Belföld

Több településen veszélyes lélegezni

szmogriado(960x640)(1).jpg (szmogriadó)
szmogriado(960x640)(1).jpg (szmogriadó)

A szálló por magas koncentrációja miatt három településen veszélyesnek, hat településen egészségtelennek minősítette a levegőt az Országos Környezet-egészségügyi Intézet (OKI).

Sopronon, Putnokon és Sajószentpéteren veszélyes minőségű a levegő. Ott a szálló por (PM10) köbméterenkénti koncentrációja 100 mikrogramm feletti. A levegő minősége egészségtelennek számít Tatabányán, Várpalotán, Pécsen, Salgótarjánban, Miskolcon és Szolnokon. Itt a PM10 köbméterenkénti koncentrációja 75-100 mikrogramm. Kifogásolt a levegő minősége 11 településen, köztük Budapesten is.

A levegő szennyezettségének egészségügyi értékelése egy index alapján történik. Az önkormányzatok az egészségtelen és a veszélyes kategória esetén rendelhetik el a szmogriadó tájékoztatási, illetve riasztási fokozatát.

A PM10 azoknak a levegőben előforduló részecskéknek az összessége, amelyek mérete 10 mikrométernél (a méter milliomod része) kisebb. Maradandó egészségkárosodást okozhat az emberi szervezetben, az apró részecskék hordozói lehetnek sok veszélyes anyagnak. Elsősorban a légzőszerveinkre hatnak károsan, mivel azok szinte minden pontján képesek lerakódni, ahol gyulladásokat, idővel daganatokat és más rosszindulatú elváltozásokat okozhatnak.

A PM10 forrásai közül a legfontosabbak a fa- és széntüzelésnél levegőbe kerülő égéstermékek, a kocsik kipufogógázai. Városi körülmények között fontos forrás még az a por, ami az autók gumija és az aszfalt kölcsönhatásakor kerül a levegőbe, különösen a rossz állapotban lévő utak esetén. Egy városban éves szinten, azonos gépjárműforgalom mellett télen nagyobb PM10-kibocsátással kell számolni.

A levegőben kialakuló PM10 szennyezettségi szintet ugyanis két tényező határozza meg: a kibocsátás és a meteorológiai helyzet. Vannak olyan időjárási körülmények, amelyek kimondottan kedveznek a PM10 feldúsulásának. A városokon belüli téli koncentrációnövekedés magyarázható a kibocsátás megnövekedésével, azaz a fűtési szezonnal. A Kárpát-medence speciális földrajzi viszonyai mellett télen hosszabban tartó, illetve magasabb koncentrációjú epizódhelyzetek alakulnak ki. Télen, egy anticiklonális helyzetben a hideg levegő kitölti a Kárpát-medencét, amit kisebb időjárás-változások nem képesek „felszakítani”. A légmozgás nagyon gyenge, csapadék nem hullik. A szennyezőanyagokon kívül a pára is felhalmozódhat, így gyakran ködös, szürke idő alakul ki.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik