Az ANTIFA Új Spartacus Liga azért hirdetett demonstrációt, mert november 16-án “meggyalázták” Károlyi Mihály szobrát, s ezt nyíltan történelemhamisító, antiszemita cselekedetnek tartják. A Jobbik keddi tüntetésén – amelyet Horthy Miklós Budapestre vonulásának évfordulóján rendeztek – a felszólalók követelték Károlyi Mihály szobrának eltávolítását. A szoborra Novák Előd országgyűlési képviselő egy táblát akasztott azzal a szöveggel, hogy “Én felelek Trianonért!”. Valakik később egy, a zsidó vallást jelképező fejfedőt, kipát helyeztek a szobor fejére.
Vasárnap délután a “Hit, illúziók nélkül” elnevezésű rendezvényen felszólalt Feldmájer Péter, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének elnöke, Márton László író és Tamás Gáspár Miklós filozófus.
Feldmájer arra hívta fel a figyelmet, hogy ami Károlyi szobrával történt az nyílt és világos támadás a zsidóság és az egyenlőség eszméje ellen. Szerinte azért “gyűlölik” Károlyit, mert nem volt elvakult antiszemita, zsidógyűlölő és felemelte hangját a zsidótörvények ellen.
Márton László író méltatva Károlyi Mihály életútját, kijelentette, ma hiányzik a méltóság “az ország második és harmadik közjogi méltóságából”. Tamás Gáspár Miklós filozófus azt mondta, hogy Károlyi valóban “áruló” volt, elárulta azt a történelmi osztályt, amihez tartozott és a parasztság oldalára állt, ezért üldözik ma is. Elutasítjuk azoknak az “intellektuális gyávaságát”, akik nem tudnak mást kitalálni, mint a több száz éves sérelmek felhánytorgatása, és a bűnbakok újbóli sárba tiprása – hangoztatta.
A demonstráción mintegy félezren vettek részt. A rendezvény végén többen fehér, vagy vörös szegfűt, gyertyát helyeztek el Károlyi szobránál.
A rendezvénytől távolabb, az út menti házak tövében két tucatnyi ellentüntető állt, közülük néhányan árpádsávos zászlót lengettek.
1918 őszén az első világháborús katonai vereség következtében széthullott az 1867-ben létrehozott Osztrák-Magyar Monarchia. 1918. október 31-én győzött Magyarországon a polgári demokratikus forradalom, s miután november 12-én Ausztria demokratikus köztársasággá alakult, 1918. november 16-án a parlamentben összeült Nagy Nemzeti Tanács deklarálta a népköztársasági államformát, majd 1919. január 11-én határozatot hozott Károlyi Mihály köztársasági elnöki kinevezéséről.
