A kormánypárti politikus szerint jelenleg nagyon nehéz megmondani, hogy “a kisebbségi identitású választópolgárok közül hányan nem az országos pártlistákra, hanem kisebbségi listára szavaznának.”
Hozzátette: az ugyanakkor nyilvánvaló, hogy a nagyobb számú kisebbségeknek – cigány, német, horvát, szlovák – nagyobb esélyük lesz mandátumot szerezni, “ha jól mozgósítanak”. A Fidesz ugyanakkor “pontosan azért, mert vannak olyan kisebbségek is, amelyek nagyon szerény számmal vannak jelen Magyarországon” azt tervezi, hogy létrehozzák a kisebbségi szószólói intézményt.
A kisebbségi szószóló a szavazati jogon kívül minden más parlamenti tevékenységet elláthatna – például felszólalhatna a plenáris üléseken, vagy javaslatokat tehetne a bizottsági üléseken – és kisebbségi szószólót minden olyan kisebbség állítana, akik bár listát tudtak állítani a választáson, de nem kaptak a mandátumhoz szükséges szavazatot.
A Fidesz tervei szerint ezzel a kisebbségek a parlamenti fórumokon is fel tudnák vetni a problémáikat és így hatékonyabb lehetne az érdekérvényesítés. Áder János azt is megerõsítette, hogy a parlament létszáma a megszerzett kisebbségi mandátumok számával együtt sem lehet több 200-nál, vagyis ezzel az országos pártlistákról bejutott képviselõk száma csökkenhet.
Várhatóan október végén nyújtják be a parlamentnek a választójogi törvényjavaslatot, amelynek alapjául szolgáló fideszes koncepció csütörtökön került nyilvánosságra.
