Rendületlenül folyik az építkezés Budapest „legképeslaposabb” világörökségi területén, a Várkert rakpart 17. tetején. Megírtuk, hogy vállalkozók nézték ki maguknak a kalandos történetű bérpalota 207 négyzetméteres, fullpanorámás tetőteraszát. A lakók azt állítják, a beleegyezésük nélkül nőtt ki egy emelet a házukon, miközben elvágták a kijárásukat a közös tulajdonú tetőteraszra. A vállalkozás szerint az engedélyeknek és a korábbi megállapodásoknak megfelelően járnak el. A történet mindkét főszereplője különleges:
- a ház védendő, hiszen világörökségi területen fekszik, a fővárosi Duna-part-látképe 1987 óta a világörökség része;
- a céget, az ABC International Kft.-t – mint a 24.hu megtudta – a kormány bankja nemrég 100 millió forint hitellel segítette meg, hogy végrehajthassa fejlesztési terveit.
A lakók mást nem kérnek, csak egy megállapodást arról, hogy a terasz tulajdonjogáért cserébe milyen felújítási munkákat végez el a teraszra nyíló lakást birtokló vállalkozás. Megállapodás nincs, csak egy fenyegető levél, amelyben a kft. azt vetíti előre, hogy nem akar közgyűlésekkel bajlódni, majd egyenként írat alá megállapodást a lakókkal. Az ott élők eddig nem értek el semmit a hivataloknál, hacsak nem tekintjük eredménynek V. Naszályi Márta I. kerületi polgármester interjúját a Klubrádióban, amiből az derült ki, hogy létezik egy engedély 2016-ból, de abban nincs szó emeletráépítésről.
Válaszolt viszont lapunknak a beruházó, az ABC International Kft., amely Boros Attila érdekeltsége, akit a Rogán Antal-féle letelepedésikötvény-biznisz fontos szereplőjeként szoktak emlegetni. Guóth Ádám, az ABC Kft. ügyvezetője azt közölte, hogy érvényes építési engedéllyel rendelkeznek a tetőterasz, illetve a felső szint átépítésére, szűk két éve megvettek egy céget, így jutott a birtokukba az ingatlan, és az engedély is, amelyet 2016-ban adott ki a Budavári önkormányzat jegyzője még az előző tulajdonosnak. A közreműködő szakhatóság a fővárosi kormányhivatal I. kerületi építésügyi és örökségvédelmi osztálya volt, tehát az örökségvédelmi szempontokat is érvényesítették az engedélyben – emelte ki az ügyvezető, aki azt állítja, hogy „minden munka és munkafolyamat az örökségvédelmi felügyelet bevonásával, ajánlásával és jóváhagyásával történik, amire kötelezve is vagyunk”.
Az ABC International Kft. ezek szerint már egy kész engedélyekkel és kiviteli tervekkel ellátott projektet vett meg 2018-ban. Az előző tulajdonos sem volt akárki, a GBG Ingatlanhasznosító Kft. ügyvezetője és közvetett résztulajdonosa akkoriban Fodor Gergely volt, ő jelenleg a Budai Várnegyed kormányzati beruházásaiért felelős kormánybiztos.
Guóth Ádám leszögezte, hogy az építési engedélyben foglaltak szerint építkeznek, és „mivel az építési engedélyben nem szerepel 6. emelet ráépítése, ezért magától értetődik, hogy nincs emeletráépítés”.
Szerettük volna megtudni objektív forrásból, hogy a befektető túlépítette-e a felső szintet, és ha igen, akkor ez az építési hatóság tudtával/engedélyével történt-e. Elhajtott azonban minket a kormányhivatalhoz tartozó építésfelügyelet, adatigénylésünket azzal utasította el, hogy csak ügyfélnek adhat ki adatokat. Egyelőre a társasház tulajdonosai sem jutottak közelebb a válaszhoz, az építésfelügyelet ugyanis azt kérte, szakértővel igazolják, hogy a vita középpontjában álló tetőterasz valóban közös tulajdonú.
Az ABC azt állítja, nem tesz egyebet, mint végrehajtja az ingatlanai korábbi tulajdonosa és a lakók között 2006-ban kötött megállapodást, megkezdte a leromlott ház felújítását, aminek a fejében övé lehet a terasz. Guóth a teraszról úgy fogalmazott: „nem zártuk el a többi tulajdonost semmitől, csak a jogunkat gyakoroljuk és kizárólagosan használjuk, azt, ami a miénk!” A tulajdonostársak ugyanakkor azzal érvelnek, hogy
Legújabban amiatt aggódnak a lakók, hogy új bejegyzés jelent meg az ABC International Kft. Várkert rakpart utcai ingatlanjainak tulajdoni lapján, jelzálogjogot jegyeztek be tavaly decemberben, 130 millió forint erejéig. A lakásokat hitelfedezetként vetette be az ABC, és a lakók a kölcsönt látva még inkább veszélyben érzik a homlokzat felújítását.
A hitelt és a jelzálogot megkapargatva az derül ki, hogy egy Debt-Ivest Kft. nevű cég adott 100 millió forint kölcsönt az ABC-nek, ám nem két magáncég kölcsönügyletéről van szó, a hitelbiztosítéki nyilvántartás szerint az akció az MFB Pénzügyi Vállalkozás Refinanszírozási Konstrukció II. keretében történt. Ez egy 200 milliárd forintos program, a Magyar Fejlesztési Bank a forrást pénzügyi közvetítőkön keresztül teríti, a kiválasztottak egyike a Debt-Invest. Az MFB a kormány bankja, tehát közpénz jut e konstrukció révén az ABC-nek, amely a Várkert rakparti ingatlan tetején építkezik.
A konstrukciót azon mikro-, kis- és középvállalkozások támogatására találták ki, amelyek „finanszírozási igényét a kereskedelmi hitelintézetek valamely oknál fogva (például magasabb kockázati profil, alacsonyabb igényelt hitelösszeg) nem tudják kielégíteni, s ennek eredményeként egyáltalán nem vagy csak lényegesen kedvezőtlenebb feltételekkel juthatnak hozzá (…) külső forráshoz”. Magyarul:
A pályázónként legfeljebb 100 millió forintos hitel beruházásra, ingatlanvásárlásra igényelhető, de akár éven belüli forgóeszközhitel is lehet belőle. Az ABC a felvett hitelt kizárólag a Várkert 17. szám alatti ingatlan fejlesztésére használja – válaszolta kérdésünkre az ügyvezető. Érdeklődésünkre a hitelt terítő egyik közvetítőnél azt mondták, hogy saját célú lakásvásárlásra nem adható kölcsön, de ha a szerzeményt például bérbeadással hasznosítják, az megfelel a feltételeknek, csak be kell adni egy üzleti tervet a várható megtérülésről.
A lakók korábbi közgyűléseken feszegették is azt a kérdést, vajon nem éttermet vagy más üzleti vállalkozást terveznek a fejük felett, de az ABC Kft. képviselője a lakók szerint rendre úgy nyilatkozott, hogy „Boros úr, a felesége és a gyerekeik” fognak benne lakni. Pedig saját lakás felújítására elméletileg nem adhat hitelt az MFB, illetve a közvetítője, csak ha valamilyen üzleti hasznosítás a terv.
Viszont akármilyen fejlesztésre vették is fel a 100 milliót, az aligha védhető, hogy a hitel felvevője és a közvetítője ugyanazon érdekkörbe tartozik. Márpedig az Igazságügyi Minisztérium e-cégjegyzéke szerint Boros Attila tulajdonos mind az ABC Kft.-ben, mind a Debt-Investben. Megkérdeztük az MFB-t, hogy pénzügyi közvetítőknek tiltják-e, hogy saját érdekeltségű céghálójukba terítsék a közpénzhitelt, azaz belefér-e a szabályzatukba, hogy az MFB pénzét Boros Attila egyik cége Boros Attila másik cégének közvetítse, de a bank nem reagált cikkünk megírásáig.
Kiemelt kép: Farkas Norbert /24.hu
