Elfogadták a Sargentini-jelentést

A weboldalon cookie-kat használunk, hogy biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújthassunk. Részletes leírás

Rendszerszintű problémák vannak Magyarországon a jogállamisággal, az uniós értékek tiszteletben tartásával – ezt mondta ki az Európai Parlament nagy többséggel, amikor elfogadta a holland zöldpárti képviselő, Judith Sargentini jelentését. Az eljárás következő lépéseként az Európai Tanács hallgatja meg a magyar kormányt, és tesz ajánlásokat, majd négyötödös többséggel dönthet arról, valós-e a veszélye annak, hogy Magyarországon sérülnek az Európai Unió alapértékei. A szavazati jogunk felfüggesztése még messze, ám Orbán Viktor és az Európai Néppárt viszonya kritikus állapotban van: a szavazó néppártiak kétharmada is elfogadta a Sargentini-jelentést.
Korábban a témában:

Elfogadta az Európai Parlament a Sargentini-jelentést, amely a Magyarországgal szemben az uniós alapértékek megsértése miatt folyó eljárás része.

A jelenlévő EP-képviselők kétharmadának (az összes képviselő felének, 376 politikusnak a) szavazatára volt szükség a „hetes cikkely szerinti eljárásként” is ismert folyamat továbbléptetéséhez.

Az eredmény a következő:

Az indítvány elfogadása nem jár közvetlenül Magyarország megbüntetésével, a hivatalos eljárás ugyanis hosszú bürokratikus folyamat – a következő lépés az, hogy az Európai Tanács meghallgatja a magyar kormányt, ajánlásokat tesz, később pedig megállapítja, hogy fennáll-e a veszélye annak, hogy hazánk súlyosan megsérti az Európai Unióról szóló szerződésbe foglalt értékeket. Még ezután is több lépés vezet ahhoz, hogy elvegyék hazánk szavazati jogát az EU-tagállamok állam- és kormányfőiből álló Európai Tanácsban.

Orbán a helyére került Európában
Ami a Néppárttól jobbra van. A miniszterelnök most először nem nyert egyértelműen Brüsszelben. Az EU jobban oda akar most csapni, mint valaha, és ezt Orbán is érezte, ezért inkább hazabeszélt.

A folyamatról és a holland zöldpárti képviselő által készített Sargentini-jelentésről itt írtunk részletesen, most elég annyit kiemelni belőle, hogy tizenkét témakörbe sorolja azokat az ügyeket, ahol az uniós értékek sérülését véli felfedezni Magyarországon:

Kedden az Európai Parlamentben parázs vita zajlott a jelentésről, amelynek során Orbán Viktor kijelentette: a döntéssel nem egy kormányt, hanem egy országot és népet ítélnek el. Azt is mondta, hogy Magyarország számára a szabadság és a függetlenség büszkeség kérdése, és az emberek eldöntötték, hogy hazánk „nem lesz bevándorlóország”.

A mai eset az első az az európai történelemben, amikor egy közösség elítéli a saját határőreit

– vélekedett.

A vita és a szavazás érdekessége, hogy Orbán mögül szövetségesek hátráltak ki, köztük a legfontosabb Manfred Weber, az Európai Néppárt (EPP) frakcióvezetője (ez a Fidesz európai pártcsaládja), egyben a sokáig az Orbán legkomolyabb nemzetközi szövetségesének számító CSU politikusa. Weber a vitában kijelentette, hogy „emberi jogokat kell védeni és nem keresztény jogokat”, kedden este pedig közölte, hogy semmilyen kompromisszumkészséget nem látott a magyar miniszterelnök részéről sem a plenáris ülésen, sem a Néppárt kedd esti tanácskozásán, így ő is megszavazza a Sargentini-jelentést.

Sok néppárti politikus tett így: az EPP 115 tagja szavazott igennel a jelentésre, és mindössze 57-en nemmel (köztük értelemszerűen a 12 fideszes), 28 tartózkodás mellett;

a szavazókat figyelembe véve ez közel kétharmados többséget jelent az igeneknek a Néppárton belül is.

Az olasz, a bolgár, a cseh, a horvát és a szlovén néppárti képviselők szavaztak nagy számban a jelentés ellen, valamint néhány spanyol, francia, német és szlovén politikus.

Orbán egyébként kedden azt mondta: a Fidesz önszántából biztosan nem távozik az Európai Néppártból, a mostani szavazatarányból viszont jól látszik, hogy saját pártcsaládjának többsége sem nézi jó szemmel a magyarországi állapotokat.

A magyar kormány a szavazás után bosszút és csalást emleget, Szijjártó Péter felrótta, hogy a tartózkodó szavazatokat nem számolták bele a végeredménybe (ez egyébként nem is szokás, az EP jogi szolgálata ráadásul külön foglalkozott a kérdéssel a szavazás előtti napokban). A külügyminszter egyúttal jelezte: a kormány áttekinti a jogorvoslati lehetőségeket. Ez azt jelentheti, hogy a kabinet az Európai Unió Bíróságán próbálja kimondatni, hogy a tartózkodó voksokat is figyelembe kellett volna venni a kétharmados küszöb megállapításánál.

Kiemelt kép:Frederick Florin / AFP