Belföld

Haladéktalanul leállítja a kártérítések kifizetését a kormány

Szeptemberre fel akarják számolni a börtönök túlzsúfoltságát.

A kormány haladéktalanul kezdeményezi a börtönviszonyok miatt az elítéltek javára megítélt kártalanítások kifizetésének leállítását

– jelentette be az igazságügyi miniszter hétfőn sajtótájékoztatón, Budapesten.

Varga Judit közölte: a nap folyamán az „igazságtalan gyakorlatnak” véget vető törvényjavaslatot nyújtanak be a parlamentnek, sürgősséggel, ami azt jelenti, már csütörtökön vitázhatnak róla. Hozzátette: a sürgősségi eljárás miatt a kormányoldal kéri az ellenzék támogatását az Országgyűlésben.

Varga Judit. Fotó: MTI/EPA/Olivier Hoslet

A javaslat szerint addig függesztenék fel a kifizetéseket, amíg újra nem szabályozzák a börtönviszonyok miatti kártalanítást. Ehhez a társadalom támogatása szükséges, ezért az új szabályozás a nemzeti konzultáció után, annak megfelelően születik majd meg – mondta a miniszter.

A mindössze ötoldalas törvényjavaslatból az is kiderül, hogy a kormánynak „a nemzeti konzultáció eredménye alapján a bűncselekményekből származó károk enyhítéséről szóló és a bűncselekmények áldozatainak érdekeit érvényre juttató új szabályozási rendszert” kell kidolgoznia 2020. május 15-ei határidővel.

Az „alapvető jogokat sértő elhelyezési körülmények miatti kártalanítási igény tárgyában hozott határozatban megítélt kártalanítási összeg 2020. június 15-ig nem fizethető ki” – a módosítás szövege szerint.

Véget vetnek a zsúfoltságnak?

Viszont ennél sokkal érdekesebb a második paragrafus:

Az Országgyűlés felhívja a Kormányt, hogy a börtönzsúfoltság megszüntetése érdekében 2020. szeptember 30-áig biztosítsa, hogy a büntetés-végrehajtási intézetek átlagos kihasználtsága ne haladja meg a teljes (száz százalékos) kihasználtságot.

Tavaly Magyarország vezette az EU-ban a börtönzsúfoltsági statisztikát: 100 helyre 124 fogvatartott jutott. Ezt korábban egy börtönépítési programmal akarta megoldani a kormány, 2016-ban azt ígérték, Békésen, Csengeren, Hevesen, Kemecsén, Komádiban, Komlón, Kunmadarason és Ózdon húznak fel új börtönöket, és hogy mindez könnyebb legyen, egy kormányrendeletben nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházássá nyilvánították az összeset.

Azonban a hivatalos indoklás szerint túl magas árajánlatok érkeztek a tenderezőktől, így a közbeszerzéseket többször eredménytelennek minősítették. Egyedül arról van hír, hogy Csengeren 2020 első negyedévében lerakhatják az új börtön alapkövét.

Mivel arra kevés esély látszik, hogy tömegével engednének ki rabokat – éppen a feltételes szabadlábra helyezés feltételeinek szigorításával van elfoglalva a kormány –, így vagy átmeneti megoldáshoz nyúlhatnak Orbánék, vagy rohamtempóban felpörgetik a börtönépítkezéseket.

A fideszesek ágyaztak meg a „börtönbiznisznek”

A kártalanításokat lehetővé tevő törvény úgy született, hogy 2015 végéig már több mint ötezer magyarországi fogvatartott panasza került a strasbourgi emberjogi bíróság elé, akik mind azért követeltek kártérítést, mert a körülményeik nem feleltek meg annak a minimumnak, amit Magyarország nemzetközi szerződésekben magára vállalt. Legalább 4 négyzetméternek kellene jutnia egy emberre, és a vécéket külön légtérben kellene elhelyezni az ágyaktól – ez a két feltétel hiányzott a legtöbb esetben.

Mint a 444 cikkéből kiderült, a rabok kártalanításáról szóló törvényt 2016-ban az Orbán-kormány kezdeményezésére, és a Fidesz szavazta meg, míg az ellenzék elutasította.

A kormány ezzel a strasbourgi pereket akarta megspórolni úgy, hogy a magyar törvény egy új eljárásrendet vezetett be a panaszok kezelésére: a rabok először a börtönük parancsnokához fordulhattak, aki jogos kifogások esetén megpróbálhatta áthelyezni őket kevésbé zsúfolt vagy különvécés helyre. Ha erre nem volt mód – a magyar börtönök akkoriban 140 százalékos kihasználtsággal működtek – akkor jöhetett a kártalanítás követelése a büntetés-végrehajtási bíróknál.

1200 és 1600 forint/nap kártalanítást határozott meg a jogos kifogások után a törvény, ami még mindig kedvezőbb, mint a strasbourgi ítéletek után fizetendő kártérítés. Csakhogy a tömeges panaszok így is hatalmas terhet róttak az államra, ezért javasolták 2016-ban az ellenzékiek, hogy a börtönkapacitásokat növeljék inkább, ezzel megszüntetve a kártérítési igények jogosságát.

Kiemelt kép: MTVA/Bizományosi: Jászai Csaba

Ajánlott videó

Olvasói sztorik