Koncepcióváltást jelent a magyar egészségügyben a szűréseket szabályozó miniszteri rendelet január elsejétől érvényes módosítása – áll a kormányszóvivő közleményében. A szűrővizsgálatok rendszerének újragondolása azért fontos, mert egy újabb lépést jelent abban a folyamatban, hogy a betegség gyógyítása helyett sokkal inkább annak megelőzésére koncentráljon az egészségügy.
Ezt a célt szolgálja, hogy miközben ez év elejéig az újszülött csecsemők szülei a gyermek hat hónapos koráig voltak kötelesek részt venni a házi gyermekorvosok és a védőnők által javasolt vizsgálatokon, mostantól – az iskolaorvosok bevonásával – a felnőttkorig tart a megkülönböztetett figyelem.
Az új rendszer nemcsak a szakorvos, a háziorvos és a védőnő számára jelent több teendőt, de a szülőt is kötelezi. Féléves koráig ugyanis legalább kéthavonta, ezt követően pedig egyéves korában, majd iskolás koráig legalább évente kell vizsgálaton részt vennie minden gyermeknek. Hat és tizennyolc éves kora között legalább kétévente kötelező szűrésen megjelennie.
Átalakul a felnőtteket érintő egészségügyi
szűrővizsgálati metódus is. A rendelet alapján a háziorvosok kötelessége lesz, hogy 21 éves korban állapotfelmérést végezzenek pácienseiken. A felmérés alapján mindenki személyre szóló kockázatelemzést kap testsúlya, testmagassága, dohányzási szokásai, a családban előforduló szív- és érrendszeri, valamint daganatos betegségek, a tápláltsági állapot, vérzsírszint, vércukorszint, illetve egyéb tényezők alapján. Ennek birtokában az orvos pontosan tudni fogja, hogy páciensének milyen gyakorisággal, milyen vizsgálatokra kell jelentkeznie.
Az új évben a védőoltási rend is megújult. A hagyományos oltásokat ugyanis új, többkomponensű oltóanyagok váltják fel. Így egy oltás több betegség ellen is véd. Ez pedig azt is jelenti, hogy csökken a szúrások száma: eddig minden Magyarországon élő gyermek 20 alkalommal kapott védőoltást 15 éves koráig, de ez a szám csaknem a felére, 11-re csökken – természetesen ugyanannyi, azaz tíz betegséggel szemben szereznek védelmet.