Akkor menjél Szentesre, baszd meg!

– kiabálja egy türelmetlen, részeg férfi csütörtök reggel a kiskunfélegyházi vasútállomás jegypénztáránál. A stílusával akadnak gondok, de a hallása kiváló, valóban Szentesre szeretnénk eljutni. Most ezt még könnyedén megtehetjük vasúton, szombattól viszont két járat kivételével már csak busszal lehet közlekedni Kiskunfélegyháza és Szentes között, ahol eddig nyolc vonatpár járt.

Nem csak ezen a mellékvonalon ritkítja meg alaposan a vasúti közlekedést a MÁV „ideiglenes járványügyi menetrendje”, amelyről éppen csak azt nem tudni, mennyire lesz ideiglenes, és miért hetekkel a koronavírus-járvány miatt életbe léptetett kijárási korlátozások megszüntetése után vezetik be. Országszerte 31 vasútvonalon sorvasztják el a vasúti közlekedést, a legtöbb helyen egy vagy két vonatpár marad, a többit pótlóbuszokkal vagy helyközi buszokkal helyettesítik, máshol átszállással bonyolítják meg az utazók dolgát.

A kiskunfélegyházi állomáson megállt az idő, fejlesztési támogatás ide mostanában nem tette a lábát, a pénztár, az óra, a csempe, a szemetes mind az előző évezred maradéka.

Nem várnak sokan a fél nyolc után induló vonatra, de azt sem lehet mondani, hogy eseménytelenül telnek a percek. Rendőrök érkeznek egy külföldi férfihez, akinek nem volt pénze, és az éjszakát az állomáson töltötte. A korai ivó belekötött az állomás biztonsági őrébe, majd a takarítóba is, utóbbi ezért veréssel fenyegette meg a büfépulton támaszkodó férfit. A rendőrök igazoltatják a feszültség forrását, és mindenkit arra kérnek a kora reggeli órán, hogy őrizze meg a nyugalmát, és senki ne provokáljon senkit.

„Mindig akkor van balhé, amikor én vagyok. Huszadikán Szegeden ugyanez volt” – panaszkodik a takarítónak az idős biztonsági őr, és egy kiadós káromkodással zárja a gondolatmenetet. Miután csillapodnak a kedélyek, néhány MÁV-dolgozó a kérdésünkre óvatosan és szigorúan név nélkül elejt pár mondatot a szombaton életbe lépő új menetrendről.

Csókoltatom azt, aki ezt kitalálta

– mondja egy mozdonyvezető. Kalauz kollégája konkrétabban fogalmaz:

Minden évben azt gondoljuk, hogy már nem lehet rosszabb menetrendet csinálni, de a MÁV-nak mindig sikerül.

A vasúttársaság indoklása szerint az átszervezés ideiglenes, és a koronavírus-járvány miatti utasszám-csökkenés miatt szükséges.

Hivatalosan egyetlen szárnyvonalat sem zárnak be, de nagyon úgy fest, csak azért, hogy a baloldali kormányok vasútrombolását kritizáló Fideszre ne lehessen azt mondani, ugyanazt teszi, mint elődei. Ugyanakkor van olyan mellékvonal, ahol a tizenhatból egyetlen járatpár marad, az is este 10 óra után, a szándék tehát világos.

Bár a kormány a hírek szerint egy ideje készült hasonló lépésre, a hivatkozási alap végül a járvány lett, az ötletgazda szerepét pedig Tarlós Istvánra bízták, egy kiszivárogtatott levél szerint a korábbi főpolgármester javasolta a miniszterelnöknek a MÁV és a Volán összevonását,

mondván a vasúti „szárnyvonalakon gyér a forgalom, a Volán ezt könnyen kiválthatná. Az összevonás ráadásul most mérsékeltebb hullámokat verne (média, ellenzék, szakszervezetek).”

A Duna–Tisza közi látogatásunk során több vasutassal beszéltünk, de olyan nem akadt köztük, aki támogatná a döntést. Egy jegyellenőr arról beszélt, hogy a járvány idejére valóban megcsappant az utasok száma, de most már nagyjából ugyanannyian utaznak a vonalon, mint a veszélyhelyzet előtt. Többen elmondták, hogy Kiskunfélegyháza és Szentes között szombattól megesik, hogy egy időben, egymás mellett közlekedik majd vonat és pótlóbusz, az utóbbi viszi az utasokat, miközben a motorvonat üresen megy a „bevetési helyére”. Ez így nem tűnik gazdaságosnak – mondja az ellenőr, és a Közlekedő Tömeg Egyesület számára sem érthető, hogyan lesz spórolás a járatcsökkentésből.

A megtakarításokra hivatkozni az egyesület szerint azért is fals, mert a vasúti közlekedésben magas az állandó költségek aránya a változókhoz képest, az előbbiek pedig nem csökkennek a napi egy-két vonatpár meghagyása miatt, hiszen a pályát és a személyzetet a vonatok számától függetlenül fenn kell tartani. Tehát a teljes költség elenyésző részét takarítják meg, miközben a helyettesítő buszjáratok megrendelése további kiadásokkal jár majd.

Két kocsiból álló motorvonat fut be az egyes vágányra, körülbelül tízen szállunk fel rá, az utasok egy része MÁV-dolgozó. Néhányan pedig munkába igyekeznek, így Éva is, aki egy közeli idősotthonban dolgozik. Tőlünk hall először a menetrendváltozásról, és nem örül neki, főleg mert az utóbbi időben biciklivel jár, azt pedig a buszra nem lehet feltenni. Az odaúttal még nem is lenne gond, mert a nyolc járatból a reggeli és egy délutáni megmarad, este viszont már csak busszal tud hazamenni. Egyelőre nem is tudja, hogyan oldja meg így a munkába járást, de könnyen lehet, hogy inkább a Volánbuszra ül, mint a vonatpótlóra.

Egy idős asszony pedig arra panaszkodik, hogy a testvérét hetente többször is meglátogatja, de a busz jóval messzebb teszi le a rokon házától, mint a vonat.

Szentesen kiürül a két kocsi, pedig a vonat megy tovább Hódmezővásárhely felé. Mi is leszállunk, és pár perc múlva, fél kilenckor már indulunk is vissza Kiskunfélegyházára egy olyan járattal, amit szombattól már busz helyettesít. Minden üléspáron ülnek, napi ingázó viszont nincs az utasok között, a munkába tartók a korábbi vonatot használják.

Gábor egy barátját látogatja meg, Szentesen is csak átutazik. Egy anyuka a kisfiával Svájcba igyekszik, három hónapja nem láthatta kint dolgozó férjét a járvány miatt. Ők Szentesen egy Budapestre induló vonatra szállnak át, majd a Keletiből mennek tovább, csak azon izgulnak, „nehogy a határon legyen valami”.

A Csongrádi úti tanyák megállónál száll fel Kálmán és a barátnője. A kalauztól tudják meg, hogy szombattól ez a vonat nem közlekedik.

Nem értem, ennek mi értelme. Mi gyakorlatilag minden nap ezzel járunk be Szentesre munkát keresni, vásárolgatni

– mondja. Szerinte éppen az a jó ebben a vonatban, hogy nincsen nagy tömeg rajta, kényelmesen el lehet férni. Egy idős férfit viszont nem ütött ki a hír: „akkor majd járok busszal”, intézte el a vonatritkításról szóló kérdésünket.

A végállomásig utazunk, a kora reggeli órákkal ellentétben már teljesen nyugodt a kiskunfélegyházi váró, a hajnalban még felpaprikázott hangulatú takarító is békésen nyomogatja a telefonját a padon.

Szombattól még csendesebb lesz a pályaudvar.

Százmilliárdok mennek vasútfejlesztésre, csak máshová

Miközben 31 kisebb forgalmú mellékvonalon jóformán halálra ítélik a vonatközlekedést, nem állítható, hogy ne jutna pénz vasútfejlesztésre. Nagyjából 700 milliárd forintból épülhet meg Mészáros Lőrinc érdekeltségének közreműködésével a Budapest–Belgrád vasútvonal, amelynek részleteit tíz évre titkosították, és amelyre csak jövőre 132 milliárd forintot költ el a kormány. Csütörtökön érkezett a hír, hogy megkezdődik a Kelenföldi és a Nyugati pályaudvar közötti, a Duna alatti vasúti alagút lehetséges nyomvonalának tervezése is – ez is egy sok száz milliárd forintos projekt. És míg a mostani csonkítás elsősorban az Alföldet sújtja, így a Szentes és Kiskunfélegyháza felé tartó szárnyvonal az utolsókat rúgja, jövőre elindulhat a Hódmezővásárhely és Szeged közötti tramtrain.

Habár a kormány sokat beszél a vidék fejlesztéséről, Orbán Viktor is falusi gyereknek tartja magát, és szívügyének, a felcsúti kisvasút meghosszabbításának a tervei is készülnek, az új menetrend főként a kisvárosi, falusi emberek életét keseríti meg, ráadásul észszerűtlen döntések sorozatával. A Közlekedő Tömeg szerint a kormány eddigi politikájával is ellentétes, és hemzseg a szakmaiatlan, ötletszerű, mindenki számára káros változásoktól. Az egyesület néhány példával szemléltette, hogyan faragnak rá az utasok a változtatásokra:

• a pótlóbuszok hat vonal kivételével lassabbak lesznek a vonatoknál, néhol drasztikus mértékben: Mohács és Villány között például a 25 perces menetidő 62 percre ugrik. Szeghalom térségéből pedig 44 perccel több időt igényel majd Debrecen elérése a gyors püspökladányi átszállások ugyanis megszűnnek.
• Habár a ritkítás zömében kisebb városokat és falvakat érint, a nagyvárosok sem ússzák meg. Megszűnnek a közvetlen eljutást biztosító Szombathely–Nagykanizsa–Pécs járatok. Helyettük 2-3 átszállással, a két végpont között közel fél órával lassabban lehet majd utazni.
• Nagyatád és Somogyszob között a 16 vonatpárból egy marad, az is este tíz után. A többi járatot busszal helyettesítik.
• A ritkítások a belföldi turizmust is hátrányosan érintik: a boldogkői várhoz vagy éppen Vizsolyba hajnali ötkor megy majd a napi egyetlen vonat. Kisköre is csak naponta egyszer lesz elérhető vonattal, ami csapás a Tisza-tó körüli kerékpáros turizmusra.
• Megszűnik a személyvonatok közlekedése az ország legújabb és egyik legmodernebb vasútvonalán, az Őrségben, Bajánsenye és Zalalövő között, amit 2001-ben, az első Orbán-kormány idején adtak át, és 2010-ben villamosítottak. A tehervonatok mellett a Szlovéniába tartó napi két nemzetközi vonat megmarad, de a helyieknek marad a buszozás Zalaegerszeg felé.

Kiemelt kép: Ivándi-Szabó Balázs /24.hu