Belföld

„Felmérték egymást a felek” – ez történt zárt ajtók mögött az első Orbán–Karácsony-találkozón

Döntések ugyan nem születtek, de elkezdtek kirajzolódni a tárgyalási pozíciók. Az atlétika vb körül foroghatnak az események a közeljövőben. Mindkét oldalnak vannak adui, de a kasszakulcs Orbánnál van.

Mivel konkrét előterjesztések nem voltak az asztalon, ezért érdemi döntések nem is születhettek. Tapogatóztak, felmérték egymást a felek

– mondta egy Karácsony Gergelyhez közeli forrásunk a szerdai kormányülésről, ahol először ült egy asztalhoz az új főpolgármester és Orbán Viktor miniszterelnök.

A kormányülésen – ahová Karácsony egyedül ülhetett be – döntések valóban nem születtek, de történtek érdekes dolgok, ugyanis már látszik, hogy melyik oldalnak mik a prioritásai a jelenleg.

A jövőben nem kormányüléseken dőlnek el a budapesti dolgok

Háttérben is azt mondták forrásaink, amiről Karácsony nyilatkozott az ülés után: a kormány azt a stratégiát választotta, hogy konstruktív partnerként kezeli a főváros ellenzéki vezetését, de ettől függetlenül nem lesz zökkenőmentes az együttműködés.

Nagyon sok munkánk van még, sok szakmai vitánk is lesz

jelentette ki a főpolgármester, amire Gulyás Gergely kancelláriaminiszter egyetértően bólogatott.

Gulyás lesz az a legrangosabb kormánytag, akivel Karácsonyéknak egyeztetniük kell majd, ugyanis a Miniszterelnökséget vezető miniszter vezeti a kormányoldali delegációt a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsában (FKT). A jövőben ezen a fórumon dőlnek majd el a Budapestet érintő fontosabb kérdések, nem kormányülésekre hívják meg Karácsonyt.

Fotó: Mohos Márton / 24.hu

A tanácsban Karácsony fontos támasza lesz Kiss Ambrus frissen kinevezett főpolgármester-helyettes, aki párton kívüliként nyerte el ezt a pozíciót. Kiss általános helyettesként a költségvetésért és az önkormányzati munka összehangolásáért felel, tehát az egyik legfontosabb portfóliót kapta az öt főpolgármester-helyettes közül.

Az FKT első ülésére valamikor november végén, december elején kerülhet sor, tehát nem sokkal a Fővárosi Közgyűlés második ülése után.

Atlétikai vb: Orbán szívügye, Karácsony aduásza

Mivel mindkét fél az Orbán–Tarlós-megállapodást veszi alapnak az együttműködésben, ezért a következő egy hónapja nagyon sűrű lesz a Karácsony-stábnak: összesen közel kétszáz előterjesztést kell átnézniük, és azokról véleményt kialakítaniuk. Nem véletlen, hogy kormányoldalról nem is lassítják az ügymenetet, és több kérdésben szűk határidővel szeretne végleges döntést hozni a kormány. Ez részben érthető is, hiszen így nem akadnak el bizonytalan időre projektek. Másrészt – ahogy azt a főpolgármesteri kabinetből mondták – „direkt nyomasztják is határidőkkel” Karácsonyékat.

Gulyás Gergely  korábban úgy nyilatkozott, hogy november 15-ére várja a kormány a választ a Liget-projektről, a Népliget mellé tervezett kézilabdacsarnokról és a Csepel-sziget csúcsára szánt atlétikai stadionról is. Ezek közül csak a Városliget ügyében hozott döntést a közgyűlés, a két sportlétesítmény ügyében kis egérutat adott a kormány.

A kormányülésen főleg az atlétikai stadionról volt szó, kormányközeli forrásaink is megerősítették, a miniszterelnöknek fontos, hogy Budapest rendezhesse a 2023-as atlétikai világbajnokságot.

„Ezt ütőkártyának fogjuk használni, mert érezte Gergő, hogy a vb Orbán szívügye. Ha Orbán vb-t akar, akkor nekünk is lesznek cserébe komoly kéréseink” – mondták a tárgyalási stratégiáról a főpolgármester közeléből.

Fotó: Kiemelt Kormányzati Beruházások Központja

Mi lesz a BKK-val?

Karácsony szerda délután egy Facebook-posztban is körülírta ezt a stratégiát:

Készen állunk a tárgyalásra a kormánnyal az atlétikai stadionról is, de előbb válaszokat várunk az egészségüggyel és a közösségi közlekedéssel kapcsolatos felvetéseinkre

– jelezte a főpolgármester, ami arra utal, el akarják érni a kormánynál, hogy legyen fedezet két fontos kampányígéretére:

  • fejlesszék jelentősen a kerületi járóbeteg-ellátást, például a rendelők diagnosztikai eszközparkját,
  • a kormány szálljon be a budapesti tömegközlekedés finanszírozásába, hogy az fenntarthatóan tudjon működni úgy, hogy amellett akár a jegy- és bérletárak is csökkenhessenek.

Utóbbi tűnik a szerdai kormányülés után a keményebb diónak, ugyanis a fővárosi tömegközlekedés az egyik legnagyobb pénznyelő.

Abban is összekülönbözött a két oldal, hogy még Tarlós István azt kérte, szüntessék meg a BKK-t, amire Orbán rá is bólintott, Karácsony viszont megtartaná a BKK-t.

Ki is nevezték kedden a vállalat igazgatósági elnökének Draskovics Tibor korábbi pénzügy-, majd igazságügyi minisztert.

Összességében tehát az első találkozó után az látszik, hogy a főpolgármesternek és a kormánynak is vannak olyan ügyei, amelyeket tárgyalási alapként tudnak használni, és kompromisszumkésznek mutatkozott egyelőre mindkét fél. A kormány például vállalta, hogy átad Karácsonyéknak minden dokumentumot, ami alapján fel tudják mérni, hogy milyen tehertételt, illetve előnyöket jelentene Budapestnek az atlétikai vb megrendezése.

Azonban fontos pont, hogy a kasszakulcs a kormánynál van: hiába vetette fel Karácsony, hogy a kormány konszolidálja Budapest adósságát, Orbán nem volt vevő az ötletre. Márpedig Budapest adóssága ma biztosan meghaladja a 80 milliárd forintot, ami az elfogadott költségvetés szerint az év végére akár 120 milliárdra is ugorhat.

Kiemelt kép: Mohos Márton / 24.hu

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.