Bár 2014 márciusában, azaz 5 évvel ezelőtt adták át a budapestieknek a meglehetősen mostoha körülmények közt megépült 4-es metrót, az építkezést végző kivitelezőkkel folytatott kártérítési pereknek máig nincs vége.
Ezzel együtt a 4-es metró – átadása óta – körülbelül 23 milliárd forinttal lett drágább. Az összeg a kártérítési perek mellett a kormány jóváhagyásával kötött megállapodásokra, valamint a beruházásáért felelős DBR Metró Projektigazgatóság fenntartására ment el. A számla pedig bizonyosan még ennél is magasabb lesz.
Az 5 éves évforduló alkalmából a főváros tulajdonában álló BKV Zrt.-hez fordultunk közérdekű adatigényléssel a kártérítési perek állásáról érdeklődve. Válaszukból kiderült, hogy
- összesen 47 kártérítési per indult a közlekedési társaság ellen.
- A perek közül 40 zárult le, 7 van folyamatban.
- Az eljárások többsége – 38 per – a nyilvánosság teljes kizárása mellett választottbíróság elé került.
- A BKV 31 esetben fizetett kártérítést, összesen 12 milliárd 348 millió forintnyi közpénzt.
- 17 per a BKV teljes vagy részleges pervesztességével zárult.
- 13 eljárás a közlekedési társaság teljes vagy részleges pernyertességével ért véget.
- 5 eljárás ítélet nélkül megszűnt.
- 3 esetben a pernyertesség aránya 50-50 százalék.
- Mindössze 2 per zárult egyezséggel.
A 4-es metró összköltségvetését egyébként 2012 végén 452,5 milliárd forintban állapították meg, és ebből a keretösszegből 67,5 milliárd forintot különítettek el a vállalkozókkal folytatott vitákra. Ebből – a tartalékkeret levonásával – 385 milliárd forint projektköltség adódik. Mint arról beszámoltunk, a 67,5 milliárd forintos keretet tavaly nyáron 38 milliárd forintra csökkentették a projekt lezárásáig várható szerződéses kifizetések alapján.
Utóbbi összegből fogyott el körülbelül 23 milliárd forint, tehát körülbelül 15 milliárd forint áll még rendelkezésre a folyamatban lévő perekre. Nem kizárt, hogy szükség is lesz az összegre, mert bár a még zajló eljárások a nyilvánosság teljes kizárása mellett, főként a Magyar Kereskedelmi- és Iparkamara (MKIK) mellett működő választottbíróság előtt folynak, néhány részletet sikerült kideríteni a folyó ügyekről.
Információink szerint a még hátralévő 7 per közül a legjelentősebb az alagútépítő társaság, vagyis a francia, német, osztrák és magyar cégek alkotta Bamco konzorcium által tavaly év végén indított kártérítési per, amelyben 35 millió euró, azaz 11 milliárd forint a tét.
A miniszter ügyvédi irodája korábbi – 2014-ben és 2015-ben indult – perekben is képviselte már a Bamco konzorciumot, amiről a még kormánytól független Magyar Nemzet számolt be 2017-ben.
A tárcavezető nevével fémjelzett iroda szerepvállalása több szempontból is pikáns. Egyrészt azért, mert miközben az állam képviseletében 2014-ben miniszteri posztra lépett Trócsányi, a tulajdonában álló ügyvédi iroda a Bamco képviseletében állami kártérítésért, így közpénzből fizetett sikerdíjért pereskedett a bíróságon.
Másrészt 2017-ben nyilvánosságra kerültek a 4-es metrót vizsgáló OLAF-jelentés (Európai Csalás Elleni Hivatal) részletei, amely megállapításai miatt 59 milliárd forintot visszafizetését helyezte kilátásba az Európai Unió. Akkor Varga Mihály akkori nemzetgazdasági (ma pénzügyminiszter) és Trócsányi László igazságügyi miniszter a 4-es metró beruházásával kapcsolatban feltárt korrupcióról és szabálytalanságokról tárgyalt Giovanni Kesslerrel, a Csalás Elleni Európai Hivatal (OLAF) főigazgatójával. A találkozó után a két tárca közleményben hangsúlyozta, az OLAF munkájának hatékonyságát támasztja alá a 4-es metróról készült jelentés is, amely
minden idők legnagyobb korrupciós botrányára hívta fel a magyar hatóságok figyelmét.
Vagyis áttételesen Trócsányi ügyvédi irodája is keres a Fidesz kormány által a minden idők legnagyobb korrupciós botrányaként emlegetett ügyön.
Úgy tűnik, a bizalom töretlen, ugyanis a néhány hónappal ezelőtt indult perben is a Nagy és Trócsányi ügyvédi iroda képviseli az alagútfúró konzorciumot. A 35 millió eurós pertárgyérték pedig jelzi, hogy az ügyvédi sikerdíj sem lehet csekély.
Kiemelt kép: Mohos Márton /24.hu
