Belföld

Keményebben fogják meg a Gazsit!

A cigányok által okozott második Trianonnal fenyegettek szélsőjobboldali szervezetek azon a tüntetésen, amelyet azért jelentettek be, mert Sályon meggyilkoltak egy néprajzkutató nőt. A demonstrálók átvonultak a községbe, ahol több száz fős rendőrsereg különítette el őket a helyi romáktól. Riport.

Az exjobbikos cigány második Trianont akar – legalábbis a Mi Hazánk Mozgalom vezetői szerint. A miskolci kormányhivatal elé hirdetett vasárnapi mintegy 200-300 fős demonstráción, amelyen az ilyen rendezvényeken szokásos állandó szereplők (Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom, Betyársereg, Új Magyar Gárda) is felvonultak, Toroczkai László pártelnöktől azt is megtudhatta a publikum, hogy a négy észak-magyarországi megyéből önálló cigány tartományt állítólag létrehozni kívánó Opre Roma – Cigány Demokrata Néppárt Kamarás István nevű elnökét (amikor még a Jobbik alapítói közé tartozott és Vona Gábor elnök barátjának számított) Kanalasnak hívták.

Az az apróság, hogy Kamarás egy tagsággal és támogatással nem rendelkező fantompárt első embereként pózol a médiában, itt láthatóan senkit sem zavar. A Kamaráshoz hasonlóan csupa kiugrott jobbikosból álló szónokgárda második Trianon eljövetelével riogatja a híveket, azzal, hogy a cigányok önálló Cigányországot akarnak. (Bizonyára Kamarásnak és Toroczkainak is kedvenc olvasmánya Spiró György Feleségverseny című regénye, amelyben bevezetik a kamatyadót, polgárháború tör ki, majd elszakad az országtól Békés megye, ahol megalakítják a cigány államot.)

Toroczkai László és Apáti István. Fotó: Marjai János / 24.hu

De nincs új a nap alatt, vissza a gyökerekhez, mielőtt a szebb jövőbe utaznánk. Legutóbb 2012-ben, a Magyar Élet Menete fantázianevű megfélemlítő országjáró road show látogatott el Miskolcra. Az úgynevezett Fészekrakó program által környékbeli cigányokkal betelepített Avas-lakótelepen vonultak fel az akkor a Jobbikba tömörülő neonácik. Cigány szervezetek és DK-sok is demonstráltak aznap, mintegy hatszázan, igaz, a háromezres szélsőjobbos tömeggel szemtől szembe nem vállalták a konfrontációt.

Novák Előd, a Mi Hazánk alelnöke, a mostani tüntetés konferansziéja azzal kezdte, hogy a rendért tüntetnek, amit szerinte büntet a magyar hatalom. Az a hatalom, amely nem a cigány bűnözést üldözi, hanem azt, aki tesz ellene. Mielőtt a lincselés büntetőjogi tényállásba foglalását követelte volna, hozzátette, a demonstráció természetesen nem a normális cigányok, hanem a bűnözők ellen szerveződött. No meg annak a 61 éves sályi asszonynak a brutális meggyilkolása miatt, akit egy 21 éves helyi cigány férfi vert agyon saját házában január végén.

Fotó: Marjai János/24.hu

Megtudtuk azt is, hogy Apáti István országgyűlési képviselő, Szabolcs megyei Mi Hazánk-vezető fejében „rengeteg ötlet kavarog”, már ami a rend megteremtésének módozatait illeti. Apáti előrukkolt azzal is, hogy „négyévente nő a cigány szavazók aránya, a Fidesz adja alájuk a lovat, termeli ki, szállítja szavazni őket”. Ráadásul „aljas indokból, előre kitervelt szándékkal teszi mindezt”.

Aligha véletlen szerinte, hogy az összes magyarországi nemzetiség közül mindig a cigányokkal van baj. „Nem lehet, hogy ők gyűlölnek minket, magyarokat?” – a költői kérdés nem maradt a levegőben. „Igazad van, István!” – kiabálja be mellettem az Új Magyar Gárda mellényében feszítő ötven körüli asszony fekete gárdás zászlót lengetve.

Javaslom a Momentumnak, hogy szedje össze Szabolcsból, Borsodból a romákat, és szállítsa át őket a pesti romkocsmákba

– mondja a képviselő, a Betyársereg (fekete dzsekijük hátán fehér fonallal hímzett „Ne bántsd a magyart, mert pórul jársz!” fenyegetést viselő) tagjai pedig jól szórakoznak rajta.

Fotó: Marjai János / 24.hu

Föl sem merül senkiben, hogy ez halva született ötlet: mi értelme lenne a keleti országrész no-go zónáiból a pesti éjszakai élet no-go zónájába exportálni ezeket a többszörösen hátrányos helyzetű embereket? Ráadásul a közmunkapénzből kevés sör jönne ki a Gozsdu-udvarban.

A szomszédban zajló miskolci kocsonyafesztivál színpadáról áthallatszik Müller Péter Sziámi orgánuma: „Jó, de nem elég, nem elég jó. Finom, de nem elég, nem elég durva”.

Apáti szerint sem elég durva: belengeti a jogos védelem büntetőjogi szabályainak megváltoztatási szándékát is, ne a megtámadottnak kelljen elvinni a balhét, ne neki kelljen magyarázkodni, hanem a támadónak. Azaz

keményebben fogják meg a Gazsit!

Hogy „Gazsiék” mit szóltak mindehhez, nem tudhatjuk, merthogy ők biztonsági okokból, csak máshol tüntethettek az ellenük tüntetők ellen. És még mondja valaki, hogy nálunk nem működik a demokrácia!

Apáti emellett rendőrt követelt az ország minden eldugott, cigányok lakta zónájába.

Fotó: Marjai János / 24.hu

Rendőrökből nem volt hiány Sály határában sem, ahova átbuszozott-átautózott Miskolcról fáklyákkal felvonulni a meggyilkolt asszonyra emlékezve a tüntető tömeg. Kicsit talán többen is voltak a demonstrálóknál a rendőrök, akik úgy háromszázan lehettek, de voltak, akik a páncélozott rohamkocsik, csapatszállító járművek és egyszerű rendőrautók tucatjaival felvonult közegek számát félezerre becsülték. A Kossuth utca végében meg a kordon mögé zárt romák százai skandálták, hogy „Mocskos nácik!”, mire a szolid, sportos válasz is megérkezett: „Ria, ria, Hungária!”

– Kérem, legyen szíves, hagyja el a műveleti területet – mondja nyugodt, udvarias hangon a plexi rostája mögül rám néző rohamrendőr. Magyarázom neki, hogy pár perccel előbb az egyik kollégája engedte meg, hogy bemehessek beszélgetni a Sályra vezető bükkábrányi kereszteződés melletti mezőre beszorított romákhoz.

– Ózdról jöttünk, mutasd az igazolványod, hogy tényleg újságíró vagy, baszd meg! – förmed rám egyikük, de a társai lehűtik: – Mit keversz, Kálmán? Hagyd már a faszba, nem mert volna bejönni, ha provokálni akarna.

Fotó: Marjai János / 24.hu

Barna, a vagy másfél száz karanténba szorított cigány férfi szóvivője azt meséli, fel vannak háborodva, hogy nem engedik be őket a faluba. Itt kell ácsorogniuk hét kilométerre, mintha leprások lennének. „Hát milyen ország ez?!” A rendőrök már hajtanak kifelé a cigányok zónájából, kérem őket, engedjék ki Barnát, hadd beszélgessünk. Hiába. Sályon a rendőrség különítette el a cigány és nem cigány magyarokat egymástól, de hogy ismét Apátit idézzem, „nem faji alapon”, szigorúan biztonsági szempontból.

Konvojokban engedik be a médiát a faluba, ahol egy teremtett lelket sem látni. A központ egyik kapubejáratánál télikabátos férfi ácsorog a sötétben, figyel kifelé.

– Nem itt lakom, ez a ház a református egyházé, presbiter vagyok. Több mint negyven éve élek Sályon, sok itt a cigány, a majd kétezres község harmada legalább az. Voltak konfliktusok, de ilyesmi (utal a gyilkosságra) nem történt – mondja a kézfogás és a bemutatkozás után Bihari Gusztáv. A hatvanéves presbiter a Fidesz elkötelezettje, szerinte a helyi önkormányzati képviselők zöme is, független minősítésük dacára a kormánypárt felé húz.

Fotó: Marjai János / 24.hu

Kérdezem tőle, ki az a fiatal, helyi nő, akire Toroczkai, a Mi Hazánk elnöke csaknem minden megszólalásában utal, hangsúlyozva, hogy példás kitartással és bátorsággal képviseli a községben a valódi nemzeti eszméket.

– Vivienre gondolhatott. Régen nagy jobbikos volt, ahogy az édesapja is. Aztán ahogy megtörtént a pártszakadás, a Mi Hazánk híve lett – mondja Bihari Gusztáv, aki nem tud róla, hogy bárki fenyegette volna Vivient.

Tiszta harci helyzet, világos frontvonalak, legalábbis látszólag. Délelőtt 11 óta itt szívok étlen-szomjan, merthogy a faluban minden kocsma zárva. Nagy műhó semmiért

– elégedetlenkedik a falut megszálló fáklyások elvonulása után, az előzőleg jósolt csetepaté elmaradtával az egyik átfagyott, híréhes fotós kolléga.

Az áldozat házának kapuja. Fotó: Marjai János/24.hu

Kiemelt kép: Marjai János / 24.hu

Ajánlott videó

Olvasói sztorik