Demszky Gábor főpolgármester elmondta: a fővárosban 800 ezer gázfogyasztó van, közülük 760 ezren lakossági fogyasztók, ebből 70 százalék fűtésre is gázt használ. Az ő igényeik kielégítésére évente mintegy 1 milliárd köbméter gáz megy el, míg a távfűtésbe bekapcsolt 240 ezer lakás ellátásához 520 millió köbméter gázra van szükség. Ez utóbbit a Főtáv, a Budapesti Erőmű Rt. (szakzsargonban: a Bert), valamint a Csepeli Áramtermelő használja fel.
A Főtáv január elsején már jelezte, hogy amennyiben a fogyasztás 7500 köbméter fölé emelkedik, abban az esetben az e fölötti mennyiséget nem tudják biztosítani az akkori nyomásértékek mellett. A gázt importáló Mol pedig már korábban bejelentette, hogy azok a nagyfogyasztók, akik át tudnak állni alternatív megoldásokra, használják azt. A Főtáv is ezek közé a cégek közé tartozik, Kunigunda utcai telepén 20 napra elegendő mennyiségű olajat tárol. Kóka János gazdasági miniszter elmondása szerint ezt a mennyiséget egy hét alatt 35 napja tudják emelni, ha arra szükség van. Egyelőre azonban sem itt, sem a Bert kelenföldi és kispesti erőműveiben nem volt szükség az átállásra. A biztonság kedvéért azonban a Főtáv 14 napra elegendő olajat vásárolt a Moltól, mondván, hogy az olaj ára így is elég magas, és a bizonytalanság tovább emelheti az árat.
Az átállás – szaknyelvben „megszakítás” – megszokott dolog a fővárosi energiavállalatok életében, egy-egy télen 2–8 napon át olajat használnak az időjárástól függően. A fűtőműveket rendelet kötelezi 8 napra elegendő olaj tartalékolására, ez a csepeli erőműben rendelkezésre áll, a másik két erőműben még számolják – nyilatkozta a gazdasági miniszter.