Az Európai Bizottság ellenőrzi, hogy a tagállamok határidőre átültették-e jogrendszerükbe az uniós irányelveket. Ha a tagállamok késnek, vagy mulasztanak, akkor a bizottság kötelezettségszegési eljárást indít az adott ország ellen. Magyarország ellen a bizottság az elmúlt másfél év alatt 63 formai kötelezettségszegési eljárást indított, mert az adott irányelvet nem ültette át határidőre a nemzeti jogba. A megindított eljárásokból 34-et – a kormány álláspontját elfogadva – lezártak, további 20 pedig hamarosan lezárul, mert a kormány pótolta a hiányosságokat. Azaz összesen 9 eljárás lezárása igényel tényleges jogalkotási feladatot.
Tartalmi kötelezettségszegési eljárás 12 esetben indult Magyarország ellen. Ebben az esetben a bizottság részletesen vizsgálja a tagállami szabály és a közösségi jog összhangját. Hazánk ellen indított 12 eljárásból kettőt a kormány válasza alapján már lezártak, 10 még folyamatban van.
Ezek alapján a magyar jogalkotók teljesítménye jó, hiszen még az unió alapító tagjai között is szép számmal akadnak olyanok, amelyeknél a tartalmi okok miatt indított eljárások száma jóval száz felett van. A formai problémákat tekintve Magyarország teljesítménye a 4. legjobb.
A kötelezettségszegési eljárás megindítása egyébként nem jelenti azt, hogy a tagállam minden esetben valóban megsértette a közösségi szabályokat. Az eljárás megindításával az Európai Bizottság tájékozódik, meghallgatja a tagállami érveket, és csak végső esetben fordul az Európai Bírósághoz. Az Európai Bizottság Magyarország ellen még nem indított eljárást az Európai Közösségek Bírósága előtt.