Belföld

Jövőre már nem szórhatják a fejünkre a kémiai szúnyogirtó szereket

Az idén a szúnyogok győztek, mert mind kikelt a lárvából. Nemsokára elpusztulnak, mert az életciklusuk 6-8 hét, így hamarosan magától enyhül a helyzet, ha nem lesznek újabb nagy esőzések és áradások. Amennyiben nem lesz augusztusban szúnyog, akkor az a természetnek köszönhető

– nyilatkozta a 24.hu-nak Kőszegi Dániel, a Magyar Kártevőirtók Országos Szövetségének elnöke.

Az országos szúnyoggyérítést áprilisban kezdték meg, de az áldatlan állapotok miatt júniusban a kormány 825 millió forint plusz pénzt adott a katasztrófavédelemnek, hogy kezelje a szúnyoghelyzetet. A lapunk által megkérdezett szakemberek szerint a probléma az, hogy Magyarországon hagyományosan 98 százalékban a kifejlett szúnyogokat irtják, főleg légi úton. Ezzel szemben Nyugat-Európában a lárvákat pusztítják földi irtással, megakadályozva a szúnyogok kifejlődését, ebből fakadóan a szúnyogok által terjesztett betegségek terjedését, másrészt sokkal kevesebb mérgező anyaggal terhelik a környezetet. A helyzet viszont valószínűleg hamarosan megváltozik, mivel

a légi szúnyogirtás várhatóan 2020-tól megszűnik.

Minimális a biológiai gyérítés

Dr. Zöldi Viktor, a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) munkatársa egy márciusi konferencián arról beszélt, fel kell készülni arra a helyzetre, hogy várhatóan 2020-tól egyáltalán nem lesz légi imágóirtásra (azaz kifejlett, ivarérett rovar irtására) engedélyezett szer. Az előadáson az is elhangzott, hogy a szervezett imágóirtás módszertana körülbelül 40 éve változatlan, miközben a biológiai módszertan – noha 30 éve vezették be – minimális mértékben vált a védekezési stratégia részévé idehaza.

Zöldi szerint lényeges kérdés, hogy az új szabályok bevezetése után a „kieső” kezeléseket földi kémiai kezeléssel pótolják vagy a biológiai módszerek jutnak nagyobb szerephez a védekezésben. Az NNK-nak küldött kérdéseinkben is többi között az új helyzetre való felkészülésről érdeklődtünk, de cikkünk megjelenésééig nem kaptunk választ.

Az irtást irányító katasztrófavédelem viszont részletes magyarázatot küldött kérdéseinkre. Megerősítették, előreláthatóan arra kell számítani, hogy az Európai Unió területén 2020-tól megszűnik a kifejlett szúnyogok ellen alkalmazható készítmények légi kijuttatási lehetősége. Hozzátették, hogy az országos szúnyoggyérítési program során jelenleg is már mintegy 40 százalékban földi úton valósul meg az irtószer kijuttatása. Ennek előnye, hogy az irtás így nem korlátozódik a napnyugta időszakára, hanem egész éjszaka folytatható vele a vérszívók permetezése.

A földi irtás

Az irtószer földi kijuttatása melegködös eljárással történik. Egy platós kisteherautóra szerelt motor magas hőfokon ködöt képez az irtószerből, amelynek vivőanyaga nem mérgező, paraffinbázisú fehérolaj. A vízszintes irányban mozgó és jól elterülő köd jellemzően 5-15 percig, egyes esetekben akár egy órán át is a területen lebeghet, így a növényzetben megbúvó, éppen nem repülő szúnyogokra is hat. Az eljárás egész éjszaka végezhető. A katasztrófavédelem tájékoztatása szerint a kémiai szúnyoggyérítésre a települések belterületén van lehetőség, így nem kell attól tartani, hogy földi úton nem érhető el minden olyan terület, amelyet repülőről el lehet érni. Külterületen azért nem lehet kémiai irtást végezni, mert a szer minden, közel szúnyognagyságú rovarra negatívan hat, így hatalmas károkat okozna ezeken a részeken a gyérítés.

Fotó: Sóki Tamás /MTI

A katasztrófavédelem válaszából az derül ki, hogy csak a kémiai szúnyogirtó szerek légi kijuttatása szűnik meg 2020-tól, ugyanis „a lárvagyérítésre alkalmazható biológiai készítményt csak kisebb mértékben érinti a változás, korlátozásokkal ugyan, de továbbra is felhasználható marad légi kijuttatással azokon a helyeken, ahol földi eljárással az nem megvalósítható.”

„Magyarország egész területét idegméreggel fújják tele”

A katasztrófavédelem által irányított országos szúnyogirtó konzorcium tagjainak egyike a budapesti patkányirtásért is felelős. Tény, hogy a kémiai szúnyogirtásban komoly tapasztalata van a konzorciumnak, valamint a 2000-es évek közepe táján komoly szakmai és anyagi, hazai és külföldi támogatásokat és segítséget kaptak a biológiai irtás meghonosítására, ennek ellenére 15 év alatt csökkentek a biológiailag kezelt szúnyogtenyésző helyek. Ebből is látszik, hogy akik most végzik az irtást, nem akarják megvalósítani hazánkban a biológiai gyérítést

– mondta lapunknak Kőszegi Dániel. A Magyar Kártevőirtók Országos Szövetségének elnöke szerint „a kémiai lobbi” akarja, hogy ne legyen itthon biológiai irtás. Annak ellenére, hogy ezek a cégek biológiai irtást is végeznek, és a hozzá szükséges szert is forgalmazzák, mégis mintha úgy tűnne, hogy 15 év alatt semmilyen eredményt nem tudtak ezen a téren felmutatni. Pedig ha a lárvairtást rendesen elvégzik, akkor ki sem kel a szúnyogok nagy része, és csak minimális kémiai beavatkozásra van szükség.

A biológiai szúnyogirtással már lárvaállapotban elpusztíthatóak a szúnyogok egy olyan anyaggal, amely nem károsít más rovarokat. A kémia szer ezzel szemben minden, közel szúnyognagyságú rovarra negatívan hat. Nyugat-Európában éppen ezért szinte mindenhol a biológiai irtást végeznek

– mondta Kőszegi.

Hozzátette, a kémiai irtás káros a méhekre is, ezért a méhészek értesítést kapnak a gyérítés pontos időpontjáról, hogy legyen idejük elköltöztetni vagy elzárni méheket a kémiai irtás idejére. Ez minden évben komoly nehézséget okoz. Problémaként említette, hogy a kémiai gyérítésnek nincs hatástartóssága, amelyik rovar belerepül a vegyszeres ködbe, elpusztul, de például a fák alatt már nem 100 százalékos a szer hatása. Ráadásul a szernek csak azonnali hatása van, legfeljebb 10-15 percig tart.

A szúnyoginváziót Kőszegi szerint az okozza, hogy a települések közti területekről újra visszarepülnek a szúnyogok, vagy a szél visszafújja őket, így a lakóterületeken belül is újabb generációk kelnek ki a vizekből. Ezért lenne jó megoldás a biológiai gyérítés, mert így a külterületek is szúnyogmentesek lehetnének úgy, hogy a természet nem károsul. Kőszegi fontosnak tartja a lakossági védekezést is, ennek érdekében egy Facebook-oldalt is elindítottak.

Hozzá hasonlóan Dr. Kemenesi Gábor virológus, a Pécsi Tudományegyetem Szentágothai János Kutatóközpontjának szúnyogokra szakosodott munkatársa is úgy gondolja, hogy

ideje lenne végre nagyobb hangsúlyt fektetni a biológiai irtásra.

A földi biológiai irtás során a vegyszert a szúnyoglárva tenyészőhelyén közvetlenül a rovarok élőhelyére permetezik, és az a szúnyoglárva elpusztítását követően teljesen lebomlik, ezért a környezetet nem károsítja. Fotó: Vajda János /MTI

Lapunknak elmondta, egyáltalán nem bánná, ha 2020-tól megszűnne a légi irtás, mivel tapasztalatai szerint az nem sokat ér, ráadásul olyan repülőgépekkel végzik el, amelyek kifejezetten veszélyesek. Arra a kérdésre, hogy a Nyugat-Európában elterjedt és Kelet-Európában is egyre inkább alkalmazott biológiai gyérítő szer helyett itthon miért a kémiait használják, Kemenesi egy szóval válaszolt: üzlet. Más indokot szerinte nem lehet találni, mivel a legutóbbi kísérleteik is azt bizonyítják, a biológiai gyérítés ezerszer hatékonyabb, mint a kémiai, ráadásul nem is károsítja a környezetet.

A szúnyogállomány-gyérítést végző cég a PMG Szúnyogkontroll Konzorcium. Vezetője Fekete Gábor, a Corax-Bioner Zrt. alkalmazottja, ez a cég gyártja és forgalmazza a szúnyogirtásban használt készítményeket. Fekete Gábort a katasztrófavédelem rendszeresen kéri fel szakértőnek. A Magyar Nemzetnek nemrég arról beszélt, hogy ő valójában a kivitelezőket képviseli, így nincs szó összeférhetetlenségről, ráadásul a Corax-Bioner Zrt. forgalmazza az Európában egyedüliként elérhető biológiai lárvairtó szert is, azaz mindkét technológiában érdekelt.

Ez valóban így van, de ettől még a biológiai szereket Magyarországon egyedülálló módon csak három százalékban használják gyérítésre – mondta Kemenesi Gábor.

Nyugat-Európában kémiai irtást csak akkor végezhetnek, ha annak közegészségügyi oka van, például járványveszély miatt. Ehhez képest Magyarország egész területét ezzel az idegméreggel fújják tele. Miközben vizsgálataink szerint azokon a területeken, ahol kémiai irtást végeznek, ott a szúnyogpopuláció négynaponta visszatér, újra kifejlődik. Ez szezonfüggő, de tény, hogy ugyanannyi lesz belőlük pár nap alatt

– tette hozzá.

A katasztrófavédelemnél érdeklődtünk arról, mi az oka, hogy a biológiai irtás csak nagyon kis mértékben terjedt el Magyarországon. Magyarázatuk szerint a biológiai módszer alkalmazása elsőbbséget élvez minden olyan esetben, amikor ezt a helyszín és az időjárási viszonyok, illetve az évszak lehetővé teszi, azonban ez nincs mindig így. Mint írták,

a módszer csak a tenyészőhelyek pontos feltérképezése esetén, technológiailag jól kezelhető területeken lehet eredményes, ahol átlagos csapadékviszonyok mellett jó hatásfokú a kezelés. Esős időszakokat követően, vagy árvízi helyzetek után nagyszámú, sok esetben elaprózott, nehezen vagy egyáltalán nem kezelhető lárvatenyészőhelyek jönnek létre.

A mostani helyzet szerintük pontosan ilyen. A rendkívül csapadékos május miatt árhullám vonult le folyóinkon, az esőzés és árhullám után pedig milliószámra keletkeztek pocsolyák olyan területeken, amelyek nemhogy járművel, gyalog sem közelíthetők meg. Mindezeken túl a szúnyogok élőhelyeinek jelentős része magántelkeken található.

Nem lehet biológiai készítménnyel kezelni minden egyes pocsolyát, kerti vödröt, lavórt, kaspót vagy ereszt, amelyben megáll a víz. Védett természeti területeken a szabályok a biológiai módszer alkalmazását is tiltják

– tették hozzá.

Kiemelt kép: Sopronyi Gyula / 24.hu

Ajánlott videó

Olvasói sztorik