Belföld

Orbán a kerítésnek veti vállát, a szocik andorráznak a parlamentben

A nyári szünet előtti utolsó hetét kezdte a parlament a miniszterelnök napirend előttijével. Terítéken a kollektív szoci öngyilkosság, mindenki Szent László akar lenni.

Véget ért a migránsos nemzeti konzultáció, ennek örömére napirend előtt szólalt föl ma a parlamentben a kormányfő.

Orbán úgy véli, “elhúzódó népvándorlás sújt bennünket, Soros György nem adja fel tervét, hogy migránsokat telepítsen a kontinensre”. Ősztől erősödő migránsügyi brüsszeli vitákra számít, amihez nagy segítség neki a konzultáció eredménye. 

A márciusban startolt akció, így Orbán, abból a feltételezésből indult ki, hogy “ebben a kultúrkörben” olyan bölcs emberek élnek, akik okosan, felelősen döntenek. A miniszerelnök szerint “jó gyakorlat ez, mert esélyt ad, hogy az emberek ne csak négyévente egyszer mondhassák el véleményüket sarkalatos kérdésekben”.

Fotó: Berecz Valter

Egy húron

Százszázalékos egyetértést nem várt, olyan, mondja, szabad társadalomban nincs is, de ami lett, arra elég, hogy a nemzeti álláspontként legyen kezelhető az eredmény.

Orbán szerint “a felszín fecsegő, zajos, de a mélyben új nemzeti egység fejlődött”.

Az új gondolat, mely egységbe fogja a magyarokat:

Magyar Magyarországot és európai Európát akarunk.

Orbán felidézte az eddigi öt konzultációt, melyből számára az derült ki, hogy “nemzet és kormánya egy húron pendül”:

  • volt konzultáció az új alkotmányról
  • volt szociális konzultáció, ebből lett a rezsicsökkentés
  • aztán devizahiteles mentőövet eredményező konzultáció is szolgálta épülésünket
  • rendeztek gazdasági konzultációt, melyből multiadó, a bankok elszámoltatásáról szóló törvény és munkahelyvédelmi akcióterv nőtt ki
  • és most magunk mögött tudjuk a bevándorlásról szóló nemzeti konzultációt.
Fotó: Berecz Valter

Csúcs

Ez utóbbi az 1 640 ezer visszaküldött kérdőívvel abszolút rekord, félmillióval szárnyalja túl az eddigi bajnokot, 1,1 milliós szociális testvérét.

Megtudtuk, már 1,4 millió kérdőív feldolgozva, ezekből kiderül:

  • az emberek védeni akarják a rezsicsökkentést
  • kívánják, hogy az illegális bevándorlók őrizetben maradjanak, míg ügyükben nincs döntés
  • úgy vélik, az illegális bevándorlás népszerűsítése büntetendő
  • akarják, hogy a külföldről is finanszírozott civil szervezetek regisztráltassák magukat
  • forszírozzák, hogy a magyar gazdaság jövőjéről mi, magyarok döntsünk
  • meg az adórendszerünkről is mi határozzunk.

Orbáni konklúzió:

A magyar emberek többsége úgy gondolja, Brüsszel fordítva ül a lovon, nem hagyhatjuk, hogy az unió beleszóljon adóba, rezsicsökkentésbe… Nem akarunk nagyobb hatalmat adni Brüsszelnek.

A miniszterelnök szerint Magyarország “nem Európa-ellenes, sose volt az, a hatályban lévő alapszerződést védjük, az eredeti európai tervnek vagyunk hívei”.

Terroristapárti Brüsszel

Volt sorosozás is:

Brüsszel váltott gúnyát. Felfoghatatlan, hogy Brüsszel a terroristák pártjára állt. Az az abszurd helyzet állt elő, hogy egy emberek millióit romba döntő spekuláns szabja meg, mi történjen a kontinensen.

Orbán szerint, aki segíteni akar más kontinensek szenvedőin, “az a segítséget vigye oda, ne a bajt hozza a nyakunkba”.

A miniszterelnök a képviselőket arra kéri, hogy “a Soros-maffia és Magyarország vitájában álljanak a magyarok mellé… mert aki lebontaná a kerítést, aki ismeretlen célú migránsokat telepítene Magyarországra, az az emberek, a nemzet, a haza ellen cselekszik”.

A finis:

Amíg én vagyok Magyarország miniszterelnöke, a kerítés a déli határon is állni fog, elutasítjuk a betelepítési kvótát, nem fogadjuk el, hogy Brüsszel elvegyen nemzeti jogainkból.

Tóth andorrázik, Vona rögeszmézik, Széll gyógyszerezik, Harrach fóbiázik

A reagáló frakcióvezetők közül a szoci Tóth Bertalan inkább az egészségügyről és a külföldön dolgozó fiatalok hazacsábításáról rendezne nemzeti konzultációt.

Meg a stadionokról, különösképpen az andorrai kudarcról, ami a balosok szerint hű képet fest úgy általában a kormányzásról.

Tóth Szent László szellemét idézi a kupola alá, amikor a korrupciót ekézve a lopást kézlevágással büntető uralkodót méltatja.

Fotó: Berecz Valter

A jobbikos Vona Gábor azzal jött, hogy Orbán úgy viselkedik, mint egy óvodás, amikor nem fogadja el a Jobbik javaslatait, konkrétan a béremelésre vonatkozót.

Vona szerint Orbán mindenütt Soros Györgyöt látja, amiből az következik:

meg kell védeni az országot Orbán rögeszméitől, belső démonaitól.

A zöld Széll Bernadett a gyogyós fonalat továbbgombolyítva azt horgolta, hogy “elgurult Orbán gyógyszere”. E konzekvenciát abból vonta le az LMP frakcióvezetője, hogy “Orbán Brüsszelben terroristákat lát”.

A kereszténydemokrata Harrach Péter ízléstelen felszólalásokat hallott, és Orbán-fóbiát tapasztal az ellenzéki padsorokban.

Harrach egy eredeti kérdéssel örvendezteti meg a t. Házat:

Nem tudom, mit csinálna Soros György, ha egy hónapot no-go zónában kéne töltenie, ha egyáltalán túlélné.

Kósa: a szocik szuicidok

A nyári szünet előtti utolsó hetét kezdte a parlament a miniszterelnök napirend előttijével. Terítéken a kollektív szoci öngyilkosság és szent Botka.

Utalva Tóth Bertalan szentlászlós, a korrupciót átkozó szövegére az alábbi költői kérdést tette föl Kósa:

Simon Gábornak hány testrészét kellett volna leszeletelni, a Sukoro-ügy és a négyes metró kapcsán hány szocialistát kellett volna megsemmisíteni?… Szent László ideidézése valamiféle szuicid hajlam. Tán kollektív öngyilkosságra készül a szocialista frakció rituális akció keretében?

A Jobbik is kapott, Vonáékat szokás szerint lesimicskapártozza Kósa.

Összességében pedig úgy véli:

Ha az ellenzék jut hatalomra, be fognak jönni a migránsok százezrével… az ország el fog veszni.

Fotó: Berecz Valter

Inzulinért kiált, akkorát puncsolt Orbán a szocialista Hiller Istvánnak

A viszonválaszoló kormányfő szerint az a verseny zajlik a parlamentben, „ki tud alpáribb lenni, hát, gratulálok”. Úgy véli, a kritikák nem a kormányt célozzák, hanem azon megy a bruszt, „ki legyen a legerősebb ellenzéki párt”.

Szent László példája a miniszterelnök rétori fantáziáját is megragadja. E tárgyban születendő gondolatát megrendítő, Hiller Istvánt simogató puncsolással indítja, azzal, hogy Szent Lászlóról szól ő szívesen, bár:

Ül az MSZP frakcióban történész, különb, mint bármelyikünk.

Aztán dicséri a néhai uralkodót, mármint Szent Lászlót (meg persze önmagát):

Nem véletlenül egyensúlyozott, neki is volt esze, tudta, hogy Európán kívül is vannak hatalmak, ő nem szenvedett Nyugat-vakságban.

Mindenki keres mindenkin

A zöldeknek az uniós támogatásokról szólva azt veti oda, hogy az LMP képviselte „szolgalelkű koldustempó nem fér össze sem a kormánnyal, sem Magyarország önbecsülésével”. Azt mondja, „keresnek rajtunk a nyugatiak, az igaz, ha jól csináljuk, mi is keresünk rajtuk, és a kettő egyensúlyba jöhet”.

Nem meglepő, hogy a szocik a volt igazságügy-miniszterük miatt kapnak a képükre Orbántól. Tudni, Bárándy Péter védi azt az Ahmed H.-t, aki menekülteket a magyar hátárzár átszakítására buzdított, amiért őt terrorizmus vádjával tavaly novemberben elítélte a magyar bíróság.

Orbán Viktor a napirend előtti felszólalása zárásaként Vona Gábort egy évekkel ezelőtti, az unióból való kilépést szorgalmazó nyilatkozatával szembesítette.

Fotó: Berecz Valter

Ki akar Szent László lenni?

Úgy terveztük, a további napirend előttiekkel nem fárasztjuk olvasóinkat, de csak ideillesztünk egy bekezdésnyi kitérőt:

A szoci Tóth Bertalan a maga néhány percében a kemény kezű, szálfatermetű, a történetírók szerint még ötvenéves korában is kiváló fizikai állapotnak örvendő Szent László és korunk Lászlója, Botka László között húzott impozáns historikus ívet, mely abban szikrázott föl, hogy jövő tavasszal szálfatermetű szent (Botka) László váltja majd Viktort.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik