Belföld

Átpolitizált emléknap, hóhérozással, diktatúrázással

Megemlékezés a Terror Házánál (terror háza, 1956, )
Megemlékezés a Terror Házánál (terror háza, 1956, )

Országszerte az '56-os forradalom áldozataira emlékeztek vasárnap.

A központi ünnepségek reggel 8 órakor kezdődtek a budapesti Terror Háza Múzeumnál, az áldozatok falánál egész nap el lehetett helyezni az emlékezés mécseseit és virágait. A fővárosban, az Új Köztemető 301-es parcellájánál szintén egész nap várták azokat, akik kegyeletüket kívánják leróni az áldozatok sírjánál. A Szerb Köztársaság budapesti nagykövetsége és a Nagy Imre Társaság budapesti szervezete közösen emlékezett meg arról, hogy 56 évvel ezelőtt az akkori Jugoszlávia Nagy Imrének és a mellette kitartó politikusoknak, valamint családjaiknak menedéket adott.

Budapesten este hat órakor a Kossuth téren őrlángra állították a forradalom lángját az 1956-os emlékműnél, és mécseseket gyújtottak. A nemzeti emléknap programját az este hét órakor kezdődő emlékkoncert zárta a budapesti Szent István-bazilikában, a MÁV Szimfonikusok előadásában felcsendülő Beethoven Eroica című szimfóniájával.

Wittner Mária: 1956 címerét soha ne adjuk át a hóhérok kezébe!

1956 címerét soha ne adjuk át a hóhérok kezébe – szólított fel Wittner Mária, a Fidesz országgyűlési képviselője, 1956-os halálraítélt Hódmezővásárhelyen. Az 56-os címer miatt nagyon sok ember végezte az akasztófán, s ma hóhéraink akarják kisajátítani a vörös csillag helyett – mondta a szocialisták kezdeményezésére utalva az egykori forradalmár a hódmezővásárhelyi önkormányzat rendezvényén, amelyen az 1956-os forradalom és szabadságharc leverésére és a szovjet csapatok bevonulására emlékeztek.

A forradalmi eseményekbe a rádió ostrománál bekapcsolódó Wittner Mária elmondta, arra készültek, hogy november 4-én vasárnap elkezdik a romok takarítását, s megindul az élet a fővárosban. Azt hitték, győzött a forradalom. Ehelyett a szovjet csapatok hajnalban orvul rátámadtak az alvó fővárosra, s leverték a forradalmat – emlékezett vissza. A vörös csillag lehullt, de az embertelenség még maradt ebben a világban. Legyünk együtt azon, hogy emberibb, élhetőbb világot építsünk, úgy mint 56-ban szerettük volna – fogalmazott Wittner Mária.

MSZP: a magyarok szabadság iránti vágyát elfojtani nem lehet

Az MSZP szerint november 4-e mának szóló üzenete, hogy bár ideig-óráig  győztesnek érezheti magát egy hatalom, a magyarok szabadság és demokrácia iránti vágyát végérvényesen elfojtani nem lehet. Mesterházy Attila pártelnök-frakcióvezető közleményben tudatta, hogy a forradalom üzenete tovább él, és “itt van velünk ma is, amikor annyian a puszta megélhetésükért küzdenek, amikor szabadságunkat a kiszolgáltatottság, a bizonytalanság, a pénztelenség korlátozza. Amikor újra vannak, akik önző hatalmi érdekből minden erejükkel azon vannak, hogy korlátozzák a szabadságot és gyengítsék a demokráciát – mindazt, amiért a magyarok küzdöttek 56 évvel ezelőtt”.

Az ellenzéki pártvezető hozzátette, a magyar nép megküzdött a szabadságáért, amit meg is véd, bárkitől. “Ebben a küzdelemben ezért mi, a szabadság és a demokrácia feltétlen hívei állunk nyerésre: bizakodva mondhatjuk, hogy a félelmet bizonyosan legyőzi a tenniakarás, a kiszolgáltatottságot a szolidaritás, a beletörődést a remény” – fogalmazott Mesterházy Attila.     A mai napon fejet hajtunk mindazok emléke előtt, akik életüket áldozták az igazságos, szabad és demokratikus Magyarországért – áll a közleményében.

Schmidt Mária: 1956-ban a nemzet megmaradása volt a tét

1956-ban a magyar nemzet megmaradása volt a tét, az emberhez méltó élet biztosítása volt a cél, és a nemzet önbecsülése forgott kockán, ezért nem számított a túlerő. Ezt a XVIII. kerületi 1956-os emlékmű avatóján mondta a Terror Háza Múzeum főigazgatója. Schmidt Mária szerint 1956-ban nem lehetett realistának lenni, mert az a biztos pusztuláshoz, az önfeladáshoz vezetett volna. A magyarok azonban szabadság nélkül nem tudnak élni, és a történelemben akárhányszor is fosztották meg attól, előbb-utóbb mindig visszaszerezték; ha kellett harcoltak, ha kellett meghaltak érte.

A forradalom, a szabadságharc, a “nemzeti felszabadító háború” mindössze két hétig tartott, mégis megrengette a világot. 1956 után nem lehetett nem tudomásul venni, hogy a Szovjetunió fennhatóságai alatt álló országokban az emberek totális diktatúrában élnek – mondta.

A most átadott – több száz bazaltkockából álló, hatalmas kőtömböt formázó – Hargita téri emlékműnél koszorút helyezett el a kormány nevében Latorcai Csaba, az Emberi Erőforrások Minisztériumának helyettes államtitkára, a főváros nevében Tarlós István főpolgármester, a THM nevében Schmidt Mária, a kerület nevében Ughy Attila, valamint 1956-os szervezetek képviselői.

A mintegy 5-ször 5 méteres kőtömb egyes bazaltkockáin az 56 évvel ezelőtti forradalom 2294 áldozatának a neve szerepel.

Varga Mihály: a mai nap a szégyen, a gyász és az árulás napja

1956. október 23-a a szabadság napja, Európa 20. századi történelmének egyik legfelemelőbb ünnepe, november 4-e pedig a szégyen, a gyász az árulás napja – mondta ünnepi beszédében Varga Mihály tárca nélküli miniszter az óbudai Kiscelli Múzeumnál tartott koszorúzást megelőzően, vasárnap.

Meg kell emlékeznünk a Nyugat november 4-i hűtlenségéről, gyávaságáról és árulásáról is, és nem szabad elfeledkeznünk arról, hogy Európa és az Egyesült Államok vezetőinek fennkölt szavai, a szabad világ nevében elhangzott kioktatásai ellenére a legnagyobb élethalál küzdelmünkben egyedül maradtunk – fogalmazott a miniszter.

Varga Mihály szerint november 4-e nemcsak Magyarország, hanem egész Európa, az Európát naggyá tevő eszmék gyászának napja. 1956 hősei a szovjet birodalomnál is nagyobb ellenfelet győztek le: az időt, a felejtést és a szégyent. Ami a tankok által elveszett, azt az emlékezet fegyvere visszaszerezte. A szabad világ, amely nem pusztán szolidaritást, hanem katonai segítséget is ígért, november 4-én szemlesütve, gyáván tétlen maradt – fogalmazott a politikus.

A megemlékezésen koszorút helyezett el a Kiscelli Múzeum falán lévő emléktáblánál Varga Mihállyal közösen Bús Balázs, Óbuda-Békásmegyer polgármestere, valamint mások mellett a Fidesz, a KDNP, a Jobbik, az LMP és a DK III. kerületi politikusai és a helyi civil szervezetek képviselői.

’56-os invázió: még sok részletet lehetne előbányászni a levéltárakból

Az 1956-os forradalom szovjet dilemmáit Kun Miklós világította meg a Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsorában. Az orosz történelem kutatója a műsorban elmondta, a moszkvai levéltárakban az 1956-os dokumentumok egy része még mindig elérhetetlen, ma is csöpögtetik és megszűrik az információkat. Kevés az október 23. és november 4. közötti időszakra vonatkozó dokumentum, a forrásokból leginkább a november 4-e utáni események derülnek ki. Hiányoznak az operatív jelentések, elszórtan vannak csak információk arról, hogyan látta Moszkva a magyar forradalmat – tette hozzá.

Kun Miklós évekkel ezelőtt rátalált egy szovjet történész naplójára, amelyből többek között az is kiderül, már október 28-án, 29-én Kádárral számoltak a szovjetek. De keveset tudunk arról is, hogyan gondolkodtak az idevezényelt szovjet katonák. Volt olyan alakulat, amelynek tagjai azt sem tudták, hogy Magyarországra jönnek, s olyan is előfordult, hogy a szovjet katonák a zöld határon át menekültek el, amikor oroszul beszélő magyar forradalmárok felvilágosították őket, hogy kik ellen harcolnak és miért. Kun Miklós beszélt arról is, hogy nyugati orosz emigránsok röplapokban igyekeztek arra buzdítani a szovjet katonákat, hogy a magyarok helyett inkább az elnyomóik ellen forduljanak, de ez sem volt eredményes, sem az amerikai, sem a nyugat-német hatóságok nem támogatták őket.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik