Ha csak egyetlen, az állampolgári akaratot kifejező szavazat is elveszik a választási szervek hibájából, az súlyos gond egy demokráciában. Nagyon úgy néz ki, hogy a vasárnapi parlamenti választáson ez több helyen megesett. Semmi nem utal azonban egyelőre arra, hogy ez a választás eredményét érdemben befolyásoló mennyiségben történt volna meg. Ami természetesen nem ad felmentést senkinek, aki tehet erről, vagy éppen a sokasodó jelzések ellenére nem követ el mindent azért, hogy a hiba oka világos legyen. Mégis érdemes különválasztani az érdemi vizsgálatot követelő hangokat azoktól, amelyek szerint a Fidesz egyszerűen elcsalta a választást.
Bár az ellenzék egy része szervezett csalásról beszél, ezt alátámasztó súlyos bizonyítékok nincsenek, inkább csak elszigetelt, de bizonyos módon mégiscsak hasonlóságokat mutató esetek. A leggyanúsabb körülmény, hogy egyetlen, napvilágra került ügy sincs, amelyből a Fidesz jött volna ki rosszul.
Lehaló honlap, elképesztő hiba a nemzetiségi szavazóknál
Aláássa a választás eredményébe vetett bizalmat, hogy a valasztas.hu már vasárnap napközben lehalt, és azóta csak korlátozott tartalommal érhető el, noha Pálffy Ilona, a Nemzeti Választási Iroda elnöke állítja, attól, hogy a honlap nem működött megfelelően, a választási informatikai rendszerrel nem volt gond. Találgatásokra adott okot az is, hogy a későn záró szavazókörök miatt fél 11-ig egyáltalán nem ismerhettük meg az eredményeket, akkor pedig már 60 százalék fölött volt a feldolgozottság, bár ez nem új jelenség, az adatközlés 2014-ben is késett a késő estébe nyúló voksolás miatt.
Az egyik ilyen település a Baranya megyei Bogdása, ahol egyéniben 41-en szavaztak az ellenzéki jelöltekre, a listán viszont már senki. Ugyanakkor a választási honlapon szereplő adatok szerint a 136 megjelent választó közül a Fidesz listájára adott szavazatok száma (68) megegyezik azzal, amennyit a fideszes egyéni jelölt, Nagy Csaba kapott. Az ő szavazatai tehát látszólag megvannak, csak az ellenzékiek lettek érvénytelenek. A válasz, amelyet az NVI adott kérdésünkre, bár magyarázza a dolgot, megdöbbentő.
Bogdása településen 136 fő (ebből 25 fő nemzetiségiként regisztrált választópolgár) jelent meg a szavazókörben, de a szavazatszámláló bizottság összesen 161 listás szavazólapot adott ki, vagyis a nemzetiség szavazók a nemzetiségi listás szavazólap mellett nem egyéni szavazólapot (ott 25 db hiány látható a jegyzőkönyvben), hanem pártlistás szavazólapot kaptak. A 25 szavazatnyi többletet a vonatkozó törvényi előírások alapján minden pártlistától levonták, azokat érvénytelenítették. A jegyzőkönyvből úgy tűnik, hogy a Fidesz-KDNP listája esetében 93-25=68, míg a többi párt eredetileg egyenként 25-nél kevesebb szavazatot kapott, és így fordulhat elő, hogy 22 párt 0 szavazattal zárt ebben a szavazatkörben.
Ez két dolgot jelent.
- A helyi választási bizottság rendkívül súlyos hibát követett el: a nemzetiségi listára szavazóknak egyéni jelölti szavazólap helyett pártlistásat adott. (A nemzetiségiként regisztrált szavazók nem szavazhatnak pártokra, hanem helyette saját nemzetiségük képviselőjét juttathatják be az Országgyűlésbe; most vasárnap ez a németeknek sikerült.) Ha ez megtörténik, a törvény alapján minden párttól le kell vonni a rosszul kiadott szavazólapok számának megfelelő voksot, hiszen nem lehet tudni, hogy melyik kitöltött szavazólap származott „illetéktelentől” (tehát nemzetiségi szavazótól – akiket egyébként így az egyéni jelöltekre való szavazás lehetőségétől fosztottak meg).
- A nemzetiségi szavazók mindegyike a Fidesz-KDNP-re szavazott. Csak így fordulhatott elő, hogy a 25-nél kevesebb szavazatot gyűjtő ellenzéki pártok listás szavazatszáma a településen lenullázódott, míg a Fideszre adott szavazatok száma 68 lett.
Eltűnő DK-s, MSZP-s listás szavazatok
Gyurcsány Ferenc egy olyan iratot mutatott be, amelyen az egyik újpesti szavazókör eredménye látható. Ezen az látszik, hogy Varju László, a DK jelöltje 244 szavazatot kapott, ugyanebben a szavazókörben a Demokratikus Koalícióra viszont egyetlen listás szavazat sem jutott. Gyömrőn hasonló dolog történt, itt a DK jelöltje, Nyeste Andrea 73 szavazatot kapott – a párt elvileg egyet sem. Mindkettő igen valószínűtlen.
Ezzel megegyező sztoriról számolt be a Pécsi Stop is, a Bács-Kiskun megyei 6. választókörzetből, Bajáról. Egy férfi jelezte, hogy az MSZP-Párbeszéd jelöltjére, Hajdú Miklósra, valamint az MSZP-Párbeszéd listájára adta le a szavazatát, de amikor megnézte az eredményeket a választási honlapon, azt vette észre, hogy egyetlen szavazat sincs a szocialisták listája mellett. Ez sem elszigetelt eset, a körzetben 159 egyéni szavazat ment a szocialista jelöltre, de az MSZP-Párbeszéd listájára a jegyzőkönyv szerint egy sem.
Ebben a Tumblr-bejegyzésben az összes olyan esetet összegyűjtötték, amikor egy párt jelöltje egyéni szavazatot szerzett, maga a párt azonban nem kapott listás voksot. Nincs kirívóan sok ilyen eset, a legdurvább a bajai és az újpesti, de mégis csak figyelemre méltó, hogy mind az ellenzékhez köthető.
A 444 cikke több esetet is említ, ahol az összes vagy szinte az összes érvénytelen szavazatot ellenzéki párta adhatták le. A Nógrád megyei Dejtáron az összes pártlistás szavazat majdnem harmada érvénytelen lett: a 486 érvényes szavazatra 236 érvénytelen jutott. Biztosra vehető, hogy itt is gond volt a nemzetiségi szavazatokkal: 42-en szavaztak a roma nemzetiségi listára, de mivel nekik tévedésből pártlistás szavazólapot is adtak, minden párttól levontak ennyi szavazatot. Ugyanakkor például a Jobbiknál ennél jóval több voks hiányzik: a jelöltje 175-öt kapott, a pártlista viszont csak 84-et, amit a szavazatlevonás összességében önmagában nem magyaráz.
Sok érvénytelen szavazat, hiányzó adatbázis
A 444 írása arra is felhívja a figyelmet, hogy több mint 700 olyan szavazókör van (a tízezernél is több közül), ahol feltűnően sok, 3 százaléknál nagyobb az érvénytelen szavazatok aránya. Az igazsághoz tartozik azonban, hogy
ahol az érvénytelen listás szavazatok aránya meghaladta a 3 százalékot, a növekedés tehát (ha volt is) nem lehet drasztikus, főleg, hogy ha 2,5%-nál húzzuk meg a határt, akkor több mint 770 ilyen szavazókör volt már négy évvel ezelőtt is.
Itt azonban érdemes egy zárójeles megjegyzést tenni: ezek, a 2014-es adatok jelenleg nem elérhetők a valasztas.hu oldalon, magyarul az állam annak az elemi követelménynek sem tud megfelelni, hogy a választópolgárok összehasonlíthassák a négy évvel ezelőtti és a mostani eredményeket.
Mi is csak azért tudtuk ezt megtenni, mert egy választási szakértő a rendelkezésünkre bocsátotta az NVI adatai alapján készült adatbázisát. Ez pedig azt mutatja, hogy több a kirívó eset:
A választási irodánál több konkrét esetre is rákérdeztünk. Válaszukban azt írták:
a szavazóköri jogorvoslatokkal kapcsolatos kezdeményezések nem a Nemzeti Választási Iroda, hanem az országos egyéni választókerületi választási bizottságok hatáskörébe tartoznak, mely bizottságokba, a törvényi lehetőségeknek megfelelően a választáson induló pártok nagy számban (több mint 31 ezer fő) tagokat delegálhattak. A jogorvoslatokat ezen bizottságokhoz kell címezni, úgy, hogy azok a jogsértéstől számított 3. napon 16 óráig megérkezzenek. A Nemzeti Választási Iroda és a Nemzeti Választási Bizottság viszont érdemi jellegű kifogást, konkrét panaszt, jogorvoslati kérelmet vizsgálatok lefolytatására vonatkozóan a mai napig nem kapott.
Az igazsághoz tartozik, hogy az ellenzék nemcsak a választáson teljesített rosszul, de a szavazóköri delegáltak kiállításakor is. Az ország 10286 szavazatszámláló bizottságába
- a Fidesz-KDNP 14533,
- a Jobbik 7616,
- az MSZP-Párbeszéd 5173,
- a DK 1967,
- az LMP 394,
- az Együtt 197,
- a Momentum 32
delegáltat jelentett be.
Ez természetesen nem jelenti azt, hogy a többiben csalás történt volna, a szavazatszámlálók közül sokan a rendszerváltás óta, elhivatottságból végzik ezt a munkát. Ettől függetlenül tény, hogy a most csalást emlegető ellenzék az ország negyedét lefedetlenül hagyta a szervezeti gyengesége miatt. Ez négy éve még nem így volt:
Újraszámolás?
Tordai Csaba ügyvéd, az Átlátszó jogásza három pontban fejti ki, hogy szerinte miért nem történt választási csalás:
- A szavazatszámláló bizottságokban rendszerszinten és tömegesen a lehetetlenséggel határos csalni. Ötvenezer embert kellene beavatni a csalásba, ami pedig garantálja azt, hogy a dolog kiderül.
- A szavazatszámlálásról készített jegyzőkönyv informatikai feldolgozása során elvileg előfordulhat csalás, nem is kell hozzá széles körben beavatni embereket. Ami ezt valószerűtlenné teszi, hogy könnyű lebukni: a papíralapú jegyzőkönyvekkel összevethetőek az informatikai rendszerben rögzített adatok, és ha eltérés van, az kibukik menthetetlenül. (Az NVI azt ígéri, hogy a pártok szerdán vagy csütörtökön hozzájuthatnak a szkennelt jegyzőkönyvekhez.)
- Az informatikai rendszerben rögzített szavazóköri adatok nyilvánosak, azok alapján bárki képes generálni az eredményt, így azzal sem igazán lehet csalni.
Tordai szerinte a választási csalást sejtető történetek egy része teljesen alaptalan és a választási eljárás ismeretének hiányából fakad. Ilyennek tartja a 18:30-as és a 19 órás részvételi adatok közötti különbségről szóló sejtetéseket, noha ennek csak az az oka, hogy az előbbiben benne van a 200 ezer ember is, aki átjelentkezéssel szavazott (az ő voksaikat csak a hétvégén számolják meg).
A jogász szerint is vannak nehezen magyarázható szavazóköri jegyzőkönyvi adatok a valasztas.hu-n – mint amikor a pártok jelöltjei kaptak egyéni szavazatot, a listájuk viszont nem –, de ezek szerinte egyszerű adminisztratív tévedések is lehetnek, ráadásul amíg ezek száma tíz körül mozog, addig csalást kiáltani badarság.
A politikai közösség eminens érdeke, hogy a választás eredménye legalább szűk formai alapon ne legyen megkérdőjelezhető. A közállapotokra nézve egy választási csalásos hamis mítosz elterjedése ugyanúgy hihetetlenül káros lenne, mint ha kiderülne utólag, hogy nem is volt meg a kétharmad.
Az újraszámolás követelése helyett Tordai Csaba szerint két dolgot lehet tenni:
- a papíralapú szavazatszámláló bizottsági jegyzőkönyveket összevetni az informatikai rendszerben rögzített adatokkal,
- az informatikai rendszerben rögzített adatokban olyan mintázatokat keresni, amelyek nem magyarázhatóak, és ezeket darabra kielemezni. Mint írtuk, ez utóbbira már vannak állampolgári kísérletek.
