A Fidesz-elnökség döntéseire rálátó névtelen forrás a Hírszerzőnek azt mondta, hogy „már a nyáron be volt tervezve a bank- és a válságadó, a nyugdíjrendszer reformja, sőt, az is világos volt, hogy mindez egyetlen célt szolgál: az egykulcsos adó bevezetését...”.
A Hírszerzőnek több vezető fideszes politikus is azt mondta, Orbán már a nyáron beszámolt az elnökségnek a legfőbb lépésekről, de a szakpolitikai döntések előkészítésébe nem vonta be a párt vezető testületeit.
A kormánypárt Hírszerzőnek nyilatkozó vezetői úgy számolnak, jelentős fejlesztésekre ebben a ciklusban nem lesz pénz. A lassú GDP-növekedés miatt nem várható a bevételek megugrása, az életszínvonal gyors emelkedése, folytatni kell a villámháborús taktikát.
Ez ugyan a kormányon belül zavarokat okoz, de ezt több fideszes politikus azzal magyarázta, hogy a tervezésből kimaradó, magukra hagyott minisztériumok és államtitkárságok még nem találták meg a helyüket az új rendszerben.
„Gyurcsány is abba bukott bele, hogy állandóan előre rohant, aztán meglepve tapasztalta, hogy sem az apparátus, sem a pártja nem követi” – érvelt a rohamtempó ellen a kormánypárt egyik vezetője, elismerve, hogy a Fideszben nincsenek a pártelnöktől független „erős emberek”.
A Hírszerző úgy tudja, az államfői posztról rendkívül éles vita folyt az elnökségben – páran Sólyom László újraválasztását, mások Áder János fideszes európai parlamenti képviselő jelölését szorgalmazták –, amit Orbán úgy zárt rövidre, hogy egyértelművé tette: ha nem Schmitt lesz a köztársasági elnök, akkor nem vállalja a reformok folytatását, lemond.
Egy, az elnökség megfontolásait ismerő forrás szerint a kormányfő végig arra hivatkozott, hogy válság miatt rendkívüli helyzet van, és a kormánynak hatalmas időveszteség lenne, ha az alkotmányjogász Sólyom,a jogot végzett Áder az Alkotmánybírósághoz küldené a törvényeket.
Ráadásul a párton belüli érdekcsoportokat sértő reformok még hátravannak. A közigazgatás átalakításakor számos feladatot von el a kormány a fideszes önkormányzatoktól, ami az állami támogatások megkurtításával járhat.
A legtöbb vitát várhatóan a képviselői-polgármesteri összeférhetetlenség kimondása fogja okozni, amit kormánypárti források szerint a parlament 2014-es megfelezésével egy időben léptetnének életbe.
A Fideszben többen úgy vélik, hogy a rohamtempó nem tartható fenn négy éven keresztül. A párt vezetősége szeretné elejét venni annak, hogy három év múlva a választók a költséges fejlesztéseket (hidak, autópályák, metró) kérjék számon a kormányon.
Ajánlott link:
Őszöd 2010: Orbán lemondással fenyegette meg a Fidesz-vezérkart (Hírszerző)
