Az Európai Unióban elfogadott gyakorlat az, hogy az országok megadják az állampolgárságot a határokon túl rekedt nemzettársaiknak – fogalmazott a politikus.
Mint mondta, Szerbia részéről nyitottság van a magyar állampolgárság megadására.
Ismertetése szerint a KDNP kezdeményezte, hogy jövő hét szerdán délelőtt üljön le a négy parlamenti párt frakcióvezetője, és tárgyaljanak arról, hogyan lehetne a délvidéki magyarságnak megadni az esélyt a kapcsolattartásra.
Konszenzusos döntést akar
Az ellenzéki képviselő hangsúlyozta: az állampolgárságról szóló törvényt a négy parlamenti párt konszenzusa alapján kellene módosítani.
Simicskó István hozzátette: a KDNP ugyan már kidolgozott konkrét módosító javaslatokat az állampolgárságról szóló törvényhez, de pártja majd csak a négypárti tárgyalásokon szeretné azokat nyilvánosságra hozni.
Kiemelte azt is: a magyarigazolvány rendszerét is érdemes lenne újravizsgálni.
A KDNP-s képviselő újságírói kérdésre azt válaszolta: véleménye szerint 250 ezer önmagát magyarnak valló ember élhet Szerbiában.
A külügyminiszter szerint egyéni elbírálás kell
A kettős állampolgárságnak a jogrend szerint is egyéni elbírálási rendje van, “tömegesen, biankó szétszórni nem lehet”, mert így nem érné el célját – mondta Balázs Péter külügyminiszter budapesti sajtótájékoztatóján arra a kérdésre, mi az álláspontja Simicskó István (KDNP) pénteki közlésével kapcsolatban.
Balázs Péter hangsúlyozta, egy európai uniós tagállamnak tudatában kell lennie annak is, hogy “nemcsak magyar állampolgárságot adunk, hanem ez egyben uniós állampolgárság is, ami jogokat jelent, és ezeknek a jogoknak alkalmazói a többi tagállamok is”.
Feltétel nélkül a kettős állampolgárságot senkinek nem szokták odaadni – tette hozzá. Simicskó István pénteken közölte, a KDNP négypárti tárgyalást kezdeményezett a vajdasági magyarok állampolgárságáról jövő szerdára.