Münnich Iván agressziókutató arra hívta fel az FN.hu figyelmét, hogy mindenki tudta, óriási feszültségek vannak Sajóbábonyban. A helyi polgármester is már régóta jelezte ezt, a kérdés csak az volt, hogy mikor robban ez a feszültség. Úgyis mondhatnám, hogy a hétvégi események „beprogramozott balhék” voltak – fogalmaz Münnich, aki kiemelte, hogy sok ehhez hasonló gócpont van az országban.
Benne volt a levegőben, de hogy pontosan miért és miért pont Sajóbábonyban történt az összecsapás, azt a helyi viszonyok ismerete nélkül nehéz lenne megmondani – ért egyet kollégájával Orosházi Józsefné pszichológus, agressziókutató is. Az biztos, hogy az országban a legtöbb emberben egyre nő a bizonytalanság. A pszichológia pedig régen leírta, hogy a bizonytalanság szorongást kelt, a szorongás pedig könnyen átfordulhat agresszióvá.
A szorongást úgy tudjuk kissé mérsékelni magunkban, ha ismerjük annak konkrét okát – magyaráz a szakember. Erre pedig sokszor a kisebbségek a legalkalmasabbak. Jobban félek, ha nem tudom, honnan jön a támadás. Ha megnevezzük például, hogy a cigányság felől, akkor máris csökken a szorongás – mondja Orosházi Józsefné.
A cigány kisebbség és a többségi társdalom is keresi a megoldásokat, de mindkettő nagyon rossz irányban – véli Münnich Iván. Józanságra volna szükség. Amellett, hogy valós társadalompolitikai intézkedésekre van szükség, a konkrét problémákat helyi szinteken kell kezelni. Az adott települések tekintélyes embereit kellene bevonni a konfliktusok elsimításába, akikre a helyi emberek hallgatnak. Meg lehet békéltetni az embereket, vannak erre technikák – hangsúlyozza a szakember. Azt is hozzáteszi, hogy veszélyes az országos médián keresztül megmondani, mit kell tenni, mondjuk Sajóbábonyban, mert az – még ha jóindulatú elképzelés is – helyi szintre esetleg torz formában jut le, és több kárt csinál, mint hasznot.
Rövid távon nincs megoldás a cigányokkal kapcsolatos feszültségek orvoslására. Ehhez először egy társadalmi megnyugvásnak kellene bekövetkezni – véli Orosházi Józsefné.