A Felvételi Információs Szolgálat (FISZ) 2164 pedagógust kérdezett meg az oktatásügyről, a kétszintű érettségiről, a bolognai folyamatról, a nyelvtudásról és más közéleti kérdésekről. A válaszadók között intézményvezetők, szaktanárok, osztályfőnökök is voltak, illetve olyan tanárok, akik iskolájukban a továbbtanulásért felelősek.
A felmérésből kiderül, hogy a pedagógusok öt százaléka 1-2 hónapig szívesen vállalna munkát idegen nyelvterületen, de nem mennének túl messzire: 36 százalékuk legfeljebb Németországig utazna. Pedig a nyelvi akadály már egyre kevésbé befolyásoló tényező, hiszen a tanárok 58 százaléka beszél már valamilyen szinten angolul, 46 százalékuk németül, 18 százalékuk pedig legalább alapfokon oroszul.
A második számú célország Ausztria, ide a megkérdezettek 22 százaléka menne. Érdekes, hogy a 2005-ben legnépszerűbb úti cél, az Egyesült Királyság már csak a harmadik: a pedagógusok 18 százaléka tervez csak angol nyelvterületen munkavállalást. Egyébként jellemzően a dunántúli és dél-alföldi pedagógusok választanák a német nyelvterületet.
A budapestiek 88 százaléka, a vidékiek 92 százaléka egyáltalán nem vágyik külföldi tapasztalatokra, míg a legaktívabbak a 27 és 37 év közötti tanárok, legyen szó akár rövidebb, akár hosszabb távú külföldi tartózkodásról.
Pesszimistán látják a jövőt
A röghöz kötöttség oka azonban, úgy tűnik, nem a tanárok elégedettségének következménye. Sőt, saját helyzetükkel kapcsolatban kifejezetten pesszimistán nyilatkoznak. Lényegesen rosszabbnak látják helyzetüket a korábban csatlakozott tagállamok pedagógusaihoz képest, és egyetlenegy válaszadó sem nyilatkozott úgy, hogy helyzete jobb lenne az uniós kollégákénál. Igaz öt százalékuk szerint a magyar pedagógusoknak jobb, mint a 2004-ben csatlakozott országokban dolgozó tanároknak.
A diákok helyzetét is sötéten látják ugyan a pedagógusok, saját helyzetüket mégis nehezebbnek ítélik, akár a régi, akár az új csatlakozó államokat vesszük figyelembe. A pedagógusok saját helyzetük mellett a magyar felsőoktatást is kritikával illették, de egyetértenek abban, hogy az egyetemi oktatás színvonala és nemzetközi versenyképessége helytáll az uniós mezőnyben.