Belföld

Tiltakozik Pécs a közelbe tervezett atomtemető miatt

Tiltakozó nyilatkozatokat fogadott el kedden a pécsi közgyűlés a Boda térségébe tervezett nukleárishulladék-lerakó és a mecseki uránbánya tervezett újranyitása ügyében – írja az MTI.

Kóbor József a döntés előtt tartott sajtótájékoztatón elmondta, sehol a világon nincs még nagy radioaktivitású hulladékok végleges tárolását szolgáló létesítmény. Az Európai Unió ugyanakkor irányelvet fogadott el arról, hogy a feladat elvégzéséről, a helyszín kijelöléséről az országoknak önállóan kell gondoskodniuk. Az egyes államok általában több helyszínt vizsgálnak, Magyarországon azonban már húsz esztendeje csak Boda térségében folytatnak ilyen munkálatokat – jelezte. Az LMP-s képviselő azt mondta: Pécs számára negatív hatások sokaságával járnának a további vizsgálatok és a lerakó esetleges, a 2060-as évek végére tervezett megnyitása. Korábban Orbán Viktor kormányfő is úgy nyilatkozott, hogy a pécsiek véleménye nélkül nem hoznak döntést a tervezett atomhulladék-lerakóról – tette hozzá.

Az uránbánya kapcsán az előterjesztésben azt írták: a mecseki uránkutatásokra 2007-ben a Wildhorse Energy nevű ausztrál cég kért engedélyt. A vállalat évekig tervezgette az uránbánya – és a bezárt mecseki szénbányák – újbóli megnyitását, végül 2015-ben kivonult a megyéből, a vállalkozását pedig eladta a Magyar Urán Resources Kft.-nek. Ez a hazai cég azon dolgozik, hogy Kővágószőlős térségéből elindulva, több kilométeres lejtős aknával, Pécs lakott területei alá benyúlva mélyművelésű uránbányát nyithasson. A bányanyitás vagy akár csak az érdemi előkészítő tevékenység egészségügyi kockázattal jár, és hatással van a turizmusra, az ingatlanárakra, a pécsiek életminőségére – fejtették ki.

Kiemelt kép: A BAF-1A jelű kutatófúrás Boda közelében 2014. október 9-én. A Bodai Agyagkő Formáció (BAF) igen finom szemcseméretű, kis vízáteresztő képességű kőzettest, ami a nagyaktivitású radioaktív hulladékok elhelyezésének potenciális befogadó képződménye. A Boda mellé tervezett tároló a 2040-es évek végére épül meg, biztonságos elhelyezést nyújtva a Paksi Atomerőmű addigra felhalmozódó 18 ezer 500 kiégett fűtőelemének és más nagy aktivitású hulladékának. MTI Fotó: Sóki Tamás

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik