Belföld

Áder János döntött: április 6-án lesz a választás

ader-janos(210x140)(2).jpg (áder jános, )
ader-janos(210x140)(2).jpg (áder jános, )

A köztársasági elnököt a hagyomány tisztelete mellett még négy szempont vezérelte az időpont kiválasztásánál.



Az idei választás eredményeképpen sokminden megváltozik a parlamentben. 386 képviselő helyett csak 199 lesz, közülük 106-an egyéni választókerületből, 93-an pedig az országos listákról juthatnak be.

Újdonság, hogy az idei választás csak egyfordulós lesz, azaz április 6-án minden eldől.

Íme, a  Köztársasági Elnöki Hivatal közleménye a választások kiírásáról

“Hazánk demokratikus és alkotmányos berendezkedésének fundamentumát a szabad választás joga és lehetősége jelenti.

Az általános választások időpontjának kitűzését az Alaptörvény a köztársasági elnök kizárólagos jogkörébe utalja, meghatározva annak alkotmányos feltételeit is. Alaptörvényünk kimondja: “az országgyűlési képviselők általános választását – az Országgyűlés feloszlása vagy feloszlatása miatti választás kivételével – az előző Országgyűlés megválasztását követő negyedik év április vagy május hónapjában kell megtartani”. További törvényi megkötés az is, hogy a szavazást vasárnap kell tartani, és a választás napja nem eshet a munka törvénykönyve szerinti munkaszüneti napra, továbbá húsvét- és pünkösdvasárnapra.

Az utóbbi három országgyűlési választás alkalmával Magyarország polgárai minden egyes alkalommal április első felében juttathatták kifejezésre akaratukat. Amikor a 2014-es választások kiírásáról döntöttem – e hagyomány tisztelete mellett – az alábbi négy szempont vezérelt:

1. Magyarország polgárainak jogos elvárása, hogy a választási kampány időszaka ne nyúljon a szükségesnél és indokoltnál hosszabbra. Ezt a szempontot tiszteletreméltó elődeim is fontosnak tartották, amikor kiírták a választások időpontját.

2. Magyarország érdeke – demokráciánk közel két és fél évtizedes történetének közös tapasztalata alapján –, hogy politikai nemzetünk tagjaitól a 2014-ben felhatalmazást kapó új Országgyűlés mielőbb megalakulhasson, és az új kormány mielőbb munkához láthasson.

3. Magyarország pillanatai drágák, ezért hazánk polgárai szempontjából kiemelten fontosnak tartom, hogy az Európai Unió új költségvetésében rendelkezésünkre álló, több ezer milliárd forintnyi fejlesztési forrás felhasználását semmi se hátráltassa. Minél előbb lesz új felhatalmazással bíró kormány, a vállalkozások, intézmények, önkormányzatok és családok annál előbb juthatnak hozzá az ország gyarapodását és polgárainak jólétét szolgáló forrásokhoz.

4. Egy ország élete azonban nemcsak a pénzről, a gazdasági lehetőségekről szól, hanem az itt élők békéjéről és nyugalmáról is. Ezért a választások időpontját meghatározó döntésemmel azt is elő kívánom segíteni, hogy – túljutva a politikai pártok versengésével szükségszerűen együtt járó zajos kampányidőszakon – a húsvéti ünnepek lehetőleg már olyan békés és nyugodt keretek között telhessenek, ami mindannyiunk személyes és közös reménye, jogos óhajtása – bármi legyen is a hitünk.

Mindezt figyelembe véve, élve az Alaptörvényben a köztársasági elnökre ruházott jogokkal és kötelezettségekkel, a mai napon meghozott elnöki határozatommal az országgyűlési választás időpontját 2014. április 6. napjára tűzöm ki.

Áder János
Magyarország köztársasági elnöke”

Ez lesz a menetrend

A választáshoz kapcsolódó határidőket, határnapokat a közigazgatási és igazságügyi miniszter rendeletben határozza meg a kitűzést követően, de a választási eljárásról szóló törvény alapján már tudható, melyek a legfontosabb határidők.

LMP: A későbbi időpont nem kedvezett volna a kormánypártoknak.

A Nemzeti Választási Iroda a szavazás előtt 48 nappal mindenkit értesít róla, kinek, hol, melyik szavazóhelyiségben kell leadnia a voksát.

E szerint a mintegy 8 millió, magyarországi lakóhellyel rendelkező választójogosultnak február 7. után kell kézhez kapnia a névjegyzékbe való felvételről szóló értesítést, a “kopogtatócédulát”. (A kopogtatócédula nem ajánlószelvény, utóbbi intézmény az új választási rendszerben megszűnt, helyette ajánlóíveken lehet majd ajánlásokat gyűjteni.)
Aki nem kapja meg az értesítőt, a jegyzőnél (a helyi választási irodában) kérheti. A jegyző ekkor új szelvényt állít ki.

DK: Miután a “kormánypárti elszólásokból” sejteni lehetett, mikor tartják az országgyűlési választást, az államfő lényegében “csak bejelentette az Orbán Viktor által igényelt időpontot”.

Aláírásgyűjtés

A jelöltek a szavazás előtti 34-48. nap között gyűjthetik a választási iroda által kiállított ajánlóíveken a támogató aláírásokat. Az egyéni választókerületekben a jelöltséghez a törvény szerint legalább ötszáz, a választókerületben lakó választópolgár ajánlása szükséges, a jelöltek március 3-ig gyűjthetik az ajánlásokat az ajánlóíveken. Az ajánlásokat a választókerületi választási bizottságnál kell leadniuk.

A választási bizottság dönt a jelöltek nyilvántartásba vételéről.
Országos listát az a párt állíthat, amely legalább kilenc megyében és a fővárosban, legalább 27 egyéni választókerületben önálló jelöltet állított. Országos nemzetiségi önkormányzat is állíthat listát, ehhez a névjegyzékben nemzetségi választópolgárként szereplő választópolgárok legalább egy százalékának ajánlása, de legfeljebb 1500 ajánlás szükséges. Az országos listákat legkésőbb március 4-én kell bejelenteni a Nemzeti Választási Bizottságnál.

Vona:

Kampány

A kampány a szavazás előtt 50. naptó, azaz február 15-től indulhat. Ez azt jelenti, hogy az erre a célra felhasználható és elszámolható forrásokat ebben az időszakban lehet elkölteni. A tévécsatornák az idén nem kérhetnek pénzt a hirdetésekért – a listavezető pártoknak 470 perc, a nemzetiségi listásoknak 130 perc jár.

Liberálisok: Az ellenzéki összefogás a lehető legkorábban leválthatja a kormányt

Ez kell a szavazáshoz

Szavazni érvényes személyi igazolvánnyal, útlevéllel vagy jogosítvánnyal lehet, és a lakcímkártyát vagy személyi azonosítót is vinni kell.

Aki a szavazás napján nem tartózkodik lakóhelyén, de Magyarország egy másik településén élni kíván a választójogával, április 4-ig kérheti átjelentkezését a lakcím szerinti választási irodától egy másik településre.

Együtt-PM: Valószínűsíthető volt, hogy a lehető legkorábbi időpontra írják ki a választást.

Fontos változás, hogy a mostani választáson az átjelentkezők a lakcímük szerinti egyéni képviselőjelöltekre szavazhatnak. (Korábban annak a választókerületnek a jelöltjeire szavazhattak, ahová átjelentkeztek.)

A választás napján külföldön tartózkodó választópolgárok Magyarország nagykövetségein és főkonzulátusain akkor szavazhatnak, ha a helyi jegyzőnél március 29-ig jelentkeztek a külképviseleti névjegyzékbe.

A külföldön élő magyarok így szavazhatnak

Az idei országgyűlési választás újdonsága, hogy a nem magyarországi lakóhellyel rendelkező magyar állampolgárok is szavazhatnak, nekik március 22-ig kell felvetetniük magukat a névjegyzékbe a Nemzeti Választási Irodánál (NVI).

MSZP: Készen állunk! Nem okozott meglepetést, hogy az államfő április 6-ára írta ki a választást (fideszes “elszólás”). Korábban már hangsúlyoztuk, hogy az ország számára előnyösebb és olcsóbb lenne, ha azonos időpontban lehetne megtartani az országgyűlési és az európai parlamenti választásokat.

A külhoni választópolgároknak a választási iroda az országos lista jogerőssé válását követően eljuttatja a szavazási levélcsomagot, a választó pedig a szavazatát tartalmazó borítékot vagy a szavazás befejezéséig eljuttatja a külképviseletekre, vagy a magyarországi szavazásra rendelkezésre álló időszakban eljuttatja bármelyik országgyűlési egyéni választókerületi választási irodába, vagy pedig levélben juttatja el az NVI-hez, ebben az esetben a szavazatnak április 5-én éjfélig meg kell érkeznie.

Eredmény?

Várhatóan a választás éjszakáján már előzetes eredményt közöl majd az NVI, de a választás jogi eredményét csak a külföldön leadott szavazatokat tartalmazó urnák hazaszállítása és a levélben leadott szavazatok megszámlálása után állapítják meg: az egyéni választókerületek eredményét legkésőbb április 12-én, a választás országos eredményét pedig április 25-én.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik