A rendszerváltás utáni magyar kriminalisztika egyik legsúlyosabb bűncselekményében 2002. május 9-én nyolc emberrel, két ügyféllel, öt alkalmazottal és egy biztonsági őrrel végeztek a bankrablók.
A nyolcasgyilkosság sokkolta az ország közvéleményét és jelentős nyomás alatt tartotta a bűnüldöző szerveket, akik minél gyorsabban igyekeztek kézre keríteni a tettest, illetve mikor az nem sikerült, legalább ideiglenes bűnbakot kellett produkálni.
Tettes kellett
Nem egészen három órával a bankrablás kezdete után a rendőrség körözést adott ki Farkas Róbert és Horváth Szilárd ellen. Farkas Róbert a mai napig nem került elő. Horváth Szilárdot őrizetbe vették, de hamarosan kiderült, hogy semmi köze a móri bűncselekményhez.
Később beperelte az ORFK-t személyiségi jogainak megsértéséért, mivel napokig nyilvánosan a bűncselekmény potenciális elkövetőjeként tartották számon. A Fővárosi Bíróság 2004 júliusában félmillió forint kártérítést ítélt meg a felperesnek.
Az ember, aki ott sem volt
A gyilkosságok elkövetése után két héttel a rendőrség Hajdú Lászlót és Kaiser Edét nevezte meg lehetséges elkövetőként. Júliusban egy füles alapján elfogták a két gyanúsítottat. Két év kellett az ügyészségnek ahhoz, hogy 2004 februárjában vádat emeljenek a két fogvatartott ellen.
Kaisert társtettesként említették, Hajdú Lászlót ekkor már csak bűnsegédlettel vádolták. A vád szerint Kaiser sem lőtt, hanem ő küldte el a bejáratnál állva az arra járó ügyfeleket.
2004 decemberében Kaisert első fokon életfogytiglani börtönbüntetésre ítélte a bíróság, Hajdú ügyében pedig új eljárást indítottak. Az ítéletet a Fővárosi Ítélőtábla 2005 októberében jogerőre emelte.
A vád több sebből vérzett. Először is nem találták Kaiser ujjlenyomatait a bankfiókban. A tanúk vallomásai alapján azonban felismerték őt és azonosították, mint a gyilkosságok alatt a bankfiók ajtajában álló, az ügyfeleket elküldő személyt, de erre volt példa Horváth Szilárd esetében is, akiről később kiderült, semmi köze az esethez.
Kaiser mobiltelefonja a bűncselekmény ideje alatt Csepelen volt, és a regisztrált beérkező hívások között voltak pár másodperces fogadott hívások is. A szakértői vélemény alapján azonban ez még nem volt bizonyíték arra, hogy Kaiser nem lehetett a helyszínen a bűncselekmény időpontjában.
2007: a fordulat éve
A fordulat 2007 elején következett, amikor február 16-án elfogták a veszprémi postásgyilkosság elkövetőjét, Nagy Lászlót, aki beismerte a móri gyilkosságok elkövetését is. Tettestársaként egy háromgyerekes, büntetlen előéletű szobafestőt nevezett meg.
Weiszdorn Róbert vallomása szerint ketten követték el a gyilkosságot. Ő csak a biztonsági őrre lőtt rá, majd az ajtónál állva elküldte az ügyfeleket technikai hibára hivatkozva. Weiszdorn szerint nem ő végezte el a piszkos munkát.
Nagy László 2007. július 13-án öngyilkosságot követett el a Venyige utcai büntetésvégrehajtási intézet egyik cellájában.
Kaiser 11 év múlva szabad
A Kaiser Ede ítéletének alapjai egyre gyengébb lábakon álltak az új gyanúsítottak kézre kerítését követően, így Weiszdorn őrizetbe vételét követően perújrafelvételt indítottak.
Weiszdorn ellen 2008-ban emeltek vádat, majd első fokon életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték.
A Fővárosi Bíróság pénteken tárgyalta Kaiser Ede ügyeit.
Az utolsó szó jogán a vádlott azt mondta: “Amit elkövettem, azt elkövettem. Amit nem, azt nem. Kérem, ennek megfelelően ítélkezzen ügyemben a bíróság.”
A bíróság az ügyész kérését is figyelembe véve felmentette Kaisert a móri gyilkosság vádja alól, de más, súlyos bűncselekmények elkövetésében bűnösnek találta, amiért 18 év szabadságvesztést szabott ki.