A lap annak kapcsán írta ezt, hogy csütörtökön kiszivárgott: sorra kapják az egészségügyi intézmények a nyugdíjazás alóli kérelmek elbírálásáról szóló elutasító határozatokat. Állítólag van olyan kórház, ahol a nyugdíjas korú, de tovább dolgozni kívánó érintettek mindössze egyharmada maradhat, de olyan fővárosi intézmény is akad, ahol a kérelmek 80 százalékát, és olyan megyei kórház is, ahol 50 százalékát engedte át a kabinet. Előzőleg a Népszabadság és a Világgazdaság írt arról, hogy az Országos Onkológiai Intézet (OOI) 152 érintettje közül csak ketten kaptak felmentést a kötelező nyugdíjazás alól. A Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet tájékoztató levelén ugyan az egészségügyi államtitkár aláírása szerepelt, de Szócska Miklós „tévesnek” minősítette az abban foglaltakat.
Havas Szófia, az MSZP egészségpolitikusa a Népszavának azt mondta, hogy „halálra ítélik a daganatos betegeket”, hiszen Budapesten összesen két komplex onkológiai centrum működik, az OOI és az Uzsoki utcai kórház, melyek hárommillió ember ellátásért felelnek. Ezekben az intézményekben már eddig is hosszú várólisták voltak, főleg a munkaerőhiány miatt, hiszen az onkológiai, a szakirányú diagnosztika, a radiológia és a sugárterápia is hiányszakma. Havas furcsának tartotta azt is, hogy míg az OOI nyugdíjas korú főigazgatója és szintén nyugdíjas helyettese posztján maradhatott tavaly a kormány döntése értelmében, most miért nem kellenek a betegágyaknál tevékenykedő orvosok és nővérek.
Összesen több mint háromezer nyugdíjas közalkalmazottat, illetve köztisztviselőt szeretnének mentesíteni a tárcák a kényszernyugdíjazás alól. Matolcsy György még nemzetgazdasági miniszterként „nagyon konzervatív számítás” szerint is legalább 20 milliárd forintos megtakarítást vizionált attól, hogy ez év közepétől megtiltják a közszférában dolgozó nyugdíjasok foglalkoztatását. Az év elejétől már nem vehető státuszba 62 éven felüli közalkalmazott, köztisztviselő, júliustól elvileg el kell bocsátani azt, aki nyugdíjat is felvesz. A rendelkezés alól egyetlen ágazat sem kapott teljes mentességet, egyedül az egészségügyieknek hagyott a kormány nagyobb kiskaput azzal, hogy akiről a munkáltató úgy ítéli meg, hogy munkája nélkülözhetetlen, az továbbfoglalkoztatási kérelmet nyújthat be. Arról azonban nem a munkáltató dönt saját hatáskörben, hanem a kormány „véleményének” birtokában.
A „nyugdíj vagy munka” szabály az elvándorlás és az utánpótláshiány miatt a mind jelentősebb munkaerőhiánnyal küzdő egészségügyben akár működésképtelenséghez is vezethet. Különösen most, amikor gyakorlatilag lezajlott az egészségügyi intézmények államosítása, és a dolgozók döntő hányada – az április elsejével a gazdasági társaságoknál dolgozó 16-18 ezer ember is – immár közalkalmazottnak számít. A jelenleg nyugdíj mellett foglalkoztatott 6000 egészségügyi dolgozó közül az Emmi tájékoztatása szerint 11 főigazgató, 908 orvos, 497 egészségügyi dolgozó, 92 egyéb diplomás, 328 gazdasági-műszaki dolgozó és 74 egyéb dolgozó kért mentességet a kényszernyugdíjazás alól. Az 1910 továbbfoglalkoztatási kérelem mellett az intézmények 818 álláshely megtartását is kérelmezték.
