Falus Ferenc úgy véli: a jelenlegi egészségügyi kormányzat kommunikációjával köszönő viszonyban sincs az, amit tesz. Szerinte mindegy, hogy „az egészségügyi intézményeknek ki a tulajdonosa, az elvárás velük szemben a hatékony gyógyítás”. Bármilyen tulajdonosi struktúrában ki lehetett volna használni a közös beszerzés és áralku előnyeit. Gyanús, hogy itt nem a megtakarításról volt szó. Néhány személy vagy szervezet hihetetlenül nagy hatalmat kapott, hogy mit rendeljen, kitől. Így olyan alkuk születhetnek, amelyek nem feltétlenül csak közérdeket szolgálnak – tette hozzá.
A szakember úgy tudja, az utasítási lánc két csatornán működik: van egy formális és egy informális része, „az informálisnak nehezebb ellentmondani”. Falus nincs róla meggyőződve, hogy az utasítások az államtitkárságtól jönnek, a jelenlegi kormánypárt körüli gazdasági érdekcsoportok lobbiereje jóval nagyobb az egészségügyi államtitkárságénál, amire nagyon sok bizonyíték van. A volt országos tiszti főorvos szerint a jelenlegi kormányzatot nem érdekli, hogy a fő elvárás az egészségben eltöltött évek számának növelése lenne. Nem is szempont, hogy a költségvetési maradékelv alapján szétosztott minimális pénzek további csökkentése miként hat a várható élettartamra.
A kényszernyugdíjazás olyan fenyegetettség, amely a 45 év körüli orvosokat is elgondolkoztatja, itt kell-e befejezni a pályafutásukat. Ezért sürgősen rendezni kellene a kompetenciákat, a nővérekre, szakdolgozókra lényegesen több feladatot kell bízni. „Amíg országosan megmarad a jelenlegi, egy a négyhez orvos/szakdolgozó arány, addig csak orvoshiány lehet” – tette hozzá. Az új nyugdíjszabály új bezárásokhoz vezet, hiszen így az ügyeleti szabályoknak sok helyen nem tudnak megfelelni, az ügyeleti rendszerből kimaradnak, ami az aktív ellátás megszűnéséhez vezethet. A pénz- és a szakemberhiány kikényszeríti a további összevonást. Az államosítási folyamat nem tűnik véglegesnek, Falus Ferenc azt feltételezi, a privatizáció előkészítése zajlik.
Folytatják az államosítást
Az állam a kórházakkal együtt csaknem 200 szakrendelőt már átvett, további 263 önálló intézmény államosítására azonban csak most kerülne sor – olvasható a Népszabadságban. Egy tavasszal tárgyalandó törvényjavaslat pontosítja az átadás-átvétel részletszabályait. 120 önkormányzati tulajdonban lévő intézmény érintett a tulajdonosváltásban; ha a települések február közepéig nem jelzik, hogy megtartanák azokat, akkor állami kézbe kerülnek. A cikk szerint eddig körülbelül 20, főként módosabb település polgármestere jelezte, hogy nem adja oda a rendelőt.
