Már az őszödi beszédet követő fővárosi tüntetések idején a katonai elhárításnak dolgozott Cs. István, a halálbrigád egyik tagja. A gyanúsítottnak a zavargások helyszínein a rendbontók között hivatásos vagy szerződéses katonákat kellett azonosítania. A romagyilkosságok gyanúsítottját 2006 elején szervezte be a Katonai Biztonsági Hivatal debreceni kirendeltsége – írja a Magyar Nemzet.
A férfit először arra kérték, adjon információkat egy környékbeli motoros társaságról. A radikális, szélsőjobboldalinak tartott motorosok megfigyelésén túl a cívisváros labdarúgócsapatának ultráit is szemmel kellett tartania. A Katonai Biztonsági Hivatal jelenleg azt vizsgálja, milyen szankciói lehetnek annak, hogy Cs. István bűntársai előtt leleplezte tartótisztjét.
Korábban K. Árpád, a romagyilkosságok másik gyanúsítottja Cs. Istvánt azzal vádolta, hogy a katonai titkosszolgálat besúgójaként, beépített emberként vett részt a támadásokban. Ezt Cs. István ügyvédje cáfolta, akkor azt mondta, valóban megkereste ügyfelét a KBH, de soha nem volt a beépített emberük.
Közben a Magyar Hírlap birtokába került a Katonai Biztonsági Hivatal (KBH) tisztjének, H. Ernő századosnak a vallomása. Ebből kiderül, hogy H. Ernő még az utolsó romagyilkosság előtt is parancsot kapott a KBH főigazgatójától, hogy a merényletek miatt minden kapcsolatát mozgósítsa, s a legkisebb eredményről is írjon jelentést.
Az elhárító – önellentmondásokba keveredve – azt állította, hogy bár eleget téve a parancsnak, újra találkozott a halálbrigád sofőrjével, Cs. Istvánnal, de nem hallott olyat, amiből sejthette volna, hogy az őt régóta informáló volt katona miféle társaságba keveredett. A századosnak nem szúrt szemet, hogy Cs. István rögtön a merényletekre terelte a szót, és olyan megjegyzést is tett, hogy nagyon jól jönne neki a leleplezőknek járó százmillió forintos vérdíj.
