A lap szerint van olyan indítvány is, amelyben meg sem próbáltak jogilag megalapozott érveket felmutatni, más a diszkrimináció tilalmára hivatkozott. Ez egyébként korábban is felvetődött, ám az Ab a nemzetiségre tekintettel biztosítandó előnyt – a kedvezményes honosítást – nem tartotta ellentétesnek az alkotmánnyal.
Egy indítványozó álláspontja szerint eredményes népszavazás esetén a magyar nemzetiségűek között kellene az alaptörvénnyel összeegyeztethetetlen megkülönböztetést tenni. A szomszédos országokban élő kisebbség tagjai ugyanis ebben az esetben csaknem automatikusan juthatnának állampolgársághoz, míg azok a magyar nemzetiségűek, akik máshol élnek, továbbra is csak a szokásos feltételekkel kérhetnék ugyanezt. Vagyis: lennének olyanok, akik letelepedés nélkül válhatnának az ország polgárává, mások viszont csak akkor, ha ide is költöznek.
A 2004-es Ab-határozatot Kukorelli István alkotmányjogász nem támogatta, és a különvéleményéhez Holló András is csatlakozott. Álláspontjuk szerint a népszavazás komoly alkotmányos problémát vetne fel, mert a kezdeményezők az állampolgárságot „nem az országhoz (az államhoz, államterülethez), hanem a nemzethez kívánják kötni”.