Belföld

A regisztráció után jöjjön az Alaptörvény

alaptorveny(210x140)(1).jpg (alaptörvény)
alaptorveny(210x140)(1).jpg (alaptörvény)

A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) egyetért az Alkotmánybíróság döntésével, de úgy véli: az általános és egyenlő választójog biztosításáért az alaptörvényt is felül kell vizsgálni.

Az Alkotmánybíróság (AB) mai határozatában helyesen állapítja meg, hogy az előzetes regisztráció bevezetése sérti a választójog alkotmányos elveit. Mivel működik népesség-nyilvántartási rendszer, ezért a jogkorlátozó előírás szükségtelen – ezt állította korábban a TASZ és több más jogvédő szervezet, és erre a következtetésre jutott most az AB is.

A TASZ üdvözli, hogy az AB-döntés alapján garantálni kell az országban élő hajléktalanok választójogát. Egyetértünk azzal is, hogy az AB megsemmisítette a választási kampányban a szólás- és sajtószabadságot korlátozó szabályokat, de felhívja a figyelmet arra, hogy a mai AB-határozat önmagában nem teremti meg a demokratikus választások feltételeit.

A civil jogvédők szerint annak legfőbb akadálya az Alaptörvény, amely nem tartalmazza a tisztességes választási rendszer alapelveit, több rendelkezése sérti az általános és egyenlő választójogot, például lehetővé teszi, hogy belátási képességük korlátozottságára hivatkozva fosszanak meg állampolgárokat a választójoguktól.

A kétharmados parlamenti többség az alaptörvény elfogadása után tovább csökkentette a fair választások esélyét (az OVB-tagok megválasztása, a választókerületek átszabása stb.), a regisztráció csak egy elem volt a sok között. Az AB-döntés után is nagy a veszélye, hogy a következő választásokon nem érvényesülhetnek a választójog demokratikus elvei.

A TASZ szerint az államfő azzal tudja bizonyítani, hogy autonóm közjogi tisztségviselő, ha a jövőben nemcsak a miniszterelnök felhívására vagy jóváhagyásával kér előzetes normakontrollt az Alkotmánybíróságtól, hanem saját elhatározásból, minden lényeges alkotmányossági probléma orvoslása érdekében.

A TASZ szerint az AB-nek indokolt túllépnie azon a felfogáson, hogy a jelenlegi alaptörvény egységes és feltétlen védelemre érdemes rendszer. Az alaptörvény ugyanis demokratikus és súlyosan antidemokratikus szabályok keveréke, az eddigi és a most várható módosításokkal csak az utóbbiak száma növekszik.

Az AB feladata, hogy a demokratikus jogelvek és nemzetközi normák alapján vizsgálja felül és semmisítse meg az alapvető jogelveket sértő rendelkezéseket és az ilyen tartalmú, jövőbeli alkotmánymódosításokat is – emlékeztet a jogvédő szervezet.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik