Az elemzők szerint a 100 oldalas zárószavazás előtti módosító javaslat – amelyet a kormány arra hivatkozva nyújtott be, hogy hatására kikerülhet az ország az uniós túlzott-deficiteljárás alól – ugyan felforgatta a bevételi és kiadási oldal számait, de semmiképpen sem javított a büdzsé hitelességén.
A Policy Agenda úgy látja: kétarcú a kabinet politizálása. Egyrészt nagyfokú bátorság jellemzi, amikor a költségvetésbe be kell írni a tervezett kiadást, de annak végrehajtásakor mindig elfogyott a politikai bátorság vagy a megvalósítási képesség.
A kabinet nagy álmainak ellentmond a realitás. Például nem növelték meg az államadósságra fordítandó kamatteher-kiadásokat, pedig a tervezéskor 100 milliárd forinttal kevesebbet írtak a költségvetésbe arra hivatkozva, hogy lesz EU/IMF megállapodás. Ennek elmaradása vagy akár időbeni csúszása azt eredményezi, hogy a magyar kamatterhek olyan szinten lesznek, mint idén.
A kormány az átalakítások nyertese
A túlzott-deficiteljárás nyertese a kormány és háttérintézményei. Az utolsó pillanatos büdzsé újratervezésekor a kormány az állam működtetéséhez több mint 14 milliárd forint többletforrást adott. Ennyivel növelte a kormány kezdeményezésére az országgyűlési többség a minisztériumok és háttérintézményeik működési költségeit.
Ugyan a kormány Brüsszel fele azzal érvelt, hogy csökkenti a bürokrácia méretét, és ezért például nem tölti fel a nyugdíjba küldendők álláshelyeit, a zárószavazással együtt két új intézményt is létrehozott. A Nemzeti Öntözési Hivatalra és a Nemzetstratégiai Kutatóintézetre összesen 2,3 milliárd forintot szán a jövő évi költségvetés.
