A szocialisták szerint nem szabad hagyni, hogy a parlament elveszítse a kontrollt a bűnmegelőzési stratégia felett, mert ez „szembemegy mind az európai értékekkel, mind a szakmai megfontolásokkal. A bűnmegelőzés nem kormányzati, hanem társadalmi ügy”, ezért stratégiáját az Országgyűlésben kell megvitatni – írták beadványukban az ellenzéki képviselők. A kormány néhány hete fogadta el a nemzeti bűnmegelőzési stratégiát. A Belügyminisztérium (BM) és a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) közös előterjesztésében készült dokumentum olyan középtávú bűnmegelőzési szakpolitika kialakítását szorgalmazza, amely a következő tíz évre meghatározza a társadalmi bűnmegelőzés fő beavatkozási területeit, szakmai kereteit és eszközrendszerét.
A koncepció nemcsak a bűnözés visszaszorítását kívánja elérni a megelőzés által, hanem megfogalmazza az áldozattá és a bűnelkövetővé válás, az ismételt bűnelkövetés elkerülésének módjait is. A stratégia kiemelten foglalkozik a települések és a közterületek biztonságával, a gyermek- és ifjúságvédelemmel, az alkohol- és drogprevencióval, a média és az internet veszélyeivel. A kormány a stratégia végrehajtásával a Nemzeti Bűnmegelőzési Tanácsot bízta meg. A testület egyik javaslata a közösségi rendészet magyar modelljének bevezetése is. A tanács a bűnmegelőzés jelenlegi helyzetéről megállapította, hogy bár a bűncselekmények száma alapvetően stagnált az elmúlt időben, az erőszakos és garázda jellegűek ugyanakkor szaporodtak az utóbbi húsz évben, különösen 2002–2010 között, amikor ez a folyamat felgyorsult.
Parlamenti vita: egyházi feladat is
A bűnmegelőzési stratégiáról szóló országgyűlési határozat hatályon kívül helyezéséről vitáztak a parlamentben is. Kontrát Károly arról beszélt, hogy a kormány által elfogadott új stratégia miatt hatályon kívül kell helyezni a korábbi, tíz évvel ezelőtt az Országgyűlés által jóváhagyottat. A Belügyminisztérium parlamenti államtitkára közölte, számos kormányzati szervnek van felelőssége a stratégia végrehajtásában, de jelentős feladatok hárulnak az egyházakra, a civil társadalomra is. A régi stratégiával elért eredményeket az újjal továbbviszik, ott, ahol szükséges, megfelelő korrekciót hajtanak végre, mindehhez a szükséges anyagi forrást is biztosítják – tette hozzá.
A Jobbik is parlamenti döntést szeretne
A jobbikos Staudt Gábor szerint a jelenleg érvényes, 2003-ban elfogadott stratégiában a fő prioritások nem valósultak meg, jobb lenne, ha az Országgyűlés fogadná el az új stratégiát, határozati formában. Ezt követően a képviselő a 2012-es bűnözési statisztikák közül kiemelte, hogy nőtt a regisztrált bűncselekmények, vétségek, a fővárosban elkövetett bűnesetek száma, és ez nem azt jelzi, hogy jó irányba mennének a dolgok.
Harangozó Tamás (MSZP) szerint a stratégia a házelnök rendeleti kormányzásról alkotott „víziójának” kibontakozása, a kormány úgy gondolja, hogy nincs helye a nyilvános parlamenti vitának, egyeztetésnek. Hozzátette: a bűnmegelőzés szempontjaira minden ágazatban figyelemmel kell lenni, a sikerhez széleskörű egyeztetésre van szükség. A kormány viszont a megfélemlítésben hisz és a hajléktalanság, az iskolakerülők ügyét is a rendőrökkel akarja megoldatni, sőt az sem derül ki, hogy hogyan akarja a civil szervezeteket bevonni a bűnmegelőzésbe.
