A központi ünnepségek reggel 8 órakor kezdődtek a budapesti Terror Háza Múzeumnál, az áldozatok falánál egész nap el lehetett helyezni az emlékezés mécseseit és virágait. A fővárosban, az Új Köztemető 301-es parcellájánál szintén egész nap várták azokat, akik kegyeletüket kívánják leróni az áldozatok sírjánál. A Szerb Köztársaság budapesti nagykövetsége és a Nagy Imre Társaság budapesti szervezete közösen emlékezett meg arról, hogy 56 évvel ezelőtt az akkori Jugoszlávia Nagy Imrének és a mellette kitartó politikusoknak, valamint családjaiknak menedéket adott.
Budapesten este hat órakor a Kossuth téren őrlángra állították a forradalom lángját az 1956-os emlékműnél, és mécseseket gyújtottak. A nemzeti emléknap programját az este hét órakor kezdődő emlékkoncert zárta a budapesti Szent István-bazilikában, a MÁV Szimfonikusok előadásában felcsendülő Beethoven Eroica című szimfóniájával.
Wittner Mária: 1956 címerét soha ne adjuk át a hóhérok kezébe!
1956 címerét soha ne adjuk át a hóhérok kezébe – szólított fel Wittner Mária, a Fidesz országgyűlési képviselője, 1956-os halálraítélt Hódmezővásárhelyen. Az 56-os címer miatt nagyon sok ember végezte az akasztófán, s ma hóhéraink akarják kisajátítani a vörös csillag helyett – mondta a szocialisták kezdeményezésére utalva az egykori forradalmár a hódmezővásárhelyi önkormányzat rendezvényén, amelyen az 1956-os forradalom és szabadságharc leverésére és a szovjet csapatok bevonulására emlékeztek.
A forradalmi eseményekbe a rádió ostrománál bekapcsolódó Wittner Mária elmondta, arra készültek, hogy november 4-én vasárnap elkezdik a romok takarítását, s megindul az élet a fővárosban. Azt hitték, győzött a forradalom. Ehelyett a szovjet csapatok hajnalban orvul rátámadtak az alvó fővárosra, s leverték a forradalmat – emlékezett vissza. A vörös csillag lehullt, de az embertelenség még maradt ebben a világban. Legyünk együtt azon, hogy emberibb, élhetőbb világot építsünk, úgy mint 56-ban szerettük volna – fogalmazott Wittner Mária.
MSZP: a magyarok szabadság iránti vágyát elfojtani nem lehet
Az MSZP szerint november 4-e mának szóló üzenete, hogy bár ideig-óráig győztesnek érezheti magát egy hatalom, a magyarok szabadság és demokrácia iránti vágyát végérvényesen elfojtani nem lehet. Mesterházy Attila pártelnök-frakcióvezető közleményben tudatta, hogy a forradalom üzenete tovább él, és “itt van velünk ma is, amikor annyian a puszta megélhetésükért küzdenek, amikor szabadságunkat a kiszolgáltatottság, a bizonytalanság, a pénztelenség korlátozza. Amikor újra vannak, akik önző hatalmi érdekből minden erejükkel azon vannak, hogy korlátozzák a szabadságot és gyengítsék a demokráciát – mindazt, amiért a magyarok küzdöttek 56 évvel ezelőtt”.
Az ellenzéki pártvezető hozzátette, a magyar nép megküzdött a szabadságáért, amit meg is véd, bárkitől. “Ebben a küzdelemben ezért mi, a szabadság és a demokrácia feltétlen hívei állunk nyerésre: bizakodva mondhatjuk, hogy a félelmet bizonyosan legyőzi a tenniakarás, a kiszolgáltatottságot a szolidaritás, a beletörődést a remény” – fogalmazott Mesterházy Attila. A mai napon fejet hajtunk mindazok emléke előtt, akik életüket áldozták az igazságos, szabad és demokratikus Magyarországért – áll a közleményében.
Schmidt Mária: 1956-ban a nemzet megmaradása volt a tét
1956-ban a magyar nemzet megmaradása volt a tét, az emberhez méltó élet biztosítása volt a cél, és a nemzet önbecsülése forgott kockán, ezért nem számított a túlerő. Ezt a XVIII. kerületi 1956-os emlékmű avatóján mondta a Terror Háza Múzeum főigazgatója. Schmidt Mária szerint 1956-ban nem lehetett realistának lenni, mert az a biztos pusztuláshoz, az önfeladáshoz vezetett volna. A magyarok azonban szabadság nélkül nem tudnak élni, és a történelemben akárhányszor is fosztották meg attól, előbb-utóbb mindig visszaszerezték; ha kellett harcoltak, ha kellett meghaltak érte.
A forradalom, a szabadságharc, a “nemzeti felszabadító háború” mindössze két hétig tartott, mégis megrengette a világot. 1956 után nem lehetett nem tudomásul venni, hogy a Szovjetunió fennhatóságai alatt álló országokban az emberek totális diktatúrában élnek – mondta.
A most átadott – több száz bazaltkockából álló, hatalmas kőtömböt formázó – Hargita téri emlékműnél koszorút helyezett el a kormány nevében Latorcai Csaba, az Emberi Erőforrások Minisztériumának helyettes államtitkára, a főváros nevében Tarlós István főpolgármester, a THM nevében Schmidt Mária, a kerület nevében Ughy Attila, valamint 1956-os szervezetek képviselői.
A mintegy 5-ször 5 méteres kőtömb egyes bazaltkockáin az 56 évvel ezelőtti forradalom 2294 áldozatának a neve szerepel.
Varga Mihály: a mai nap a szégyen, a gyász és az árulás napja
1956. október 23-a a szabadság napja, Európa 20. századi történelmének egyik legfelemelőbb ünnepe, november 4-e pedig a szégyen, a gyász az árulás napja – mondta ünnepi beszédében Varga Mihály tárca nélküli miniszter az óbudai Kiscelli Múzeumnál tartott koszorúzást megelőzően, vasárnap.
Meg kell emlékeznünk a Nyugat november 4-i hűtlenségéről, gyávaságáról és árulásáról is, és nem szabad elfeledkeznünk arról, hogy Európa és az Egyesült Államok vezetőinek fennkölt szavai, a szabad világ nevében elhangzott kioktatásai ellenére a legnagyobb élethalál küzdelmünkben egyedül maradtunk – fogalmazott a miniszter.
Varga Mihály szerint november 4-e nemcsak Magyarország, hanem egész Európa, az Európát naggyá tevő eszmék gyászának napja. 1956 hősei a szovjet birodalomnál is nagyobb ellenfelet győztek le: az időt, a felejtést és a szégyent. Ami a tankok által elveszett, azt az emlékezet fegyvere visszaszerezte. A szabad világ, amely nem pusztán szolidaritást, hanem katonai segítséget is ígért, november 4-én szemlesütve, gyáván tétlen maradt – fogalmazott a politikus.
A megemlékezésen koszorút helyezett el a Kiscelli Múzeum falán lévő emléktáblánál Varga Mihállyal közösen Bús Balázs, Óbuda-Békásmegyer polgármestere, valamint mások mellett a Fidesz, a KDNP, a Jobbik, az LMP és a DK III. kerületi politikusai és a helyi civil szervezetek képviselői.
’56-os invázió: még sok részletet lehetne előbányászni a levéltárakból
