Belföld

Akar keresni napi 100 eurót képzettség nélkül?

Napi 100 eurót is megkereshet Ausztriában egy magyar idősgondozó – derül ki egy friss felmérésből, amely olyan asszonyok megkérdezésével készült, akik Dél-Baranyából indultak útnak, és a nyugati szomszédunknál vállaltak munkát.
Korábban a témában:

Folyamatosan emelkedik az Ausztriában dolgozó magyar házi gondozók létszáma – derül ki a KSH Népességtudományi Kutatóintézetének legfrissebb tanulmányából. A Gábriel Dóra által készített felmérés (A Magyarországról Ausztriába irányuló idősgondozói migráció) azt tűzte ki célul, hogy megvizsgálja az összefüggést az idősgondozók egykori pályája, és a jelenlegi külföldi munkavállalása között, emellett bemutatja az idősgondozói iparág intézményrendszerét. Az empirikus kutatás terepmunkára és 28 mélyinterjúra épült.

Az interjúkból például kiderült, hogy az Ausztriában elérhető fizetés igen változó. A legtöbb házi gondozó 55-65 eurós napidíjról számolt be, de akad, akinek a fizetése jóval meghaladja ezt az összeget. Az egyik gondozó például elárulta, hogy két gondozottjáért, akik egyazon háztartásban élnek, naponta nettó 100 eurót kap.

Igaz, akadt olyan interjúalany is, aki mindössze 500 eurót kapott 14 munkanapra. Az osztrák fizetéshez persze különféle levonások is társulnak, hiszen nem minden esetben állja például a munkaadó család a munkavállaló társadalombiztosítását vagy az utazási költségeit. A kereset mellett számos egyéb költség is felmerül: ilyen például a közvetítőnek fizetendő jutalék vagy a kint tartózkodás költsége, ami a minimális fogyasztás miatt általában igen alacsony. Ugyanakkor nem jelennek meg tartósan a kiadások listájában a munka elkezdéséhez társuló költségek, úgymint a nyelviskola, a kinti vállalkozáshoz kapcsolódó biztosítás kifizetése, de a magyarországi lakás vagy ház fenntartása is komoly összegeket visz el a külföldi fizetésből.

A kutatást végzők – annak érdekében, hogy minél szélesebb körű ismeretekhez jussanak – a gondozói migráció mechanizmusáról nem csak a külföldön gondozói munkát végző személyeket, hanem a migrációban érintett további szereplőket is megszólítottak: így például magyar munkaerő-toborzó cégek ügyvezetőit, olyan szervezetek munkatársait, amelyek idősgondozók felkutatásával is foglalkoznak, illetve munkaközvetítőket, a gondozók hozzátartozóit, valamint a megbízókat. A magyar idősgondozók otthon maradt férjeinek megszólítása viszont nehezen ment, közülük csak kevesen bólintottak rá az interjúra.

A vizsgálat a gazdaságilag leszakadó Dél-Dunántúl néhány járására terjedt ki, célországként pedig Ausztriát határozták meg. Az elemzés részletesen elemzi azokat a gazdasági és családon belüli körülményeket, amelyek meghatározták a migrációról szóló döntés megszületését. Az interjúk nemcsak a döntéshozatal mechanizmusát, hanem a külföldi munkavállalás következtében megváltozó családi helyzeteket, a nemi szerepek és migráció kölcsönhatását is jól szemléltetik.

A tanulmány egyik fő állítása, hogy a Baranya megyéből induló idősgondozók egy része súlyos munkaerő-piaci válságot volt kénytelen átélni a rendszerváltást követően, ami egy hosszú évekig tartó, bizonytalan munkahelyi és egzisztenciális helyzetbe sodorta őket, s amelynek átmeneti vagy tartós, de sokszor utolsó állomása lett a külföldi munkavállalás. Ezekben a családokban jellemzők az egyre romló, vagy nem javuló munkakörülmények, a gyakori munkahelyváltások, a családi gazdaság szinten tartásának nehézségei, a kiúttalanság érzése. Sokan arról számoltak be, hogy jóval a rendszerváltást követően, a 2008-ban kibontakozó gazdasági válság hatására kezdtek el komolyan foglalkozni a külföldi munkavállalás gondolatával. A 2010-es években útra indulók közül az alacsony kereset és az elhelyezkedés nehézségei mellett többen a devizahitelekre hivatkoztak, amikor a migráció okait ecsetelték.

Fotó: Christoph Schmidt/dpa/AFP

A kutatás rávilágít: az ismeretlentől való félelmet az idősgondozókban az is fokozza, sok esetben még nem volt példa életükben arra, hogy valaha elhagyták volna családjukat vagy otthonukat. Néhány beszámolóból az is kiderült, hogy egészen

az idősgondozói munka megkezdéséig még külföldön sem jártak egyes asszonyok.

A tanulmány megemlíti, hogy a magyarországi házi idősgondozók legnépesebb virtuális közössége egy őket összefogó Facebook-csoport, amelynek 2017 szeptemberében már 17 ezer tagja volt. Igaz, ehhez a csoporthoz nem kizárólag házi gondozók csatlakoznak, hanem diplomás ápolók, a gondozói munka iránt érdeklődők hozzátartozói, valamint egykori gondozók is. Az itt előforduló témák érintik a külföldre való utazás és csomagszállítás mellett a helyi (többnyire osztrák, német, illetve svájci) törvényeket és jogi lehetőségeket, nyelvi anyagokat, a megbízható munkaerő-közvetítő cégek listáját, de fellelhetők ápolási szakanyagok, betegségek kezeléséről szóló írások, valamint receptek is.

A csoport egyik legfontosabb célja az, hogy konkrét állásajánlatokat tegyen közzé. Új álláslehetőségek szinte naponta szerepelnek a hírfolyamon, túlnyomóan magánszemélyektől, de időnként cégektől is. De fontos a csoport lelki és mentális támogatást nyújtó szerepe is, hiszen a gondozók egymástól fizikailag távol végzik a munkájukat, sokszor napokig nem hagyják el a házat, így az internetes közösség az egyik legjobb lehetőség arra, hogy megoszthassák élményeiket, örömeiket, problémáikat egymással.  Számos negatív történet is kering a csoportban átvert vagy bántalmazott gondozókról, inkorrekt munkafeltételekről. A csoportban közzétett esetek jól szemléltetik, milyen sokféle problémával szembesülnek a külföldön dolgozó idősgondozók. Ilyen például a váltótárs hiánya, amikor egy gondozó szinte el sem mozdulhat a megbízója mellől.

Az adatok szerint egyébként 2018 áprilisában vállalkozói engedélye 5704, Magyarországról érkezett magyar gondozónak volt, kötelező társadalombiztosítással 3613 fő rendelkezett. A Magyarországról érkező házi gondozók tavaly az összes Ausztriában vállalkozó gondozó 5,6 százalékát tették ki, és ez az arány folyamatosan emelkedik. A magyarországi gondozók száma az elmúlt években folyamatosan növekedett Ausztriában: 2012 és 2018 között több mint kétszeresére nőtt a gondozásra kiállított vállalkozói engedélyek kiadása a Magyarországról érkezők körében.

Kiemelt képünk illusztráci. Fotó: Frederick Florin / AFP

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.