Gyakori, hogy egy tagországnak vitája van az Európai Unióval, az viszont szokatlan, hogy a Magyarországgal kapcsolatos ügyeket összevonták – mondta az InfoRádióban Kende Tamás. A nemzetközi jogász nem tud hasonlóról. Szerinte a „magyar helyzet” emlegetése arra utal, hogy az Európai Bizottság nemcsak azt a néhány jogszabályt vizsgálta, amelyet megemlített közleményében, hanem a magyar jogrendszer egészét is, ami nem szokás az Európai Unióban.
Annak, hogy a Bizottság most “összegyűjtötte” a Magyarországgal kapcsolatos ügyeket – azokat nem egyedi jogsértésként értékeli, hanem a jogállamiság, a demokrácia szempontjából vizsgálja – arra utal, hogy gyakorolni, illetve tesztelni akarja új hatásköreit, amelyeket a Lisszaboni Szerződés adott. “Magyarország jó alany erre a tesztre” – tette hozzá Kende. Szerinte a fellépés mellett szóló ok és szempont lehet az is, hogy Magyarország most bevallottan pénzügyi segítségre szorul.
A jegybanktörvényt és az adatvédelmi biztos mandátumát illetően a jogász úgy vélte: lehet ugyan még „némi vitát folytatni”, de az látszik a minimumnak, hogy az EB jogsértési eljárást kezdeményez. “Nem hiszem, hogy ezekkel kapcsolatban a Bizottság hosszas diplomáciai tárgyalásokat akarna folytatni”, de mivel az eljárás évekig tarthat, közvetlen politikai hatása sincs.
Túlzottdeficit-eljárás
A nemzetközi jogász szerint sokkal nagyobb mozgásteret az sem jelent, hogy Olli Rehn biztos elismerte: a problémák egy része az előző kormány tevékenységére vezethető vissza. Az, hogy az előző kormányok nem hozták meg a szükséges szerkezetátalakítási döntéseket, nem előny, hanem hátrány, mert az Európai Bizottság immár lépéskényszerben van, saját magát teszi komolytalanná, ha nem vált sebességet, hoz valamiféle újabb intézkedést, akár szankciót.
A szankciókkal kapcsolatban megosztott a szakmai közvélemény – mondta Kende Tamás, aki a legrosszabb esetnek nevezte a kohéziós alapokból történő kifizetések felfüggesztését vagy visszatartását. Ez súlyos pénzügyi következményekkel járna, Magyarország évi 1-1,2 milliárd euró uniós forrástól eshetne el. Pogátsa Zoltán közgazdász szerdán lapunknak azt mondta, az uniós pénzcsapok elzárása nem valószínű, míg Csaba László a Világgazdaságnak azt mondta, a pénz hiányozna, de nem perdöntően.
