A meghívó szerint a Fővárosi Közmunkatanács megalakulására invitálták az újságírókat, de Petykó András, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara elnöke szerint nem erről van szó. A Demján Sándor, Erdei Tamás és Széles Gábor és mások részvételével létrejött alapítvány célja, hogy Budapest Európa leggyorsabban fejlődő városa legyen.
Az alapítványba mindössze 45 millió forintot helyeztek el az alapítók, ez Petykó szerint csak a működésükre lesz elég, de – mint mondta – a legtöbb ügy nem pénz kérdése. Szerinte a városért tenni akaró befektetőknél „10-100 milliárd forintos projektek vannak előkészítve”, amelyek megvalósításához csak a bürokratikus akadályok leépítésére van szükség. Ilyen – többek között – a kétszintű önkormányzati rendszer leépítése.
Megszüntetnék az önkormányzatokat
Petykó szerint sem a fővárosban, sem pedig az agglomerációban nincs egységes fejlesztési stratégia. Az előbbiben azért nem, mert túl sok helyi önkormányzat van, amelyeknek nincs hivatalos kapcsolata nincs a Főpolgármesteri Hivatallal, utóbbiban pedig azért nincs, mert a települések között egyáltalán semmilyen kapcsolat nincs. A túl sok döntési és érdekérvényesítési szint sem tesz jót a fejlesztéseknek. Ezért az alapítvány munkacsoportjai kidolgozzák a megfelelő törvények módosító javaslatait. Például az önkormányzati törvény módosítását, amihez kétharmados parlamenti többség kell.
Juharos Róbert ügyvéd szerint céljaik eléréséhez mindenképpen politikai konszenzusra van szükség, hiszen a város fejlesztését nem lehet négyéves ciklusokban megvalósítani, ezekhez 15-20 éves periódusra van szükség. Juharos szerint – aki civilben a Fidesz fővárosi képviselője – az alapítvány (teljes nevén: Fővárosi Közmunkák Tanácsa – Stratégiai Fejlesztő Központ) résztvevői politikai hovatartozástól függetlenül örömmel, első szóra vállalták a közreműködést.
Budapest lesz a legjobb magyar termék
A stratégia hiánya vezetett fővárosunk versenyhátrányához, ezért az alapítók úgy gondolják, hogy újra létre kell hozni az (először 1870-ben megalapított) Fővárosi Közmunkák Tanácsát, amely bírja a kormány, a főváros és az önkormányzatok bizalmát is, és megteremti a gyors fejlesztések adminisztratív hátterét is.
Ongjerth Richárd, a városkutatással foglalkozó Studio Metropolitana igazgatója szerint a tervek kicsit ellentmondásosak, hiszen a legtöbbjük benne van a fővárosi fejlesztési tervben is – ez persze azt is jelenti, hogy a főváros vezetése sem tudott jobbat kitalálni.
Az alapítvány fő céljai között szerepel Budapest közúti és tömegközlekedési „robbanásszerű” fejlesztése, az épületek felújításának meggyorsítása, a Kiskörúton belüli városrész sétáló zónává alakítása, valamint a „fővárosi parkolási káosz” megszüntetése. Ez az alapítvány – figyelembe véve a megerősödött politikai támogatást – most jó lehetőséget kínál a megvalósításra. Petykó András – aki nemcsak a BKIK, hanem az alapítvány elnöke – szerint ugyan gazdasági céljaik vannak, nem politikaiak, de „hülye az, aki azt mondja, hogy ekkora célokat el lehet érni anélkül, hogy leülnénk a politikával beszélni”.