Az országgyűlési választások első fordulójának eredményei, 99 százalékos feldolgozottság szerint a Fidesz elsöprő többségét hozták. 64 százalékos részvétel mellett 119 választókerületben érvényes és eredményes végeredmény született. A Fideszre összesen 2 666 727 választó szavazott, ami 52,76 százalékot és 87 mandátumot jelent listáról (119-et pedig egyéniben, azaz összesen már most 206 mandátumuk van a 386 fős törvényhozásban). Az MSZP-nek sikerült megőriznie második helyét: 975 292 polgár választotta őket, ami 19,3 százalékot és 28 mandátumot jelent. A Jobbik sem maradt el sokkal: 844 169 szavazatot kaptak, ami 16,7 százalékot és 26 mandátumot jelent. Végül az LMP is bekerült: 375 310 szavazattal az ötszázalékos küszöböt jóval átlépve, 7,43 százalékot zsebelt be, ami öt mandátumot jelent.
Orbán beszéde és öröm a Fidesznél:
Már csak 52 kell
Török Gábor szerint ezzel a Fidesz máris megnyerte a választásokat.
A Political Capital gyors elemzése szerint a Fidesznek további 52 mandátumra van szüksége a kétharmadhoz. Erre jó esélye van, hiszen kettő kivételével úgy tűnik, mindenhol vezet és még 57 helyen lesz második forduló. Ebből akár 9-12 is elveszíthet, hiszen az országos listáról még szerez mandátumokat. Ha 13-at elveszít, akkor viszont már nem lehet meg az abszolút többség. Az elemzők szerint a Fidesz számára nem ért véget a kampány: nagyon fontos számukra, hogy a maradék kerületben mozgósítani tudjanak.
Ez azonban nehéz – emelte ki László Róbert lapunknak – egy ilyen elsöprő első fordulós győzelem mellett.
A Nézőpont Intézet elemzője szerint ugyanakkor a Fidesz-kétharmadhoz szükséges további 52 mandátumot jó eséllyel megszerezheti a második fordulóban az egyéni kerületekben, ha megismétlődnek az első fordulós eredmények. “És még ott van az országos lista, ahol ugyancsak számíthat néhány mandátumra a Fidesz. A két forduló között a győzteshez húzás hatását akadályozhatja, hogy a másik oldal szavazói a
Fidesz “túlhatalma” miatt aktivizálódhatnak” – mondta lapunknak Szomszéd Orsolya.
Mesterházy beszéde:
Hozzátette: az MSZP eddigi parlamenti erejéhez képest óriási veszteségeket szenvedett,és nem érte el a kitűzött egymillió szavazatot listán. A jövő kérdése a váltópárti szerep megőrzése.
Filippov Gábor, a Progresszív Intézet munkatársa az MTI-nek elmondta: a választás legnagyobb nyertese az LMP, amely sikerrel integrálhatja az SZDSZ és az MDF kiesésével elárvult liberális, és a szocialistákból végképp kiábrándult baloldali szavazókat.
Szerinte a kétharmados többséghez szükséges további 52 mandátum megszerzésére is jó esélye van a Fidesznek. Az MSZP “a vártnál valamivel izmosabb” első fordulós eredménye azt mutatja, a pártnak sikerült felráznia kiábrándult szavazóinak egy részét, akiket akár még nagyobb mértékben motiválhat a kétharmados Fidesz-többségtől való félelem.
Budapesten az LMP megelőzte a Jobbikot
A Jobbik majdnem megduplázta az EP-választáson elért eredményét a szavazatszám alapján: az akkori 427 ezerhez még mintegy 417 ezer szavazatot szerzett – emeli ki a Political Capital.
Szomszéd Orsolya is elismeri, hogy a támogatottságnövelést a Jobbik sikerként kommunikálhatja. A Fidesz azonban vélhetően meg tudta tartani a Jobbik felé kacsingató szavazók jó részét a kormányképesség üzenetével.
Vona Gábor beszéde:
Az LMP pedig 24 ezerrel több szavazatot szerzett, mint négy éve az SZDSZ (375 ezer). Ebből 115 ezer a fővárosból érkezett a párthoz, amivel Budapesten a harmadik erővé tudott válni: itt még a Jobbikot is megelőzte.
A Nézőpont Intézet szerint az, hogy centrum pozícióból, mérsékelt párt jut a parlamentbe nagyobb meglepetés, mint hogy a Jobbik szélsőjobbról tette meg ugyanezt. Ráadásul az LMP látványosan növelte erejét egy év alatt. Sikerét épp az újdonság jellegének köszönheti, a parlamentben viszont már ő is bevett szereplővé válik. A konstruktív ellenzéki szerep-vállalás esélyt adhat arra, hogy érvényben maradjon a “lehet más a politika” jelszó – fogalmazott lapunknak Szomszéd Orsolya.
Bejött a papírforma
László Róbert, a Political Capital választási szakértője az fn.hu-nak elmondta: ahogy az várható is volt, átalakult a választási paletta. A két nagy rendszerváltó párt kiesett, helyettük két, más alapokon építkező új politikai erő juthatott be a parlamentbe.
Botrányos választás
A 2010-es választások első fordulója nem csak a Fidesz hatalmas győzelme, a Jobbik és az LMP bejutása miatt lesz emlékezetes, hanem a kampánycsend-botrány miatt is. Az Országos Választási Iroda ugyanis tíz perccel este hét óra előtt úgy döntött, meghosszabbítják a kampánycsendet. Erre azért volt szükség, mert a 2007-ben megváltozott szabályok szerint azok, akik kérvényezték, hogy máshol szavazzanak, külön szavazókört kaptak. Ennek kapacitása viszont kevésnek bizonyult, így országszerte több ilyen szavazókörzetnél este hétkor még kígyózó sorok álltak.
Hosszú sorok a Bocskai úton:
Az OVI döntése viszont a sajtóhoz késve jutott el: a közvélemény-kutatásokat már minden televízió és internetes lap publikálta, amikor kiderült: tulajdonképpen folytatni kéne a kampánycsendet. A szakértők és maga az OVB is megosztott volt a kampánycsend kérdésében. Végül 23 óra előtt valamivel elkezdték az adatszolgáltatást – ekkorra már közel 70 százalékos volt a feldolgozottság. Volt azonban olyan szavazókör, ahol még éjfélkor is voksoltak.
Szomszéd Orsolya elemző szerint a botrányok az egész magyar politikai megítélésének ártanak, és többen kísérletet tehetnek arra, hogy megkérdőjelezzék a végeredményt.
A választás estéje
Minden részletet megtalál itt, percről percre!