Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium (IRM) honlapján tette elérhetővé az új polgári törvénykönyv (Ptk.) tervezetét http://www.irm.hu/?mi=1&katid=193&id=217&cikkid=3316. A koncepció alapvető célja a modernizálás, illetve a törvénykönyv kódexszé válása, amellyel a polgári jog egész élő anyaga beépülne a Ptk.-ba. A most nyilvánosságra hozott koncepció ennek az átfogó reformnak az elvi alapjait, a szabályozás irányait és belső szerkezetét határozza meg.
Változik a belső szerkezet
A tervezet szerint a törvénykönyv átfogná az üzleti világ, a kereskedelem, vagyis a vagyoni forgalom professzionális szereplőinek és a magánszemélyek magánjogi viszonyait is. Ennek keretében az egyik legfontosabb változás az lenne, hogy a jelenleg külön törvény által szabályozott családjog bekerülne – a jelenleg a személyek jogából, a tulajdonjogból, a kötelmi jogból és öröklési jogból álló – Ptk.-ba. A másik módosítás pedig a tulajdonjog – a római jogi felfogás szerinti – visszanevezése lenne dologi jogra, ami így a mások dolgán való jogot is magába olvasztaná.
Első könyv: a személyek joga
Az új Ptk. a személyek joga terén alapvető változásokat irányozna elő. Bővítenék például a jogi személyek jogkörét, ráadásul a jogképességet nem a megalapításoz, hanem a nyilvántartásba vételhez kötnék. Addig pedig, amíg ez megtörténik, a jogi személy státusát egy úgynevezett előjogi személy fogalmának bevezetésével oldanák meg, az előtársaság mintájára.
A tervezet a személyiségi jogok megsértésének vagyoni elégtétellel történő szankcionálását új módon rendezné: a nemvagyonikár-térítés kategóriáját megszüntetné helyébe pedig a sérelemdíj intézményét vezetné be. Utóbbi megítélhető volna olyan esetekben is, amelyekben a személyiségi jogsértés nem okoz hátrányt a sértettnek, de a körülmények miatt indokolt az elégtétel. Mint Váci Tímea jogász lapunk kérdésére elmondta, a sérelemdíj lényege, hogy ennek kiszabásakor a bíróság csak a jogsértés tényét veszi figyelembe, nem vizsgálja, hogy keletkezett-e kára a sértettnek, vagy érte-e emiatt valamilyen hátrány, – a sérelemdíj pusztán azért jár, mert megsértették a személyiségi jogokat.
Ebben a könyvben határoznák meg a gyűlöletbeszéd fogalmát és szankciót is kötnének hozzá.
Második könyv: családjog
Az immár a Ptk.-ban szabályozandó családjogi változtatások célja az új trendek figyelembevétele, elsősorban az élettársi kapcsolatok rohamos terjedése. Az élettársakat szülői minőségükben ma is azonos jogok illetik meg, mint a házastárs szülőket, a koncepció viszont szabályozná a hosszabb élettársi viszony megszakadása esetén az élettársat megillető tartási jogot, amelyet eddig nem szabályoztak, és lakáshasználati jog is megilletné az élettársat. Fontos, hogy az élettársi viszonyban a magyar jog nem tesz különbséget különböző, illetve azonos nemű személyek közötti kapcsolat között.
Rögtön a fejezet élére kerülne a gyermekek védelmét kimondó elv, a szülő-gyermek kapcsolat szabályozásában pedig növelni kívánja a különélő szülők jogait. Az új Ptk. átalakítaná a házassági vagyonjog szabályait is, elsősorban az üzleti tevékenységet folytató házasfél önálló vagyoni döntéseinek szélesebb körű elismerésével. Fontos módosítás lenne, hogy a gyermekelhelyezés helyett a szülői felügyeleti jogot szabályoznák. A különváló szülők közös felügyeletét egy mindkét fél által elfogadható egyezség alapján a gyámhatóság állapítaná meg, a bíróság kihagyásával.
Harmadik könyv: dologi jog
Alapvető célkitűzés volt, hogy az új polgári törvénykönyv dologi jogi könyvet tartalmazzon, amely a tulajdonjog magánjogi szabályai mellett magában foglalja a korlátozott, idegen dologbeli jogok normáit is. Például a zálogjog és az óvadék szabályozása is átkerül a kötelmi jogból a dologi jogba.
A tervezet szerint a zálogjogi nyilvántartásba nem kellene a zálogszerződést is csatolni, a zálogjogosult vagy kötelezett kérelmére vehetnének fel bejegyzéseket, és csak a kötelezettség ténye szerepelne a szerződésben, így a szerződésekbe nem lehetne betekinteni.
A lakásmaffia elleni küzdelem jegyében a tervezetbe bekerült, hogy az ingatlan-nyilvántartást bírói felügyelet alá helyeznék a földhivataloktól.
Negyedik könyv: kötelmi jog
A szerződésekkel kapcsolatos szabályozáson belül is több változást indítványoznak a koncepció megalkotói. Egyfelől megszüntetnék a gazdálkodó szervezet kategóriáját. Sarkalatos elvvé válna ugyanakkor a magánautonómia, illetve az állami beavatkozás jogi lehetőségeinek visszaszorítása. Ezekre csak kivételes esetben lenne szükség ott, ahol a felek között egyensúlytalanság állapítható meg. Tipikusan ilyenek a fogyasztói- vagy a munkaviszonyok. Így a fogyasztói szerződéseket is a Ptk.-ba kellene integrálni a tervezet szerint.
Szintén a modernizálást és az új időkhöz való alkalmazkodást szolgálná az elektronikus úton kötött szerződések sajátosságainak szabályozása is, de a koncepció is elismeri: a legtöbb szerződéstípus különös szabályai korszerűsítésre szorulnak. A koncepció ezen kívül szigorítaná a szerződésszegő fél kártérítési felelősség alóli kimentésének lehetőségét és a jelenlegi szabályozással ellntétben kimondaná, hogy csak atényleges kárt kell megtéríteni, az elmaradt hasznot nem.
Ötödik könyv: öröklési jog
A törvényes öröklés szabályai között kiemelkedő jelentőségűek a bejegyzett, regisztrált élettársakra vonatkozó új részek. Egy, a jegyzőnél bejegyzendő és bármelyik fél által bármikor felbontható regisztrálást követően ugyanis az élettárs a házastárssal azonos jogokat élvezne.
Ráadásul míg a hatályos szabályozás szerint elsősorban a leszármazók örökölnek, a házastárs csupán mindannak a haszonélvezetére jogosult, amit nem ő örököl, a javaslat szerint a házastárs és a szülők örökölnének elsősorban, a leszármazók csak utánuk következnének a sorban. Amennyiben az örökhagyó után házastárs és szülők is maradnának, mindenképpen a házastárs kapná a közösen lakott lakást és szokásos berendezéseit.