Mégsem volt jogszerűtlen Sólyom kitiltása

Az Európai Bizottság véleménye szerint Sólyom László köztársasági elnök tavaly augusztusi, megakadályozott szlovákiai látogatásával kapcsolatban a szlovák kötelezettségszegésre történő magyar hivatkozás megalapozatlan.

Sem az uniós szerződés, sem a másodlagos jogforrások rendelkezései nem vonatkoznak valamelyik tagállam államfőjének egy másik tagállamban teendő látogatására, ezért az Európai Bizottság véleménye szerint Sólyom László köztársasági elnök tavaly augusztusi, megakadályozott szlovákiai látogatásával kapcsolatban a szlovák kötelezettségszegésre történő magyar hivatkozás megalapozatlan – közölték csütörtökön Brüsszelben.

Az EU legfőbb végrehajtó testülete szerint az említett jogforrások “szövegéből, összefüggéseiből, valamint céljából következik, hogy a szabad mozgás joga kizárólag magánjogi jogalanyként, nem pedig egy tagállam vagy egy harmadik ország államfőjeként illeti meg a polgárokat”.

Az államfőkre a nemzetközi jog szabályai vonatkoznak – szögezte le a brüsszeli bizottság, hozzátéve: az uniós intézmények nem rendelkeznek hatáskörrel arra vonatkozóan, hogy a tagállamok közötti kétoldalú diplomáciai kapcsolatokat szabályozó nemzetközi jogi normákat módosítsák.

Szlovákia 2009. augusztus 21-én megtagadta, hogy Magyarország elnöke szlovák területre lépjen. Magyarország ezért kötelezettségszegési eljárást kezdeményezett Szlovákiával szemben. Budapest szerint Pozsony megszegte az európai uniós jog rendelkezéseit – nevezetesen az unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról szóló 2004/38/EK irányelvet.

Az eredeti magyar kérés az volt, hogy a brüsszeli végrehajtó testület indítson Szlovákia ellen kötelességszegési eljárást. A bizottság válasza azonban akkor az volt, hogy az adott körülmények között nincs lehetősége ilyen eljárást indítani, mivel az egyik tagállam államfőjének egy másik tagállamban teendő hivatalos látogatására nem vonatkoznak az uniós jog rendelkezései. A bizottság szerint a tagállamok kizárólagos joga az őket érintő kétoldalú diplomáciai kapcsolatok irányítása.

Ezután kezdeményezte hivatalosan maga a magyar kormány a Szlovákia elleni eljárást, ez volt ugyanis az előfeltétele annak, hogy az esetleges – és most hivatalosan is megérkezett – bizottsági elutasítás nyomán Magyarország keresetet nyújthasson be Szlovákia ellen a luxembourgi székhelyű Európai Bíróságnál.

A bizottsági állásfoglalás jogilag különösen vitatható eleme, hogy eszerint az uniós joganyag “szövege, összefüggései és célja” alapján az államfőkre nem vonatkoztatható az az uniós irányelv, amely az unió polgáraira vonatkozik.

Címkék: Belföld