehát, hogy nem közpénzből épül meg a gellérthegyi sikló, noha tömegközlekedési, azaz közcélokat is szolgálna (leginkább a Gellért-hegy buszoktól való mentesítésével), ez pedig a mai politikai trendekbe kevéssé illő koncepció. Mégsem gondoljuk, hogy a befektetőket pusztán a nemes, alkotó szándék vezeti, még úgysem, hogy a projektcégnek a tervek szerint egyszeri megváltási, valamint egy kialkudott éves díjat is fizetnie kell a Fővárosi Önkormányzatnak a beruházás költségein túl.

A gellérthegyi sikló ugyanis rentábilis vállalkozás lehet.

Hogy hogyan, ahhoz elég megnézni a Budavári Sikló számait. A kétezer forintos retúr- és az 1400 forintos menetjegy mellett a BKK a következő adatokat küldte érdeklődésünkre: amíg 2017-ben 898 millió forintos bevétel mellett 692 milliós nyereséget termelt, addig 2018-ban a 901 milliós bevétel mellett 681 milliós eredményt hozott a budai Várba tartó sikló. Azaz bőven nyereséges üzletről beszélünk.

A gellérthegyi sikló esetében is ez lehet a minta és a cél egyben: ha a turistabuszokat tényleg kitiltják a hegyről, akkor a Budavári Siklóéhoz hasonló jegyárakkal a nyereséges működés lassan visszahozhatná az építkezés (saját tőkéből és banki hitelből fedezett) árát – legalábbis így kalkulálhatnak a befektetők.

Mikorra épül meg?

Úgy tudjuk, a jelenleg érvényes szerződést másfél évtized elteltével aktualizálni kell, így az éves és a területi megváltási díjat is tisztázhatják a felek. Emellett az építési engedély hatályának meghosszabbítása (amit a fővárosi kormányhivatal ad ki, nem az önkormányzat) kell ahhoz, hogy belátható időn belül a főváros birtokba adja a területet a beruházónak, és elkezdődhessen az építkezés. A legoptimistább forgatókönyv szerint a sikló 2022 nyarára el is készülhetne, ez azonban az előzményeket ismerve inkább vágyálom.

A Fővárosi Önkormányzat tudomásunk szerint a neki megfizetett díjak mellett a szerződésbe bekerülő garanciákra is érzékeny: arra, hogy bármi történjen a projekt körül, nem maradhat torzó a siklóprojekt – azaz ne történjen meg az, ami a Rác Fürdővel megesett.

A beruházó információnk szerint benyújtotta az építési engedély hatályának meghosszabbítása iránti kérelmét, ehhez a Fővárosi Önkormányzat tulajdonosi hozzájárulását is kérte, az utóbbi pontos formája ugyanakkor nem világos még. Érdeklődésünkre a Városháza ezt válaszolta: „Karácsony Gergely főpolgármester korábbi tájékoztatóján úgy fogalmazott, hogy a gellérthegyi sikló építése mellett sok érv szól, de a részletek még kidolgozásra várnak, egyeztetni kell a projektcéggel és a kormányzattal is. Azt viszont fontosnak tartaná, hogy a sikló megépülése után kitiltsák a turistabuszokat, ezzel tehermentesítve a város egyik legszebb panorámáját nyújtó zöldterületét.”

Szintén támogatólag nyilatkozott ebben a múlt heti videóinterjúban a főpolgármester (52:30-tól), amikor azt mondta:

mi szeretnénk azt a tervezett beruházást megvalósítani, hogy legyen egy sikló, ami a Rác fürdő környékéről felviszi a Gellért-hegyre az érdeklődőket.

Kiemelt kép: Marjai János/24.hu

Ajánlott videó mutasd mind

Ami az iskolákban történik, sokkal inkább emberkísérlet, mint a szuperkupadöntő

Nincs egységes protokoll, a tesztelési gyakorlat kaotikus, a karanténkötelezettség megállapítása pedig következetlen – ilyen körülmények között zajlik az őszi tanév első hónapja számos magyar iskolában. A pedagógusok nem értik, velük miért nem törődik senki, a szakszervezet pedig sötét jövőt vizionál, ha nem lesz változás a szabályozásban.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.