„Meggyőződéssel vallom, hogy nem tudunk változtatásokat, nem tudunk reformokat végrehajtani úgy, ha nincs mögöttük megfelelő társadalmi támogatottság” – fogalmazott az Országgyűlés elnöke kormányzati és civilszervezetek képviselői előtt. Szili Katalin szerint annál „stabilabbak” és „működőképesebbek” a jogszabályok, minél szélesebb körű támogatottsággal bírnak.
A házelnök közölte, támogatja a civilszervezeteknek azt a törekvését, hogy a döntések előkészítésben egy új, intézményes normarendszer alakuljon ki. Utalt arra, hogy 2002-ben, amikor házelnökké választották, „nyitott parlamentet”, és átlátható, kiszámítható jogalkotási folyamatot ígért. Emlékeztetett arra is, hogy már évek óta az „asztalon” van az a jogalkotási javaslat, amely a jelenlegi egyeztetési rendszert csiszolná tovább, ám a kétharmados jogszabály elfogadásához egyelőre nem született konszenzus a parlamenti pártok között.
Szili Katalin arra is felhívta a figyelmet, hogy a „civil közegnek” szerepe lehet abban is, hogy a döntések előkészítése során nyomást gyakorolva a politikai oldalakra, elősegítse a konszenzus megteremtését. A Társadalmi egyeztetés eljárási normarendszere elnevezésű programot lezáró konferencián tették közzé azokat az ajánlásokat, amelyeket a jogalkotási folyamat nyitottabbá tétele érdekében javasoltak a civilek.
Gerencsér Balázs, a Nonprofit Információs és Oktató Központ igazgatója arról beszélt: a civil társadalom és az európai uniós intézmények joggal várják el, hogy a társadalmi egyeztetéseket az állami szervek és a döntéshozók komolyabban vegyék.
Az újságíróknak kiosztott dokumentum írói szerint a nyilvánosság részvétele a döntéshozatalban a jogállamiság egyik alapvető elvárása.