Szűk értelembe vett alkotmányjogi akadálya nem lett volna annak, hogy az MSZP előrehozza az államfőválasztást, viszont politikailag ez vállalhatatlan lett volna mind az MSZP-nek, mind a jelöltnek – véli Juhász Attila. A Political Capital (PC) vezető elemzője az FN.hu-nak elmondta: a szocialisták sokszor az alkotmányjogi normák áthágásának szándékával vádolják a Fideszt, erre hivatkozva igyekeznek mozgósítani az ellenzéki párt ellen, hogy megakadályozzák annak esetleges kétharmados többségét.
„Ez az érvelés teljesen hiteltelenné vált volna, ha maguk a szocialisták hágták volna át a normákat az elnökválasztás előrehozásával. A jelöltnek pedig esetleges megválasztása után teljes legitimitás és tekintélyvesztéssel kellett volna szembenézzen, így a helyzete feltehetően tarthatatlan lett volna” – hangsúlyozta a szakértő.
Úgyis a Fidesz jelöltje nyer majd
Juhász Attila szerint az új parlamentnek legkésőbb július 5-ig kell megválasztania az elnököt, ám azt ma nem lehet megmondani, hogy akkor lesz-e az MSZP-nek vagy más pártnak ellenjelöltje a várhatóan nagy többséggel rendelkező Fidesszel szemben. A jelöléshez 50 képviselő kell, így eleve csak az a párt tud majd alternatívát állítani, amely szerez ennyi mandátumot 2010-ben.
„Az alternatív jelölt felmutatása politikai szempontból lehet majd fontos, a mai helyzet alapján várható parlamenti erőviszonyok tükrében viszont aligha lesz kérdés, hogy a Fidesz jelöltje tölti majd be az államfői posztot” – fogalmazott a politológus.
A Nézőpont Intézet elemzője is hasonlóan vélekedik. Szomszéd Orsolya szerint az “előrehozott államfőválasztás” maga is káros lenne az MSZP számára. Jelen állás szerint a majdani államfő-választáson a Fidesz jelöltje szerezhet többséget – a választások után.
Kudarc lenne az MSZP-nek
Szomszéd Orsolya ugyanakkor arra hívja fel a figyelmet, hogy a felvetés nem valamelyik politikai szereplőtől származik, hanem a média gyártott hírt belőle, illetve internetes fórumokon foglalkoznak a kérdéssel, ezért érdemes a helyén kezelni. Így elsősorban tematizációs célokat szolgál az ötlet.
„A média kedvenc témái közé tartoznak a személyi kérdések, mint például az, mi lesz Kovács Lászlóból, vagy Gyurcsány Ferencből. Az alkotmány ugyan nem rendelkezik minden esetben pontos előírással, ettől még nem rugaszkodhatunk el a realitásoktól, vagy a demokratikus játékszabályoktól. A felvetés tehát nem reális, ráadásul előfordulhat – különösen egy népszerű ellenjelölt esetén -, hogy Kovács László még a szükséges egyszerű többséget sem kapná meg a harmadik fordulóban. Gondoljunk csak a Szili-féle kudarcra” – mondta lapunknak a Nézőpont Intézet elemzője.
Az MSZP nem akar előrehozott elnökválasztást
A Magyar Nemzet hétfőn írt arról, elképzelhető, hogy az MSZP még a jelenlegi Országgyűléssel megválasztatná a köztársasági elnököt, aki Kovács László leköszönő uniós biztos lenne. Szanyi Tibor szocialista képviselő pedig ezt követően internetes blogjában vetette fel, hogy Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnököt ajánlja államfőnek. Lendvai Ildikó azonban pénteken kijelentette: az MSZP nem akarja előrehozni a köztársaságielnök-választást.
Sólyom László hivatali ideje 2010 augusztusában jár le, utódjáról július 5-ig, a távozás előtt 30 nappal kell döntenie a parlamentnek.