Belföld koronavírus

Még nem tudni, kinyitnak-e az iskolák

Ami biztos. Az oktatási államtitkár nem kér bocsánatot a PDSZ-től, és hiba utólag változtatni a felvételi szabályain.

A Népszavának Maruzsa Zoltán azt mondja, most is „erősen figyelik, van-e, lesz-e olyan koronavírusos megbetegedés, ami az érettségikhez köthető”, de még nem találtak ilyet. Az biztos, hogy  mindent megtettek azért, hogy a vizsga biztonságos legyen, nem is volt fennakadás. A hírekkel ellentétben nem is tervezték, hogy tanárszakos egyetemistákat bevonjanak felügyelő tanárnak. Bár volt elég ember, három napra őt is beosztották, saját kérésére.

Előre mintegy 2500-an jelezték, inkább ősszel érettségiznek, azt még nem tudják, hányan döntöttek így az utolsó pillanatban. Az  eltörölt 26 ezer előrehozott vizsga miatt azonban intenzívebb őszre készülnek, végiggondolják, milyen speciális intézkedések kellenek majd.

Maruzsa Zoltán közölte: az iskolák júniusi újranyitásáról nincs még döntés. Több dolgot mérlegelnek.

  • Pedagógiai szempontból a digitális munkarend bevált, van tanítás, számonkérés, a tanévet így is le lehet zárni.
  • Járványügyi szempontból fontos az óvatosság, még ha a fertőzöttségi adatok most kedvezőek is.
  • A nemzetközi példák szerint az iskolába csak kevés gyereket engednek vissza a szülők.
  • Munkaerőpiaci szempont, hogy sok szülő kivette szabadságait, ami felveti a nyári gyermekfelügyelet ügyét.

Az oktatási államtitkár is tudja, sokat már nem várhatnak, így  hamarosan döntenek. Azt is elismeri, nem tudtak mindenhol a távoktatásra átállni, de ahol nem érnek a tananyag végére, azt a  következő félévben pótolhatják.

Ha a nyári táboroztatás megvalósítható, akkor olyan tematikus táborok is szervezhetők, amelyek alkalmasak lehetnek felzárkóztatásra, tananyagtartalmak átadására. Annak sem zárnám ki a lehetőségét, hogy egyes intézmények a gyerekfelügyelet keretében az érintett gyerekek körében felzárkóztatásra, ismétlésre is sort kerítsenek.

Azt mondja, a digitális oktatás tapasztalatait felhasználják, de a az új Nemzeti alaptantervbe (NAT) nem építik be, hiába kérik a szakmai szervezetek, mert a NAT nem tér ki módszertanra, nincs abban helye.

Csak a megtakarításokat vonták el

Az államtitkár szerint a tankerületektől csak olyan forrásokat vontak el, amelyeket a járványhelyzet miatt most amúgy sem lehetne elkölteni.

Például 35 milliárd forint volt betervezve a középiskolások külföldi nyelvtanulási programjára, ez a program idén meghiúsult, ezt a védekezésre csoportosítottuk át.

A Klebelsberg Központnak nincs adóssága. A működésre szánt pénzeket ez legfeljebb úgy érinthette, hogy egy tankerületnek lehetett megtakarítása a digitális munkarend bevezetése miatt. Ha március 16-tól nincs érdemi vízfogyasztás egy iskolában, és

máshol erre a forrásra szükség van, helyesen teszi a Pénzügyminisztérium, ha begyűjti.

Ő nem tud róla, hogy bárhol a forráshiány miatt alakult volna ki működési probléma, nem ezért módosított a Hódmezővásárhelyi Tankerület igazgatója a felvételi szabályokon. Egyébként, mint fenntartónak joga van dönteni az indítható osztályok számáról, de hibázott, mert késve lépett. Szerinte a kormány általában sem akarja korlátozni a gimnáziumba felvehető gyerekek számát, de a szakképzést valóban vonzóbbá tennék.

Erre szükség is van, de rendszerszinten

nem történt olyan intézkedés, ami a gimnazisták számát leszűkítette volna.

A köznevelési államtitkár nem kér bocsánatot a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetétől (PDSZ), amiért egy szélsőbalos terrorszervezethez hasonlította. Szerinte a PDSZ is mond erőset, például az érettségi bojkottjára szólította fel a tanárokat, ő pedig csak azt javasolta, vegye fel a Vörös Hadsereg Frakció nevet, nem gondolja, hogy ezzel terrorszervezetnek minősítette volna. Ahogy máskor is, majd rendezik a viszonyukat, mert együtt kell dolgozni még akkor is, ha egyes kérdésekben jelentősek nézetkülönbségeik.

Kiemelt kép: Ivándi-Szabó Balázs /24.hu

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik