A külföldiek magyarországi földvásárlásáról közölt összeállítást a Kurier című osztrák napilap. A riporter Magyarországon tevékenykedő osztrák vállalkozókat szólaltatott meg a zsebszerződések és az azok elleni fellépés körüli vitáról. A gazdák arról számoltak be, hogy megtalálták a számításukat Magyarországon, és úgy vélekedtek, hogy aki jogszerűen szerzett földet, annak nem kell tartania az ingatlan kisajátításától.
“Magyarország még mindig jogállam. Ha valaki jogszerűen szerezte a földjét, akkor nem kell félnie” – állítota Johann Wurzinger, a burgenlandi szőlőtermesztők szövetségének elnöke. Egy másik interjúalany érthetőnek nevezte, ha egy település lakossága kifogásolja, hogy a környéken a földek többsége külföldi kézben van.
A lap egy másik írásában ismertette, hogy 2014-ig külföldiek nem vásárolhatnak termőföldet Magyarországon, kivéve, ha valaki Magyarországon él és legkevesebb három éve saját nevén mezőgazdasági tevékenységet folytat. Különös vita dúl ugyanakkor az erről szóló igazolások körül – írta a lap.
A cikk szerint, bár már 2011. óta Budapesten kell kiállítani az igazolásokat, egyes megyék továbbra is adtak ki tanúsítványokat, amelyek birtokában külföldi gazdák jóhiszeműen földet vásároltak. A lap ír arról is, hogy az állam vissza akarja vásárolni a nemzeti parkok területén fekvő termőföldeket is, és aki nem fogadja el a felajánlott árat, annak a földjét kisajátíthatják. A Kurier szerint a felajánlott ár a piaci árnál jóval alacsonyabb.
Mit is mondott Budai?
Lapunk még június elején interjúzta Budai Gyula államtitkárt. A teljes cikk itt olvasható, alább a zsebszerződésekre vonatkozó szakaszt idézzük, melynek elején Budai állítja, az ő államtitkári tevékenységének eredménye, hogy a zsebszerződés önálló törvényi tényállásként bekerül a büntetőtörvénykönyvbe, és az abban közreműködőknek egytől öt évig terjedő börtön büntetés jár.
“Hányan fognak zsebszerződés miatt rács mögé kerülni?
Remélem, minél többen, akik ilyesmiben bármilyen módon közreműködnek.
Becslések szerint egymillió hektár magyar földet használnak külföldiek. A zsebszerződések létrejöttében szerepet játszik a magyar tulaj, a külföldi vásárló vagy bérlő, az ügyvéd, a közjegyző, esetenként akár a földhivatali dolgozó is. Ha önök lefülelnek egy ilyen törvénytelen megállapodást, akkor az imént soroltak mindegyike megy börtönbe?
Hagyunk menekülési utat: aki 2013 júniusáig föltárja zsebszerződését a hatóság előtt, mentesül a jogi felelősség alól.
Szóval hány zsebszerződéses elítéltre számít? Kell nekik új szárnyat építeni a Kozma utcában?
Nem számháborúzom. Rengetegen érintettek az ügyben. Nem is olyan rég találkoztam Ausztria budapesti nagykövetével, aki azt mondta, a nyilvántartásuk szerint körülbelül kétszázezer hektár van ma osztrák gazdák használatában.
Életszerűnek tartja, hogy zsebszerződésre korábban sokmillió forintot kifizető osztrákok, németek, olaszok bűnbánóan beballagnak a rendőrségre, vallanak, aztán traktorra pattanva szégyenpírral arcukon távoznak hazánkból?
Életszerűnek. De ha nem ballagnak be, mérget vehetnek rá, hogy felderítjük az ügyüket.
Hogyan?
Egy zsebszerződés úgy néz ki, hogy a felek aláírják az adásvételi szerződést, amire rákerül az ügyvédi és a közjegyzői ellenjegyzés is, de a dátum helyét üresen hagyják. Egyes szerződéseket a földhivatalba is benyújtanak, ahol viszont csak haszonélvezeti- vagy vételi jogot, esetleg holtig tartó használatot jegyeztethetnek be. Arra spekulálva teszik mindezt, hogy 2014. május elsején lejár a külföldiek földvásárlását tiltó moratórium.
Vagyis első lépésben önök átnyálazzák a földhivatali nyilvántartást, és hopp, megvan a bűnösök fele?
Ez a munka egyik része, mármint a földhivatali nyilvántartás áttekintése, általa fogunk komplex képet kapni.
Ki az a bolond, aki a régi, füstös szerződést foglalná okiratba? Egyszerűbb eltépni azt, és majd a moratórium lejárta után vásárolni földet teljesen törvényesen.
A helyi gazdaszervezetek tagjai jól tudják, melyik földet ki műveli, ki használja.
És? Ez mit sem változtat azon, hogy szűk két év múlva annyi földet vesz a külföldi, amennyit akar, s amennyire pénze van. Akkor meg mire jó ez a mostani huzavona, börtönnel fenyegetés?
A termőföldünket mindenáron meg fogjuk védeni.
Értem én, de 2014 tavaszától úgyis szabad lesz a vásár.
Két év nagy idő. Addig megalkotjuk az új földtörvény, amiben egyebek mellett lefektetjük, hogy például kizárólag szakirányú végzettséggel rendelkező, életvitelszerűen mezőgazdasággal foglalkozó személyek szerezhetik meg a termőföld tulajdonjogát, jogi személy viszont nem.
Óriási üzlettől ütik el az akár tizenéve ide beruházó külföldieket. Akikkel annak idején megesett, hogy hektáronként mindössze két-háromszázezer forintért vettek senkinek sem kellő parcellát, termőre fordították, kiirtották a parlagfüvet, mindezt annak reményében, hogy a moratórium lejárta után akár osztrák szintre, vagyis közel tízmilliót forintra kúszik fel birtokuk hektáronkénti ára.
Tudom. Sokan eleve nem a termelésért, hanem a nyerészkedésért vásároltak, spekulációs célból.
Pont úgy, mint a magyar spekulánsok.
Tisztában vagyok azzal, hogy nincs tökéletes megoldás. De egy biztos: az összes lehetőség közül az állam a legjobb tulajdonos.”
