Varga Judit: Az Európai Bíróság megerősítette a civiltörvény jogszerűségét

A bíróság ezzel szemben azt mondta, hogy a civil szervezetekről szóló magyarországi szabályozás sérti az uniós jogot.

Mint arról beszámoltunk, csütörtökön az Európai Bíróság kimondta, hogy a civil szervezetekről szóló magyarországi szabályozás sérti az uniós jogot, mert a nyilvántartási, bejelentési és közzétételi kötelezettség a bizonyos összeghatárt meghaladó mértékű külföldi támogatás esetében, megkülönböztető és indokolatlan korlátozáshoz vezet.

Ezzel kapcsolatban Varga Judit igazságügyi miniszter azt mondta az MTI-nek, hogy

a kormány elkötelezett a civil szervezetek átláthatóságának biztosítása mellett, a külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról szóló magyar szabályozásnak is ez a célkitűzése, amelynek jogszerűségét a bíróság mai ítélete megerősítette.

A kormány álláspontja továbbra is az, hogy a magyar szabályozásban előírt nyilvántartásba vételi és közzétételi kötelezettségek nem nehezítették meg a támogatott szervezetek finanszírozását vagy működését – közölte a miniszter, hozzátéve, hogy a bíróság ítélete nem hivatkozik egyetlen konkrét adatra vagy bizonyítékra sem, ami ilyen hatást igazolna.

A miniszter elmondta: „jogos elvárás a társadalom részéről, hogy a civil szervezetek finanszírozásuk forrására is kiterjedően átláthatóan működjenek. A kormány a bíróság ítéletére is figyelemmel biztosítani fogja az ehhez szükséges eszközöket.”

Az Európai Unió is vezet átláthatósági nyilvántartást a döntéshozókat befolyásolni kívánó szervezetekről, és 2016-ban éppen a csütörtöki ítélethez vezető kötelezettségszegési eljárást megindító bizottság terjesztett elő egy kötelező átláthatósági nyilvántartás bevezetésére irányuló javaslatot – mutatott rá Varga Judit.

Az Európai Unió Bírósága június 18-án kihirdetett ítéletében a külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról szóló magyar törvény és az uniós jog összhangjáról foglalt állást. A bíróság hangsúlyozta, hogy az egyesületi finanszírozás átláthatóságának növelésére irányuló célkitűzés közérdeken alapuló nyomós indoknak minősülhet.

Egyes civil szervezetek ugyanis az általuk követett célokra és a rendelkezésükre álló eszközökre tekintettel olyan jelentős befolyást gyakorolhatnak a közéletre és a nyilvános vitára, amely alapján indokolt, hogy a finanszírozásukra az átláthatóság biztosítására irányuló intézkedések vonatkozzanak, különösen amennyiben a finanszírozás unión kívüli országból származik – ismertette az igazságügyi miniszter.

Kiemelt kép: