A Szonda mást mutat
A Századvég-Tárki elemzésétől gyöke-resen eltérő megálla-pításra jutott a másik nagy kutató, a Szonda-Ipsos. Szintén csütörtökön nyilvánosságra hozott adatai szerint ugyanis a mozgósítás egyelőre az MSZP-nek sikerült jobban, a most aktívvá válók szinte egyöntetűen a vezető kormánypártot erősítették. Mindkét párt 29 százaléknyi, nagyjából 2,3-2,3 millió szimpatizánssal vág neki az utolsó másfél hónapnak. Ebből a választói tömegből mind az MSZP, mind a Fidesz 1,5-1,5 millió támogatóra teljes bizonyossággal, további 600 ezerre nagy valószínűséggel számíthat. A további 200 ezer szimpatizánsra erős hatást kell gyakorolniuk, hogy tényleges voksoló legyen belőlük.
A 2006. február első felében elvégzett adatfelvétel alapján az összes megkérdezett, valamint a pártot választók körében a Fidesz és az MSZP támogatottsága az előző hónaphoz képest nem változott, azaz egyaránt 28-28, illetve 45-45 százalék. A legszűkebb választói csoportban, vagyis a biztos szavazó pártválasztók körében (ez a válaszadók 45 százaléka) viszont a Fidesz már jelentősebb, 5 százalékpontos előnyt könyvelhet el. Ez azt jelento, hogy támogatottsága januárhoz képest 1 százalékponttal magasabb, miközben az MSZP támogatottsága 2 százalékponttal csökkent.
Elszántabbak a fideszesek
Ha az egyes szavazótáborok részvételi elszántságát összehasonlítjuk a négy évvel ezelőtti, 2002. februári adatokkal, kitűnik, hogy elvileg mindkét nagy pártnak bőven lehetnek még tartalékai. Négy éve a fideszesek 85, míg a szocialista szavazók 88 százaléka állította, hogy biztosan részt vesz a 2002. áprilisi választás első fordulóján. A szavazóbázis mobilizálása terén most is a Fidesz áll jobban, és hozzá kell tenni, hogy emellett a bizonytalan preferenciájúak és a preferenciájukat eltitkolók körében is valamivel többen vannak az ellenzéki párt szimpatizánsai.
Nem biztos az SZDSZ bejutása
A Fideszen és az MSZP-n kívül 2006 februárjában csak az SZDSZ-nek van 50 százalékot elérő esélye a parlamenti bejutásra. Fontos, hogy a 3-5 százalékos támogatottsági szint körül mozgó pártoknál – így az SZDSZ-nél – a mintavételből eredő hiba miatt nem lehet egyértelmű kijelentéseket tenni a parlamenti bejutással kapcsolatban. A jelenlegi adatok azt sejtetik, hogy az összes szóba kerülő politikai erő közül az SZDSZ áll legközelebb az 5 százalék megszerzéséhez, de a liberális párt is csak úgy, hogy a februári adatfelvétel szerint a pártot választók kategóriájában épp 5 százalékon áll, viszont a biztos szavazó pártválasztók körében már csak 4 százalékos eredményt mutat. A balliberális koalíció kormányalakítási esélye szempontjából továbbra is nagy kérdés, hogy az SZDSZ képes lesz-e újabb szavazókat „hozni”, vagy csak a szocialistáktól szipkáz voksokat.
Fej-fej mellett Gyurcsány és Orbán
Hasonlóan változatlanság regisztrálható a miniszterelnöki alkalmassági mutatót vizsgálva. A választóknak egyaránt 33 százaléka tartja alkalmasabbnak Gyurcsány Ferencet, illetve Orbán Viktort a miniszterelnöki pozíció betöltésére. Mindkét tábor lényegében egyforma arányban tartja saját miniszterelnök-jelöltjét inkább alkalmasnak a miniszterelnöki posztra. Figyelmet érdemelnek ugyanakkor a bizonytalan pártpreferenciájúak és a preferenciájukat eltitkolók csoportjában mutatkozó ellentmondásos háttérmutatók. Ebben a körben relatív többségben vannak, akik Gyurcsányt látják alkalmasabbnak a miniszterelnöki pozíció betöltésére, emellett pedig a kormány és az ellenzék teljesítményét összehasonlítva az előbbiét tartják elfogadhatóbbnak.