A szocialista képviselő szerint az Országgyűlés a törvényt annak tudatában alkotná meg, „hogy a demokráciák letűnőben lévő nyugat-európai alapelve szerint mindenki választó és választható, megerősítve, hogy az új magyar demokráciának a felkelő nap keleti hagyományaira támaszkodó alapelve szerint szintén mindenki választó és választható, kivéve azt, aki nem…”.
A törvény kimondaná:
„1. §
(1) A személyiadat- és lakcímnyilvántartás ugyan az országgyűlési képviselők általános választásán választójoggal rendelkezők névjegyzéke összeállításának alapjául szolgáló közhiteles nyilvántartás, ám ez az országos nyilvántartás a választás előkészítésére alkalmatlan, mert a szavazópolgár politikai véleményére vonatkozó adatot nem tartalmaz.
(2) Elkerülendő, hogy a választópolgárok szabadon élhessenek a választójogukkal, netán odáig merészkedjenek, hogy pillanatnyi meggyőződésük szerint szavazzanak, ez a törvény állapítja meg a választójog adminisztratív korlátait, nyíltan sértve a választójog általánosságának és egyenlőségének elvét .
2. §
(1) Az országgyűlési képviselők általános választásán szavazásra azok jogosultak, akik előzetesen feliratkoznak vagy e törvény szerint feliratkozottnak minősülnek.
(2) Feliratkozni a kormány által rendeletben kijelölt, kormánypárti színekben megválasztott polgármester irodájában lehet. A feliratkozás nyilvános. Kormánypárti szavazó kitörölhetetlenül nyomo(r)t hagyó tintával iratkozik fel.
3. §
(1) E törvény erejénél fogva feliratkozottnak minősülnek azok, akik a korábbi kormányzati konzultációk során visszaküldött válaszaikban hiánytalanul eltalálták a Kormány előzetes szándékát, illetve minden kétséget kizáróan egyetértettek a Kormány előzetes és/vagy majdani döntésével .
(2) E törvény alapján — annak ellenére, hogy őket is hivatalból felvették a személyiadat- és lakcímnyilvántartásba feliratkozottnak minősülnek a magyarországi lakóhellyel nem rendelkező, az Orbán-kormány álságos kegyéből magyar állampolgárságot szerzett személyek is, akik úgy vélik, hogy szavazatukkal meghatározó befolyást kívánnak gyakorolni a honi belpolitikára.
(3) A feliratkozottnak minősülők körét a Kormány állapítja meg.
(4) A Kormány az (1) és a (2) bekezdés alapján feliratkozottnak minősülő választópolgárokat levélben értesíti. Az értesítés magyar nyelvű, kivéve, ha a magyar állampolgár nem beszéli a magyar nyelvet .
(5) Törölni kell a feliratkozottak közül azt, aki a Kormány döntéseinek támogatásár a vonatkozó véleményét visszavonta, vagy megingott abbéli meggyőződésében, hogy a Kormány döntései helyesek .
4. §
(1) Az előzetesen feliratkozottak nemcsak jogosultak a választójoguk gyakorlására, hanem a szavazáson való részvételük kötelező.
(2) A kötelező szavazáson való személyes részvétel alól mentesülnek a magyarországi lakhellyel nem rendelkező feliratkozott személyek, az ő szavazataikat a Kormánynak a választásokat felügyelő tagja egyszerre, egy tömbben, ünnepélyes keretek között dobja az urnába.
(3) Külföldről a szavazatokat a feliratkozottak postai úton, nyílt levelezőlapon is feladhatják, de ezen szavazatok csak a végeredményeket korrigáló mértékben vehetők figyelembe, és csak abban az esetben, ha a kormánypártok jelöltjei mégsem a legtöbb szavazatot kapnák, és csak addig a mértékig, hogy az említett kormánypárti jelöltek mégis az élre kerülhessenek. Ha a magyar állam érdekeit képviselő Kormány támogatása még így sem valósulna meg, akkor az összes leadott szavazat számából le kell vonni a nem a kormánypártra leadott szavazatok számát, s a végeredményt ezt követően kell megállapítani.
5. §
(1) Mindazok, akik visszaküldtek ugyan konzultációs válaszlevelet, de nem találták el hiánytalanul a kormány előzetes szándékait, illetve előzetes és/vagy majdani döntéseit, az előzetes választási feliratkozástól eltérő módon, helyen és időben, lehetetlen körülmények között előzetes választási regisztrációra jelentkezhetnek.
(2) Az előzetes választási regisztrációra jogosultak az országgyűlési képviselők soron következő általános választását követő választásokon vehetnek csak részt, ha egyáltalán lesznek ilyenek.
(3) Az előzetes választási regisztráció joga sem illeti meg azt,
a) aki a konzultációs kérdőívre adott válaszában csúnyát írt,
b) vissza sem küldte a konzultációs kérdőívet,
c) a kérdőívvel befűtött vagy azt más módon méltatlanul használta fel, illetőleg
d) sértődött panelproli, nyugger vagy
e) éhezik.
6. §
(1) Az előzetesen regisztrálók a szavazás lezárását követő egy órában, a szavazókör hátsó ajtaján belopakodva adhatják le tájékoztató értékű szavazatukat.
(2) A szavazatokat külön urnákban gyűjtik, e szavazatok országgyűlési képviselői mandátumot nem eredményeznek, de mivel a Kormány mindenki véleményére egyaránt igényt tart, ezért az előzetesen regisztrálók választási részvétele is kötelező.
7. §
(1) Az előzetesen regisztrálóknak a választásoktól való távolmaradása a közérdekű adatok szolgáltatásának megtagadása vétségét valósítja meg, s a Btk. rendelkezései szerint büntetendő.
(2) A választásokról egyéb okból távolmaradók a „demokráciáért” kitüntető címre nem jogosultak, de viselni kötelesek mások döntésének következményeit.
(3) Az előzetes választási regisztrációval érintett, valamint a választásoktól távolmaradó, ám demokratikus meggyőződésű személyeknek alkotmányos kötelezettsége a hatalom kizárólagos birtoklása és antidemokratikus gyakorlása elleni fellépés, amelynek vérbefojtásáról külön törvény rendelkezik .
8. §
(1) Ez a törvény a kihirdetését jóval megelőzően lép hatályba, akkor is alkalmazni kell, ha az Alkotmánybíróság megsemmisíti.
(2) Felhatalmazást kap a Kormány és a Fidesz-KDNP pártszövetség, hogy e törvény alkotmánybírósági megsemmisítése esetén a rendelkezéseit írja bele az alaptörvénybe.
Szanyi Tibor indokolása szerint fejlett és valódi demokráciákban az államok tartják magukat ahhoz, hogy a mindenkori politikai hatalom birtokosa a felhatalmazását szabad választásokon nyeri el. A szocialista képviselő szerint javaslata „a kormánypártoknak a 2014-es választások elvesztésétől való rettegéséből fakadt újabb ötletének ad keretet. E szerint vannak jó választók, a jelenlegi kormánypártokra szavazók, és merészelnek olyanok is lenni, akik Orbán Viktorra és tettestársaira soha, vagy soha többé nem adnának le támogató szavazatot. E két tábornak az országgyűlési választásokra való „bejelentkezése ” e törvényjavaslat szabályai szerint történhet meg.”
Szanyi Tibor e törvényjavaslathoz szorosan kapcsolódva elgondolkodna azon is, hogy „országgyűlési képviselőjelölt csak olyan személy lehessen, aki a miniszterelnöknél bejelentkezik és mellékeli a közjegyző által hitelesített esküjét arról, hogy hű lesz a keresztény örmény katonatársát baltával agyonverő azeri gyilkos szabadon engedését övező félázsiai hagyományokhoz”.
A parlament honlapján megjelent előterjesztés részletes indokolása szerint a minden kétséget kizáróan kormányhű alattvalóknak a törvény biztosítaná, hogy „csak akkor kell feliratkozniuk, ha a konzultációs kérdőívüket esetleg azért nem tudták kellően értékelni, mert az Orbán Viktor iránt érzett hálájuk könnyei eláztatták a papirost. Az összes hű alattvaló feliratkozottnak minősül”. Nekik kötelező a részvétel a szavazáson. „A gaz demokraták, a Kormány ellen ácsingózók nem minősülnek feliratkozottnak (ez egyébként evidencia, hiszen nem lehetnek rajta a Kubatov-listán). Az ilyen személyek előzetes választási regisztrációra jelentkezhetnek, ha van pofájuk, idejük és főleg merszük ahhoz, hogy ezt megtegyék. A szavazatuk semmit sem ér, de muszáj a külföldi népeknek eltáncikálni némi áldemokráciát, ezért a regisztráltaknak szavazni kell. A törvényjavaslat most még csak halkan jegyzi meg, hogy a hatalom kizárólagos birtoklása ellen mindenki jogosult és köteles is fellépni.”
Szanyi Tibornak nincs kétsége afelől, “hogy az ilyen fellépés vérbefolytásáról (sic) külön törvény rendelkezne, aminek beterjesztése megelőzné a nyugdíjcsökkentést is”. Ha mindezek ellenére demokratikus erők győznének a választásokon, akkor majd jönnek a jogászok, oszt jó napot!” – írja az MSZP-s politikus törvényjavaslatában.
