Belföld

Eltűnt a nemesség

Gudenus János József utolsó mohikánként kutatja az arisztokráciát.

A genealógus a Magyar Hírlapnak azt mondta, a nemesség megszűnt, a középosztály fogalma ma már nem értelmezhető. „Az egykori nemeseket és főnemeseket az elmúlt rendszer háttérbe szorította, meg akarta semmisíteni a tagjait. Nyilvánvaló szándék volt, hogy ne művelődjenek, inkább süllyedjenek le vagy emigráljanak. Az egykori főnemesség négyötöde ki is vándorolt, ma mintegy hatszáz valamikori grófi, bárói család él Magyarországon.”

Gudenus János József azt mondja, ő is nemesi származású. Rokona báró Gudenus Arturnak, felmenői közvetlenül gróf Batthyány Lajos rokonságába tartoztak, amire a szülei nagyon büszkék voltak, ő pedig a kíváncsiság miatt kezdte már fiatalon kutatni a Magyarországon élő főnemesi családokat.

Az álnemesek, álarisztokraták a rendszerváltozás után tűntek fel. A fordulat évében, 1989 decemberében már tapasztalható volt ez a jelenség – mondja a genealógus. Szerinte ma már „inkább az a jellemző, hogy az új főrendi generációkban folyamatosan gyengül az önazonosság tudata, egyre kevésbé érdekli őket a múlt”, a kommunista diktatúra után következő harmadik generációban teljesen eltűnik a hovatartozás jelentősége.

Az arisztokrata nem pénzember – írta korábban gróf Pálffy István lapunknak a magyar arisztokráciáról szóló háromrészes tanulmányában. Apponyi Albert unokája úgy vélte: a rendszerváltás után húsz évvel úgy tűnik, a magyar arisztokráciát végleg meghaladta a történelem, a történelmi magyar családok szinte teljesen beleolvadtak a polgárságba.

Szerinte a kérdésre – van-e Magyarországon jövője a (régi) arisztokráciának? – csak „nem” lehet a válasz. Lehetnek, majdnem biztosan lesznek az arisztokráciából származó egyének, akik sikeres pályát futnak be, valamilyen téren vezető szerepet játszanak, vagyonra is szert tesznek és azt utódaiknak továbbadják. De az egész réteg – „osztály”, hogy marxista szóhasználattal éljünk – mint olyan, egyre inkább beleolvad az ország polgári általánosságába, még ha lóg is lakásuk falán egy-két neves ős arcképe, hét- vagy kilencágú koronás címer ábrája – írta gróf Pálffy.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik