- Az Orbán-kormány 2011-ben úgy döntött, hogy a kiadások csökkentése érdekében átalakítja a megváltozott munkaképességűek ellátórendszerét.
- A kimondott cél az volt, hogy a rokkantnyugdíjasok egy részét visszavezessék a munkaerőpiacra, amit úgy érték el, hogy lejjebb tették a lécet, vagyis új felülvizsgálati rendszert építettek ki, amiben a rokkantak egy része egészségesnek vagy kevésbé rokkantnak számított. Erre hivatkozva csökkentették vagy megvonták az ellátásukat.
- Nagyjából a felülvizsgáltak tizedéről, több mint 20 ezer emberről állapították meg, hogy egészségkárosodásuk mértéke nem éri el a 40 százalékot, így ellátásra nem jogosultak.
- A kormány 2011-ben még azzal számolt, hogy a rokkantak jelentős része, mintegy 150 ezer ember újra munkába állítható. Öt év alatt valóban 180 ezerrel csökkent a rokkantsági, rehabilitációs vagy más egészségkárosodási ellátásban részesülők száma, ám sokan közülük időközben elérték a nyugdíjkorhatárt, vagyis rendes nyugdíjra váltak jogosulttá. Ez idő alatt több tízezer új rokkantsági kérelmet utasított el a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal.
- Az Alkotmánybíróság tavaly novemberben megállapította, hogy a kormány megszegte az Emberi Jogok Európai Egyezményét azzal, ahogy elvette a rokkantnyugdíjasok juttatásainak nagy részét anélkül, hogy figyelembe vette volna az ellátásra jogosultak tényleges fizikai állapotát.
- Az AB kötelezte az Országgyűlést, hogy 2019. március 31-éig úgy módosítsa a jogszabályt, hogy az ne sértse a nemzetközi egyezményt.
- A parlament és a kormány azonban a határidőig nem tett semmit.
- A kárt szenvedett rokkantak sok jóra nem számíthatnak, noha az Országgyűlés mulasztása megalapozhatja az állam polgári jogi kárfelelősségét.
Ellátás helyett közmunka
Mariannt 2011-ben háromszor műtötték rákkal, volt egy térdműtéte és egy csonkolásos tüdőműtéte. Az új felülvizsgálati rendszerben mégis egészségesnek számított, így a továbbiakban nem kapta meg a rokkant státuszt. 2014-ig egyetlen forint ellátást nem kapott, egy ideig munkanélküli segélyből élt, majd felszólították, hogy jelentkezzen közmunkára. Jelentkezett, de egészségi állapota miatt rögtön alkalmatlannak találták. Végül 2014-ben rokkantnak nyilvánították, de az elmaradt kétéves juttatást soha nem kapta meg, csupán fél évet fizetett ki neki az állam.
Ez a példa is mutatja, hogy az állam súlyos károkat okozott az új felülvizsgálati rendszerrel, amelyet az Alkotmánybíróság határozata is kifogásolt.
Az ellenzéki pártok az AB-döntés után követelték az azonnali kártalanítást és a törvénysértés megszüntetését. A szocialista Korózs Lajos régóta foglalkozik a rokkantnyugdíjasok ügyével, nagy vihart kavart 2012-ben, amikor azt mondta: Josef Mengele, az auschwitzi koncentrációs tábor orvosának módszereihez hasonlít az, ahogy a kormány felülvizsgáltatja a rokkantakat.
Korózs most lapunknak azt mondta, a kormánynak joga van a rendszer átalakításához, de az Orbán-kormány egy teljesen aránytalan intézkedést vezetett be, ráadásul pillanatok alatt.
A rokkantnyugdíjnak volt alkotmányos védelme, a rehabilitációs ellátásnak és a rokkantellátásnak nincsen. Így ezek bármikor csökkenthetők vagy átalakíthatók. Ráadásul a rokkantnyugdíj megszüntetésével egyéb kedvezményektől is elestek a rászorulók, például az utazási kedvezménytől, ami a kezelések miatt rendkívül fontos
– nyilatkozta az MSZP-s politikus, aki elmondta azt is, hogy a 2011-es változtatás a III. csoportos rokkantsági nyugdíjra vagy rendszeres szociális járadékra jogosultakat érintette, ebbe a csoportba pedig 2011-ben nagyjából 196 ezer ember tartozott.
Az AB elé kerülő alapügy felperese egyébként 2011 végéig rokkantsági nyugdíjban részesült, ám a felülvizsgálat során állapotát jobbnak minősítették, így korábbi ellátása a korábbi összeg kevesebb mint felére csökkent. Az ügy végül a Kúriára került, amely kezdeményezte, hogy az AB vizsgálja meg a magyar szabályozás és az Emberi Jogok Európai Egyezményének összhangját.
Az Alkotmánybíróság arra jutott, nem elegendő, hogy állapotjavulás alatt egyszerűen a jogszabályok által meghatározott és bármikor megváltoztatható százalékos változást értsenek, hanem annak az egyén élethelyzetét érdemben meghatározó tényleges fizikai állapotjavulásnak kell lennie. A testület ugyanakkor azt is rögzítette, hogy a nemzetközi kötelezettségekből nem vezethető le egy meghatározott összegű ellátásra való alanyi jogosultság.
Lesz kártérítés?
Korózs szerint csak a magyar állam jóindulatán múlik majd, hogy fizet-e kártalanítást a rokkantaknak. Magyar György ügyvéd is arról írt a blogján, hogy senki ne tápláljon hiú reményeket az AB döntése után, mivel az csak arról szól, hogy
- a parlamentnek március 31-ig eleget kell tennie a jogalkotási kötelezettségének (ez nem történt meg);
- elfogadhatatlan, hogy a rokkantsági nyugdíjat akár ötven százalékot meghaladó mértékben csökkentsék anélkül, hogy az ellátottak korábbi szolgálati idejét, fizikai állapotuk tényleges változásának mértékét és élethelyzetüket, illetve a korábbi (2012 előtti) ellátás összegét figyelembe vennék.
Ennél többet azonban nem mondott ki az Alkotmánybíróság, így ha módosítják is a törvényt, annak nem lesz visszamenőleges hatálya, és a folyamatban levő perekre sem lesz hatása. Persze a kormány dönthet úgy, hogy mindenkit kárpótol, aki elszenvedője volt a 2011-es szabályozásnak, de erre meglehetősen kevés az esély.
Valamivel jobb sanszot ad a rokkantaknak az a fejlődőben lévő joggyakorlat, amely szerint a törvényalkotás elmulasztása megalapozhatja az állam polgári jogi kárfelelősségét. A Szegedi Ítélőtábla például egy korábbi ítéletében kimondta: az államot nem illeti meg feltétlen mentesség a jogalkotással, illetve annak elmulasztásával összefüggésben okozott károkért. Ráadásul ha az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy a jogalkotó elmulasztotta jogalkotási kötelezettségét, és ezzel alaptörvény-ellenes helyzetet idézett elő, akkor a jogalkotói mulasztás jogellenessége nem is vitatható. A károkozó magatartás ebben az esetben az a pillanat, amikor az állam még jogkövetkezmények nélkül eleget tehetett volna kötelezettségének.
A Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége márciusban a parlamenti képviselőkhöz fordult, azt szerették volna elérni, hogy olyan módosítást támogassanak, amely valódi kárpótlást jelent az érintetteknek, és minden kárvallott helyzetét rendezi, visszamenőlegesen is, illetve kezdődjön el a kárpótláson túl az új ellátások folyósítása is.
Fülöp Attila szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkárt arról kérdeztük:
- várható-e a rokkantnyugdíjasok kártalanítása?
- mi az oka annak, hogy a parlament még nem változtatott a jogsértő rendelkezéseken?
Az Emberi Erőforrások Minisztériumától azt a választ kaptuk, hogy:
Az Alkotmánybíróság rokkantsági ellátások átalakításának alkotmányosságát korábban már vizsgálta, és azt nem találta alaptörvénybe ütközőnek. Az AB a korábbi döntést most is fenntartotta, tehát a rendelkezések jogtalanságát nem mondta ki. Az Alkotmánybíróság mostani döntésében nem konkrét intézkedésre tett javaslatot, csupán elvi döntést hozott. Az elvi döntés gyakorlatba ültetését és a jogszabályi környezetet a kormány jelenleg is vizsgálja.
Hasonló választ adott az MSZP-elnök Tóth Bertalan kérdésére Rétvári Bence államtitkár, aki szerint az ellátórendszer módosítása nem volt igazságtalan, ráadásul a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatási aránya mára 41,6 százalék, míg 2010-ben csak 18 százalék volt. Azt az államtitkár sem árulta el, hogy mikorra várható a törvénymódosítás, válaszából annyi derült ki, hogy a szakértői munka jelenleg is zajlik.
Kiemelt kép: Kovács Tamás / MTI
